PTI Podcast

A Politikatörténeti Intézet podcast sorozata eddig a Múltunk folyóirat, a Társadalomelméleti Műhely és a Napvilág Kiadó témáit, valamint emlékezetpolitikai kérdéseket dolgozott fel. Ezeket színesíti most induló, második világháborús sorozatunk, amelyben a világégés legkülönbözőbb filmes reprezentációit ismertetjük havi rendszerességgel.

A történészekből (a rádiós Gastgeber, Csunderlik Péter – PTI, ELTE, továbbá Bezsenyi Tamás – ELTE; Fóris Ákos – ELTE, Clio Intézet; Paár Ádám – Méltányosság Politikaelemző Központ) és a Régen minden jobb volt című rádióműsorból jól ismert filmes szakemberekből (Balázsy István, Forgács W. András, Laska Pál) rekrutált kommandó az elkövetkező egy évben – ha nem is ötven óra alatt – számot vet azzal is, hogy a vesztes országok milyen különböző módokon próbálták meg feldolgozni múltjukat, az őrületbe vakarózó borzas tengeralattjáró-legénység bemutatásán át a gyújtóbombáktól hajléktalanná vált gombszemű kisgyerekek rajzfilmes megjelenítéséig, és azon is elmélkednek majd, hogy a naturalista vagy a szürrealista holokausztfilmek adják-e vissza jobban az egykor történt borzalmak felfoghatatlanságát. A sorozat végén még azzal a gondolattal is eljátszanak, hogy ha a Harmadik Birodalom nyeri meg a világháborút, vajon ma mindenkinek a Volkswagen jutna eszébe Hitler Németországáról a holokauszt helyett, és hogy mi van az Amazonas őserdőinek mélyén, vagy a Hold sötét oldalán?

A keleti frontról szóló, negyedik adásban feldolgozott filmek:

Bátor emberek (Szmelije ljugyi, 1950 – r.: Konsztantyin Jugyin)

* * * * *

POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET

HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS

Photo credit: Unsplash + Wikipedia

A Kádár-rendszer ideológiai és politikai gazdaságtani jellege komoly érdeklődés tárgyát képezi a legutóbbi időben. Fábry Ádám, az argentínai Chilecito Nemzeti Egyetem oktatója régóta foglalkozik a rendszerváltás előtti szocializmus vizsgálatával, 2019-ben a Palgrave kiadónál jelent meg ezzel kapcsolatos, összefoglaló könyve The Political Economy of Hungary From State Capitalism to Authoritarian Neoliberalism címmel. Ebben a podcast-ban Antal Attila, a Társadalomelméleti Műhely koordinátora nemrég megjelent, Chicago a Dimitrov téren. Neoliberalizmus és a Kádár-rendszer című kötete apropóján a következő témákat járja körbe Fábry Ádámmal: 

* * * * *

POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET

HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS

Photo credit: Unsplash

A Politikatörténeti Intézet podcast sorozata eddig a Múltunk folyóirat, a Társadalomelméleti Műhely és a Napvilág Kiadó témáit, valamint emlékezetpolitikai kérdéseket dolgozott fel. Ezeket színesíti most induló, második világháborús sorozatunk, amelyben a világégés legkülönbözőbb filmes reprezentációit ismertetjük havi rendszerességgel.

A történészekből (a rádiós Gastgeber, Csunderlik Péter –PTI, ELTE, továbbá Bezsenyi Tamás – ELTE; Fóris Ákos – ELTE, Clio Intézet; Paár Ádám – Méltányosság Politikaelemző Központ) és a Régen minden jobb volt című rádióműsorból jól ismert filmes szakemberekből (Balázsy István, Forgács W. András, Laska Pál) rekrutált kommandó az elkövetkező egy évben – ha nem is ötven óra alatt – számot vet azzal is, hogy a vesztes országok milyen különböző módokon próbálták meg feldolgozni múltjukat, az őrületbe vakarózó borzas tengeralattjáró-legénység bemutatásán át a gyújtóbombáktól hajléktalanná vált gombszemű kisgyerekek rajzfilmes megjelenítéséig, és azon is elmélkednek majd, hogy a naturalista vagy a szürrealista holokausztfilmek adják-e vissza jobban az egykor történt borzalmak felfoghatatlanságát. A sorozat végén még azzal a gondolattal is eljátszanak, hogy ha a Harmadik Birodalom nyeri meg a világháborút, vajon ma mindenkinek a Volkswagen jutna eszébe Hitler Németországáról a holokauszt helyett, és hogy mi van az Amazonas őserdőinek mélyén, vagy a Hold sötét oldalán?

A nyugati frontról szóló, harmadik adásban feldolgozott filmek:

* * * * *

POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET

HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS

Photo credit: Unsplash + Unsplash

1918 novemberének első napjait egyszerre határozta meg kétségbeesés, remény, gyász és felbuzdulás. Úgy tűnt, hogy a háború vége és Magyarország függetlensége orvosság lesz a legégetőbb társadalmi problémákra is, ugyanakkor viszont az Osztrák-Magyar Monarchia elképesztő sebességű összeomlása nyomán minden megrendülni látszott, ami addig biztos volt az emberek életében.

Rendkívüli idők, rendkívüli események, forradalom, összeomlás, új és régi világ – ezekről beszélgetett Egry Gábor 2018. november 16-án, az első magyar (nép)köztársaság kikiáltásának 100. évfordulóján Hatos Pállal és Csunderlik Péterrel a Klubrádió Szabad a pálya című műsorában.

Ezt a felvételt adjuk most közre podcast sorozatunkban.

Hatos Pál említett kötete:

Az elátkozott köztársaság– Az 1918-as összeomlás és forradalom története (Jaffa Kiadó, 2018)

A beszélgetés végén említett Múltunk 2018/3. lapszám kapcsolódó cikkei a linkekre kattintva letölthetők:

POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET

HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS

A Politikatörténeti Intézet podcast sorozata eddig a Múltunk folyóirat, a Társadalomelméleti Műhely és a Napvilág Kiadó témáit, valamint emlékezetpolitikai kérdéseket dolgozott fel. Ezeket színesíti most induló, második világháborús sorozatunk, amelyben a világégés legkülönbözőbb filmes reprezentációit ismertetjük havi rendszerességgel.

A történészekből (a rádiós Gastgeber, Csunderlik Péter –PTI, ELTE, továbbá Bezsenyi Tamás – ELTE; Fóris Ákos – ELTE, Clio Intézet; Paár Ádám – Méltányosság Politikaelemző Központ) és a Régen minden jobb volt című rádióműsorból jól ismert filmes szakemberekből (Balázsy István, Forgács W. András, Laska Pál) rekrutált kommandó az elkövetkező egy évben – ha nem is ötven óra alatt – számot vet azzal is, hogy a vesztes országok milyen különböző módokon próbálták meg feldolgozni múltjukat, az őrületbe vakarózó borzas tengeralattjáró-legénység bemutatásán át a gyújtóbombáktól hajléktalanná vált gombszemű kisgyerekek rajzfilmes megjelenítéséig, és azon is elmélkednek majd, hogy a naturalista vagy a szürrealista holokausztfilmek adják-e vissza jobban az egykor történt borzalmak felfoghatatlanságát. A sorozat végén még azzal a gondolattal is eljátszanak, hogy ha a Harmadik Birodalom nyeri meg a világháborút, vajon ma mindenkinek a Volkswagen jutna eszébe Hitler Németországáról a holokauszt helyett, és hogy mi van az Amazonas őserdőinek mélyén, vagy a Hold sötét oldalán?

A Hitler-ábrázolásokról szóló, második adásban feldolgozott filmek:

A diktátor (The Great Dictator, 1940 – r.: Charlie Chaplin)

* * * * *

POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET

HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS

Photo credit: Unsplash + Arquivo Nacional Collection

Elkerülhető lett volna Trianon, ha nem ilyen kiegyezés születik? Szerették-e a magyarok Ferenc Józsefet? Az általános választójog jelentette-e a nemzetiségi kérdés megoldását? Igaza volt Kossuth Lajosnak a Kasszandra-levélben? Jogtalan tizenegyes miatt vertek magyar focibírót Zágrábban? A „boldog békeidők” alatt ritkább volt az öngyilkosság is? A nők valóban „másodrendű” állampolgárok voltak a dualizmus korában? Budapest már akkor is az ország legnagyobb és legfontosabb városa volt?

Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kínál tömör válaszokat a Napvilág Kiadó Kérdések és válaszok a dualizmusról, 1867–1918 című kötete, amely egy immár 11 kötetes, ismeretterjesztő sorozat része. Ez felöleli szinte az egész 20. századot, és zsebkönyv formátumban, rövid szócikkekkel igyekszik eligazítani az olvasókat a vitatottabb történelmi időszakokban is. A sorozat a 2014. évi Nemzetközi Könyvfesztiválon Budai Díjat kapott az oktatást-nevelést legjobban segítő könyv kategóriájában, amiért hatékonyan segíti az oktatást legújabb kori történelmünk ingoványos területeit illetően.

A dualizmusról szóló kötet 100 kérdése és azokra adott válaszai egyszerre tárgyalják a korszak fajsúlyos alapproblémáit (a nemzetiségi konfliktusoktól, a politika működési zavarain és a társadalmi egyenlőtlenségeken át a kulturális és gazdasági fejlődés, vagy éppen az urbanizáció ellentmondásos jelenségéig), valamint olyan figyelemfelkeltő, időnként provokatív kérdéseket is felvetnek, amelyek a dualizmus korának egy-egy érdekes jelenségére, a maitól eltérő jellegzetességeire világítanak rá.

A Politikatörténeti Intézet legújabb podcast adásának vendége a kötet három szerzője: Cieger András, Egry Gábor és Klement Judittörténészek, akik között nagyon jól megoszlanak az előbb említett témakörök, és akikkel a problémafelvetésekről, aktuális vonatkozásokról, társadalmi hatásokról, a soknemzetiségű egymás mellett élésről Prosinger Lívia, Intézetünk munkatársa beszélgetett.

A beszélgetés többek között az alábbi témákkal foglalkozik:

- A kötet olyan 20. századi vagy aktuális vonatkozású kérdéseket is érint, amelyek elsőre meglepőnek tűnhetnek, de a válaszokat elolvasva vitathatatlan a létjogosultságuk. Miért volt fontosnak ezek felvállalása, a kötetbe történő beemelése?

- A szócikkek egy része nemzetiségi és vallási kérdésekkel, „kis színessekkel”, mikrotörténetekkel foglalkozik, amely témák – mint egy puzzle – egy komplex képet adnak az akkori, itt Magyarországon elképzelhetetlenül sokszínű mindennapokról. Miként segítik a korszak jobb megismerését ezek az apró szemelvények?

- Mit adott nekünk a kiegyezés? Pozitívak vagy negatívak a korszak hosszú távú, máig velünk élő hatásai?

- Mondhatjuk-e azt, hogy a dualizmus időszakában váltunk premodern társadalomból modern társadalommá, vagy csak elindultunk ezen az úton?

POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET

HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS

A Politikatörténeti Intézet podcast sorozata eddig a Múltunk folyóirat, a Társadalomelméleti Műhely és a Napvilág Kiadó témáit, valamint emlékezetpolitikai kérdéseket dolgozott fel. Ezeket színesíti most induló, második világháborús sorozatunk, amelyben a világégés legkülönbözőbb filmes reprezentációit ismertetjük havi rendszerességgel.

A történészekből (a rádiós Gastgeber, Csunderlik Péter –PTI, ELTE, továbbá Bezsenyi Tamás – ELTE; Fóris Ákos – ELTE, Clio Intézet; Paár Ádám – Méltányosság Politikaelemző Központ) és a Régen minden jobb volt című rádióműsorból jól ismert filmes szakemberekből (Balázsy István, Forgács W. András, Laska Pál) rekrutált kommandó az elkövetkező egy évben – ha nem is ötven óra alatt – számot vet azzal is, hogy a vesztes országok milyen különböző módokon próbálták meg feldolgozni múltjukat, az őrületbe vakarózó borzas tengeralattjáró-legénység bemutatásán át a gyújtóbombáktól hajléktalanná vált gombszemű kisgyerekek rajzfilmes megjelenítéséig, és azon is elmélkednek majd, hogy a naturalista vagy a szürrealista holokausztfilmek adják-e vissza jobban az egykor történt borzalmak felfoghatatlanságát. A sorozat végén még azzal a gondolattal is eljátszanak, hogy ha a Harmadik Birodalom nyeri meg a világháborút, vajon ma mindenkinek a Volkswagen jutna eszébe Hitler Németországáról a holokauszt helyett, és hogy mi van az Amazonas őserdőinek mélyén, vagy a Hold sötét oldalán?

A Harmadik Birodalom tizenkét éve a kivétel volt a német történelemben, vagy abból szervesen következik? A nácizmus kígyótojásait már a Második Birodalomban, a vilmosi Németországban lerakták, csak az első világháború után keltek ki? Első adásunkból kiderül.

A beszélgetésben feldolgozott filmek:

A fehér szalag(Das wisse Band – Eine deutsche Kindergeschichte, 2009 – r.: Michael Haneke)

* * * * *

POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET

HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS

Photo credit: Unsplash + World War II Database

„Könnyebb elképzelni a világvégét, mint a kapitalizmus végét. Ez a szlogen összegzi a legszebben azt, amit kapitalista realizmus alatt értek: az általános benyomást, hogy a kapitalizmus nem csupán az egyetlen életképes politikai és gazdasági rendszer, de jelenleg még egy koherens alternatíva elképzelése is a lehetetlennel vetekszik.”

Mark Fisher, a brit kritikai kultúrakutatás vezető alakjának nagyhatású elmélete feltárja, hogy az elgondolható horizontját behálózó kapitalista realizmus következményei ott vannak mindenütt: a politikai képzelet kimerülésén túl a stressz, a depresszió és a figyelemzavar mentálpestissé válásában éppúgy, mint a mindent átható bürokratizmus piacsztálinizmusában, a közintézményeket meghódító bizniszontológiában, a ’89 után született generáció depresszív hedonizmusában vagy az új kulturális formák hiányában eluralkodó nosztalgia-módban. Fisher szerint a kapitalista realizmusra csak akkor jelentünk veszélyt, ha valamiképp inkonzisztensnek vagy tarthatatlannak tudjuk felmutatni, így a kritikai elmélet és a populáris kultúra segítségével – Baudrillard-tól A Bourne-rejtélyig, a gengszterraptől Guattariig, Marxtól a Mementóig, a Nirvanától Nietzschéig – a rendszer belső ellentmondásaira fókuszál, lerántva a leplet a kapitalizmus állítólagos realizmusáról.

MARK FISHER (1968–2017) író, kritikus, a kritikai kultúrakutatás meghatározó alakja volt. Kapitalista realizmus. Nincs alternatíva? című kötete 2020-ban, második és egyben javított kiadása pedig 2021-ben jelent meg a Napvilág Kiadó gondozásában.

Legújabb adásunkban az ő mai napig nagy hatású gondolatairól beszélgetett Lebanov Barbara a kötet két fordítójával, Tillmann Árminnal és Zemlényi-Kovács Barnabással.

A beszélgetés eredetileg a Klubrádió Szabad a pálya c. műsorában hangzott el 2021. január 21-én, még a kötet második, javított kiadásának megjelenése előtt. (Lebanov Barbara telefonról bejelentkezve vett részt a beszélgetésben.)

POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET

HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS

Photo credit: Unsplash

A Napvilág Kiadó hamarosan megjelenő új kötete adja legújabb adásunk témáját:

Edward Prime-Stevenson Imre. Egy emlékirat című könyve egy regény, amely az 1900-as évek Budapestjére invitálja olvasóit. 1906-ban íródott, de sokáig csak igen szűk körben volt hozzáférhető, csak angolul és később németül. Az elbeszélő, egy Oswald nevű angol (ez vélhetőleg magát a szerzőt takarja), megismerkedik egy Imre nevű fiatal katonatiszttel, és az első pillanattól valami különös harmónia köti össze őket. Mindketten magányosak, és mindketten egy súlyos titkot hordoznak: a férfiak iránti vonzalmukat. Nem mernek megnyílni egymás előtt, félnek az elutasítástól – míg végül mindketten rájönnek: ez bizony szerelem, ezen nincs mit titkolni. De vajon nem nőies dolog-e egy férfibe beleszeretni? Nem beteges dolog-e az ilyesmi? – merül föl mindkettőjükben a kínzó kétség. És mint minden szerelem, Oswald és Imre kapcsolata is számos csalódáson, örömön, keserűségen át jut el a végkifejletig. Közben Prime-Stevenson bemutatja a századfordulós Magyarországot (úgy tűnik, valóban járt itt, tudott magyarul is!), meg az akkoriban egyre népszerűbb pszichológiai gondolkodást, adottság és választás izgalmas sorskérdéseit.

Ez a kötet szolgál tehát legújabb podcast adásunk apropójául, és itt hívnánk fel minden olvasónk figyelmét (a jelen törvényi kötelezettségeknek megfelelően), hogy itt bizony a(z egyesek által) hagyományosnak nevezettől eltérő tartalom következik, a kifejezés lehető legszebb és legnyitottabb értelmében.

A beszélgetés résztvevői:

BOJTI ZSOLT, a kötet fordítója

KANICSÁR ÁDÁM ANDRÁS újságíró

NÁDASDY ÁDÁM költő, műfordító, a kiadás lektora

A beszélgetésben az alábbi kérdések kerülnek szóba:

- Miért fontos regény irodalomtörténeti szempontból az Imre: Egy emlékirat?

- Miért lehet különleges a magyar olvasók számára?

- Milyen környezetben jelent meg eredetileg a regény? Miért lehetett nehéz vagy kockázatos akkoriban egy LMBTQ-témájú könyv kiadása?

- Mit tudunk a szerzőről, Edward Prime-Stevensonról?

- Milyen tudományos és ismeretterjesztő céljai voltak a szerzőnek a könyvvel?

- Hogyan jelenik meg a korabeli tudományos álláspont az LMBTQ emberekről a regényben?

- Miért tarthatjuk érdekesnek a magyarság megjelenését a könyvben?

- Milyen hatása volt a könyvnek a megjelenés időszakában és milyen hosszútávú hatásokról beszélhetünk?

- Milyen plusz tartalmakkal találkozhatunk a kiadásban?

- Miért különösen fontos a regény megjelenése napjainkban Magyarországon?

POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET

HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS

Photo credit: Unsplash

1989/90-ben abban a tekintetben konszenzus volt a politikai és sajtóbeli szereplők között, hogy milyen sajtó- és médiairányításra mondanak nemet, ám az akkor a képzésben és etikai kódexekben domináns objektivitásdoktrína a gyakorlatban mégsem vált általánossá.

Legújabb adásunk apropóját Bajomi-Lázár Péter A patrónusi-kliensi médiarendszer. Magyarország 2010–2018 című, a Napvilág Kiadónál 2020-ban megjelent kötete adja.

A beszélgetés annak okait boncolja, hogy miért jutott el a rendszerváltás utáni magyar média plurális, de erősen pártosodó sokszor „olasz modellként” leírt állapoton át a domináns párt által uralt – immár az orosz modellhez hasonlított – hibrid médiarendszerig. Mi volt ebben a politikai erők szerepe és felelőssége, és miként hatott e folyamatra a gazdasági-piaci környezet, illetve utóbbit hogyan alakították a kormányok hatalmi–társadalompolitikai céljaiknak megfelelően. És végül: miképp viszonyul az olvasó, a médiafogyasztó mindehhez?

A beszélgetés eredetileg a Klubrádió Szabad a pálya c. műsorában hangzott el 2020. augusztus 21-én.

Résztvevők:

BAJOMI-LÁZÁR PÉTER, a Médiakutató c. folyóirat szerkesztője

Moderátor: TAKÁCS RÓBERT történész (PTI)

POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET

HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS

Photo credit: Unsplash