1. Magyar–szerb stratégiai együttműködési tanács alakult

·       Könnyebé teszi-e a magyarok és a szerbek életét a két rezsim szoros gazdasági-politikai együttműködése, barátsága?

·       Pótmegoldás-e Budapest számára a Nyugat-Balkán felé fordulás a V4 elhalása után?

2. Zuzana Čaputová nem újrázik

·       Felróható-e a népszerűségi versenyeket vezető szlovák köztársasági elnöknek, hogy „feladja a harcot”?

·       Čaputová stílusával, értékorientációjával milyen hatást gyakorolt Kelet-Közép-Európa politikai-társadalmi igényeire?

A virtuális törzsi kerekasztalnál Parászka Boróka Erdélyből, Finta Márk a Felvidékről és Pressburger Csaba Vajdaságból.

A Zsolnay Kulturális Negyed nem csupán izgalmas kulturális programokkal várja az odalátogatókat, de szemet gyönyörködtető színes épületekkel is. Ez a negyed a Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa projektnek köszönhetően jött létre, amely a századfordulón virágkorát élő Zsolnay porcelángyár területének nagy részén épült ki. A beruházásnak köszönhetően új életre kelt a Zsolnay-gyár öt hektáros területe. A régi gyár téglaépületei, kéményei, s a negyed színes cserépmintás épületei izgalmas és varázslatos látványvilágot bizosítanak a bennük és közöttük zajló programoknak és eseményeknek, de jónéhány intézménynek is otthont adnak.

A Pécsen élő lévai származású Wirth Gabriellával, a PécsTV munkatársával a pécsi Zsolnay Kulturális Negyedben barangolva beszélgettünk.

A podcastből kiderül:

A sétán idegenvezetőm Wirth Gabriella.

Ez a Hamvas Béla idézet is elhangzik a beszélgetésben. De hogyan is kerül mindez A nő arcaiba? Nos, ha belegondolunk, nagyobb az összefüggés, mint az elsőre gondolnánk. Sok dologban különbözünk a férfiaktól, ugyanakkor sok hasonlóságot is felfedezhetünk. Tele vagyunk tabukkal. Abban a hiszemben vagyunk (tévesen), ha valamiről nem hallunk szélesebb körben, akkor az nem is létezik. Ez is lehet egy metszőpont. Egyre fontosabb, hogy megismerjük saját testünket, a férfiak értség a nők testének működését, és ez fordítva is igaz.

Mórócz Magdolna Kriston Intim Torna oktató nőknek és férfiaknak egyaránt tart tréningeket. Különbözőségekről és különbségekről is szót ejtünk.

A nő arcaiból:

Ahogy fontos az is, hogy az anyák érzései teret kapjanak, úgy egyre nagyobb szükség van arra is, hogy azoknak az apáknak is teret adjunk, akik mindent megtesznek a családjukért, sokszor szembeszállva régi elvekkel, mintákkal. A világ számos pontján az anyák napja mellett, az apáknak is van egy ünnepnap a naptárban. 1910-ig nyúlik vissza ennek a hagyománynak az eredete, mégis kevésbé elterjedt. Ahogy sok országban, Szlovákiában és Magyarországon is minden év június 3. vasárnapján tartjuk számon.

A nő arcaiban júniusban az apáké lesz a terep, hiszen a harmonikus (együtt)működéshez bizony hozzártartozik az is, hogy értsük meg egymást. Kitekintünk tehát, és velük beszélgetünk az apaság nagy kérdéseiről. Ezúttal is két apuka foglalt helyet a mikrofon előtt. Vörös Milán idézi fel a szülés pillanatait, hogy élte meg ő a várandósságot leendő apukaként, valamint a gyermekágyi időszakról is mesél, akárcsak Szilvási Tibor, az Apuciróka blog írója, újságíró, aki nem félt humorral fűszerezni a néha igencsak nehéznek mondható kezdeti időszakot.

Ami a podcastból kiderül:

1. Kitűzték a szlovákiai választás időpontját

· Milyen esélyekkel és kampánnyal startoltak a magyar pártok?

· Kiket, mivel és milyen platformokon szólítanak meg?

2. A Gyimesi György-jelenség

· Kannibalizálja-e a „leigazolt sztárjátékos” Gyimesi az új „csapatát”, a Szövetséget?

· Látunk-e jönni gátlástalanul törtető, karizmatikus populistákat a vajdasági és az erdélyi magyar politikai színtéren?

3. Az RMDSZ kiszorulása/kiszorítása a romániai kormányból

· Szükségtelen kolonccá válnak-e országos kormányzati szinten a hatuma pártok?

A virtuális törzsi kerekasztalnál Parászka Boróka Erdélyből, Finta Márk a Felvidékről és Pressburger Csaba Vajdaságból.

A kilencvenes évek Dunaszerdahelyét idézzük fel a város utcáin sétálva. Egészen konkrétan 1997 lesz az az év, ahová visszaugrunk, hiszen azokról az eseményekről lesz szó, amelyek a dunaszerdahelyi maffiaháborút elindították és fekorbácsolták, s amelyek az 1999-es Fontána-béli leszámoláshoz vezettek, amikor a Pápay-klán 10 tagját végezték ki. De honnan indult ki a harc, hogyan szabadultak el az indulatok, mindezekről Barak Dávid beszél, aki a téma szakértője és krónikása.

A podcastból kiderül:

A sétán idegenvezetőm Barak Dávid.

Gúta és Dunaszerdahely után ezúttal Nagymegyeren lép fel a Storyum.

A Storyum június 16-án ingyenes jótékonysági koncertet ad a nagymegyeri Városi Művelődési Központban. Könnyűzenei műsorunk beszélgetős változatában az együttes két zenésze: Janik Zsolt gitáros-vokalista és a billentyűs hangszereken játszó Kiss Mátyás felelevenítették a tavalyi gútai és dunaszerdahelyi koncertjeiket, szóltak a mostani előkészületeiről, a zenekar megjelenés előtt álló Remiel című, nyolc perc negyvenöt másodperces daláról, valamint a jövőbeli terveikről, igaz, ezek közül egyelőre nem mind publikus.

A podcastből kiderül:

Hogy Matyi belépett élete első munkahelyére, Zsolti pedig váltott, az ő munkahelye a sokadik a sorban, és már nem sírja vissza az iskolát, miért volt vízválasztó a gútai koncertjük, mik voltak a dunaszerdahelyi fellépés „láthatatlan és hallhatatlan” hibái, a nagymegyeri koncertjük miben fog különbözni az előző két művelődési házas fellépésüktől,kiknek gyűjtenek pénzt a koncert alatt, Textor Bence melyik együttese lesz az előzenekaruk,kikkel bővült a Storyum-csapat, mit mondott Cserfalvi Töfi Zoltán hangmérnök és Faltay Csaba zeneszerző-producer az együttes zenéjéről,milyen visszajelzéseket kaptak a tavalyi, Freedom című nagylemezük kapcsán,kiknek köszönhetik azt, hogy a zenéjük Dél-Amerikába is eljutott,a mostani sikerekben milyen szerepe van Matyinak, mi volt a készülő, Remiel című daluk koncepciója, miért nem beszélhetnek a magyar nyelven íródó szerzeményükről,mi mindennel pótolja Matyi egy másik együttese, a Night Ride megszűnését.

Janik Zsoltot és Kiss Mátyást a Pentatonban Puha József faggatta.

Kiss Llászlót aggasztja a klímaválság és a világ fasizálódása, szerinte a kettő összefügg egymással.

Kiss Llászlót legtöbben az Európa Kiadó basszusgitárosaként ismerték meg. A Budapest és Sydney között ingázó zenész nemrég saját együttest verbuvált maga köré, s túl a hatvanon elkészítette első szólólemezét. A magyar és angol nyelvű dalokat tartalmazó Vagy sehol / Or Nowhere című album afféle korai búcsú, mert úgy érzi, eljutott abba az életkorba, hogy ha valamit még le akar tenni az asztalra, azt most kell megtennie. A magyar nyelvű szerzeményekkel összegez és elszámol. Az angol nyelvűek közéletiek és mérgesek, mivel elmondása szerint a világot nézve semmi jó nem jutott az eszébe.

A podcastből kiderül:

Kiss Llászlót Puha József kérdezte a Pentatonban.

1. Nemzeti összetartozás napja – tizennegyedszer

·        Lehet-e gyásznapból ünnepnapot fabrikálni? Megy-e a „pozitív megközelítés”?

·        Milyen politikai üzenetek hangzottak el Erdélyben, a Felvidéken és Vajdaságban?

·        Mennyire integrálódott emléknapként a nemzeti jelentőségű dátumok sorába június 4-e?

2. Záruló iskolaév

Szerbiában váratlanul két héttel lerövidítették a tanévet, így a tanévzárás június 20-a helyett már június 6-án megtörtént. Mindeközben Romániában a tömeges pedagógussztrájk nehezíti a tanügyi finist.

·        Mi volt a szerb kormány valódi célja a kaotikus helyzetet teremtő döntésével?

·        Mit értek el eddig a tiltakozó tanárok Romániában?

3. Orbán Viktor immár népszerűbb Szlovákiában, mint Magyarországon

·        Hogyan lett a főmumusból istenített vezér?

A virtuális törzsi kerekasztalnál Parászka Boróka Erdélyből, Finta Márk a Felvidékről és Pressburger Csaba Vajdaságból.

Ahogy fontos az is, hogy az anyák érzései teret kapjanak, úgy egyre nagyobb szükség van arra is, hogy azoknak az apáknak is teret adjunk, akik mindent megtesznek a családjukért, sokszor szembeszállva régi elvekkel, mintákkal. A világ számos pontján az anyák napja mellett, az apáknak is van már egy ünnepnap a naptárban. 1910-ig nyúlik vissza ennek a hagyománynak az eredete, mégis kevésbé elterjedt. Ahogy sok országban, Szlovákiában és Magyarországon is minden év június 3. vasárnapján tartjuk számon. A nő arcaiban júniusban az apáké lesz a terep, hiszen a harmonikus (együtt)működéshez bizony hozzártartozik az is, hogy értsük meg egymást. Kitekintünk tehát, és velük beszélgetünk az apaság nagy kérdéseiről. Elsőként Vadas János coach, párkapcsolati tanácsadó, képződő mentálhigiénés szakember, waldorf óvoda alapító, apa, férj, valamint Herczeg Zsolt újságíró, médiaoktató, kommunikációs szakember, édesapa, akinek két apaságról szóló könyve is megjelent: Büfik és bukások, továbbá az Újabb büfik és bukások.

Ők mesélnek elsőként, és arra is keressük a választ, a média miként formálja azt a bizonyos apaképet.

Továbbá a podcastból kiderül: