PTI Podcast

2015-ben hatalmas menekülthullám érte el Európát. Úgy tűnik, hogy a válság alábbhagyott, valójában Európa déli határainál óriási embertömegek rettenetes körülmények között összezsúfolódva várják azt, hogy belépjenek az Európai Unióba, amely korántsem mindenki számára az emberi jogok és humánus bánásmód földje.

Nemrég jelent meg magyar fordításban Jean Ziegler Leszbosz, Európa szégyene (Budapest: Théâtre le Levain, Le Monde Diplomatique magyar kiadása) című könyve. Ennek alapján a menekültválságról, a menekültellenességről, az EU kegyetlen bevándorlási politikájáról, a görög szigetek „hotspot”-jaiban magukra hagyott menekültekről és az őket segítő civilekről beszélgetünk a Társadalmelméleti Műhely és a Politikatörténeti Intézet podcastjában.

A kérdező Antal Attila a TEM koordinátora, vendégünk pedig a Franciaországban élő Piróth Attila, a kötet fordítója és a kiadásért felelős Théâtre le Levain alapítója.

A beszélgetésben az alábbi témák kerülnek szóba:

Miért és hogyan fontos ma Magyarországon Jean Ziegler könyve?

A Magyarországon kibontakozó idegen- és menekültellenes kommunikáció annyira általánossá vált, hogy minden lehetőséget meg kell ragadni ennek ellensúlyozására.

A szerző erősen kritikus az EU intézményrendszerével. Ez sokak számára visszatetsző lehet, különösen azoknak, akik nem akarnak szembenézni azzal, hogy az EU intézményi rendszere nagyon szigorúan bánik az Európába érkező menekültekkel. Miért fontos mégis a menekültválság tekintetében az EU-kritika?

A kötetben nagyon sok civil projekt (The Hope Project, Nan étterem, Refugee Support Aegean, Lesvos Solidarity), Orvosok Határok Nélkül került bemutatásra, amelyekről a szerző azt írja, hogy „A jogállamiság kikényszerítésére, a brüsszeli komisszárok önkényével szemben a menedékjog és minden egyéb emberi jog betartatására, a jelenlegi gyilkos politika legyőzésére csak akkor van bármiféle esély, ha a társadalmi mozgalmak és a civil társadalom egyéb szervezeteinek aktivistái kollektíven lépnek fel.”

Maga a kiadási folyamat sem volt könnyű és lényegében közösségi finanszírozás eredményeképpen jutott el az olvasókhoz. Mit várhatunk a hazai, igen sokszor gyűlöletpolitikával terhelt közegben az ilyen humánus megközelítést képviselő megközelítésekről?

További ajánlott olvasmányok:

A kötet oldala a Könyvmecénás honlapján

Piróth Attila: Barátságos, mint egy menekülttábor (Mérce, 2021.02.12.)

________________________________

POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET

HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS

Photo credit: Könyvmecénás

Audio credit: Music by TimMoor from Pixabay

75 évvel ezelőtt, 1946. március 12-én végezték ki Szálasi Ferencet, Magyarország volt miniszterelnökét és nemzetvezetőjét, akit a népbíróság kötél általi halálbüntetésre ítélt háborús bűncselekmények elkövetése miatt.

Az évforduló apropóján egy nagyobb témáról, a fajelmélet, fajbiológia és antiszemitizmus kérdéséről, és mindezek két világháború közötti tudományos és közéleti megítéléséről beszélgetünk a Múltunk történeti folyóirat és a Politikatörténeti Intézet első podcastjában. A kérdező Ignácz Károly szerkesztő, a két vendégünk Kund Attila szociológus és Paksa Rudolf történész, a Történettudományi Intézet munkatársa.

A beszélgetésben az alábbi témák kerülnek szóba:

1926-ban különös per kezdődött a Budapesti Törvényszéken. A néhány hónappal korábban elhunyt országos ismertségű orvosprofesszor, Bársony János özvegye arra kérte a bíróságot, hogy semmisítse meg néhai férje végrendeletének azt a pontját, amely az akkor még nem nagykorú Éva lányukat eltiltotta attól, hogy olyan férfival kössön házasságot „akinek a vére zsidó vérrel keveredett”. Ki volt Bársony János, és miért lehet érdekes számunkra az ő megdöbbentő végrendelete?

Az eugenika mint népszerű társadalomfilozófiai irányzat és a belőle kiváló nacionalista eugenika;

Mi a különbség a tudományos eredmények társadalompolitikai célú felhasználása és a politikai célok biológizáló magyarázata között?

A magyar fajbiológusok „meghasonlott tudata”, azaz hogyan próbáltak meg a magyar viszonyokra alkalmazni a fajtisztaság és a fajok hierarchiájának gondolatát (az árja és a turáni nép képzete);

A fajelmélet 19. századi előzményei: hogyan kapcsolódik a rasszizmus a gyarmatosításhoz a nyugati világban;

Ehhez képest a magyar fajelmélet sajátosságai: az „idegen zsidóságra” fókuszálás, a cigányság „kimaradása”;

Az antiszemitizmus háttere: ideológiai alap és/vagy előnyszerzés a kirekesztéssel;

A fajbiológia mint a korabeli science fiction? Tudománynak tekintették-e a fajbiológiát a két világháború között?

Szálasi és faji egyenrangúság gondolata avagy mit gondolt a zsidóságról a „talajgyökeres fajokban” hívő szélsőjobboldali politikus.

További ajánlott olvasmányok:

Paksa Rudolf: Zsidókérdéskutató Magyar Intézet, avagy a „tudományos antiszemitizmus” Magyarországon. Múltunk, 2018/1. 4–49.

Kund Attila: „Ha olyan férjet választana, akinek a vére zsidó vérrel keveredett…” Faji antiszemitizmus és családi botrány dr. Bársony János végrendelete körül. Múltunk, 2020/3. 126–163.

____________________________

POLITIKATÖRTÉNETI INTÉZET

HONLAP * FACEBOOK * HÍRLEVÉL * TÁMOGATÁS

Photo credit: Unsplash and Wikipedia

Audio credit: Music by TimMoor from Pixabay