Recorder podcastok

A Koncertsztorik podcast második adásának vendége az ország egyik legütősebb live actjével egész nyáron intenzíven turnézó Analog Balaton, akik tavaly majdnem kiégtek a fesztiválszezon végére. Milyen közel jutottak a feloszláshoz, és mi mindenen változtattak, hogy újra szórakoztató legyen számukra a koncertezés? És miben hasonlítanak a balatoni lángososokra?

Az adásban visszatekerjük az időt az első évig, amikor még ingyen jártak fellépni mindenhová, az elektronikus zenére alkalmazzuk Murphy törvényét (ami el tud romlani, az el fog, pláne, ha 1500 kábel van összedugva), és megpiszkáljuk kicsit a mítoszt, hogy miért nem adtak ki sokáig zenéket, és miért csak élőben lehetett évekig meghallgatni az Analog Balatont. Kiderül, hogy nem sírják vissza azt a szabadságot, amikor még bármerre csavarhatták koncerten a számaikat: ma már sokkal fixebbek a koncertjeik, a LENT című lemezük mégis sokkal nagyobb szabadságot adott nekik - de milyen téren?

Mi történt Abával a tavalyi Fishing on Orfűs koncerten, amitől egészen meghatódott? Melyik daluk katartikus őrület minden egyes alkalommal, és mennyire fullon pörgés a szeszen a turnézás? És mégis miért lenne fura, ha az ember táncol a saját zenéjére?

Műsorvezető: Soós Tamás

Az adás a Mastercard támogatásával valósult meg.

A Koncertsztorik podcast első adásának vendége Dzsúdló, aki pár év alatt lett az ország egyik legnagyobb popsztárja. Juhász Marcival átbeszéljük, hogyan vált belőle magabiztos színpadi előadó, mennyire tud még koncertekre járni úgy, hogy folyton felismerik, és elárulja, melyik bulin volt igazán para halálfélelme nézőként.

Előadóként a legnagyobb félelme az, hogy kevés ember előtt kell fellépnie, ezért is tartja nagy szerencsének, hogy a fiatal zenészek ma már egy-két év alatt eljuthatnak oda, ahová az előző generációknak tíz évébe telt. A gyorsan jött siker árnyoldalairól is mesél, elmondja, miért érzi magát néha úgy, mint BoJack Horseman, aki a semmi elől menekül, és mit nehéz feldolgozni a népszerűségben.

Már a legelején elhatározta, hogy nem akar celeb lenni, és hatalmas csalódásnak élné meg, ha a Blikk lehozna róla egy cikket. Ha tehetné, punkbulikba és ötórás deep house szettekre járna rotyogni hetente többször is. Saját koncertjein is a kettősséget szereti, több dalát is úgy dolgozta át élőben, hogy igazi poppunkos rázás legyen. Szeret lángnyelvek között rugdosódni, mert közben olyan keménynek érzi magát, mint Ozzy Osbourne, de otthon már mosómedvés videókat nézeget.

Szó esik minden idők legjobb Dzsúdló-koncertjéről, a tavalyi egészségügyi parájáról, a koncerteken való ivásról és cigizésről, de röviden kifaggatjuk a szeptemberben érkező 3. lemezéről és a rendhagyó júliusi koncertjéről is a Budapest Parkban.

És még ezer dolgot kivesézünk: Hogyan készül a kiemelt koncertjeire? Beck Zolinak melyik mondata visszhangzik sokat a fejében? Kivenné a legnagyobb slágerét a műsorból, ha megunná? Mennyire függő típus? Melyik dala lepte meg azzal, hogy milyen jól működik élőben, és miért nem szeretné, ha bólogató kutyák vennék körül, akik szerint minden jó, amit csinál?

Műsorvezető: Soós Tamás

A podcast a Mastercard támogatásával jött létre.

A Kedves Lemezem podcast új adásának vendége a magyar underground hiphopszcéna legenigmatikusabb és legöntörvényűbb figurája, a 32 éves Lotfi Árzsáng, alias Baba Aziz, aki több mint hároméves hallgatás után rukkolt elő R.I.P. című első lemezével, amitől a kritikusunk szeme is elkerekedett. Közel kétórás beszélgetésünk alatt megismerkedünk az emberrel a legenda mögött. 

Baba Aziz szinte kizárólag olyat tesz (vagy nem tesz), amit nem szokás a magyar zeneiparban. Sosem lép fel élőben. Népszerű régebbi dolgait eltünteti a netről (például a Palvin Riddim című dalát vagy a Tiltsál Föl Miki357-rendezte klipjét). Fogja magát és három és fél évig nem ad ki saját zenét. Úgy featel Beton.Hofinál, hogy nem lehet érteni, amit mond (Pulled Pork). Amerikai soulzenéket samplingel. Egy ideje már videoklipeket sem csinál. Az első lemezéről azt mondja, hogy lehet, ez lesz az utolsó is. Mindenre van magyarázat, és ezeket a magyarázatokat mind meg is kapjuk tőle podcastunk legújabb adásában.

Fontos, hogy nem a zenélésből él, ezért nem kell olyat csinálnia, amihez nincs kedve. Tízperces hidegzuhannyal indítja a napot, aztán elautózik Pomázra dolgozni (tárgyakat tervez Magyarországon forgó hollywoodi filmekbe, az első ilyen munkája az Emma Stone főszereplésével készült Szegény párák volt), hazafelé Szentendrénél beugrik egy kicsit úszni a Dunába, majd otthon kezdődhet a zenekészítés. Megbeszéltük azt is, hogy mi volt benne addig, amíg kijött a lemez, és mi van benne azóta.

Műsorvezető: Varga Ferenc

Köszönet Fodor Máriusznak a segítségért.

A Nagy Évem podcast utolsó utáni adásának vendége Sisi, aki alig több mint egy évvel ezelőtt tűnt fel a Yalla című számával, amit öt másik dal követett, és most csütörtökön hozza ki az első EP-jét SISTEMATIIK címmel.

"Akkor már irkáltam szövegeket, de nem tudtam elképzelni, hogy, én, a szegényen felnőtt kislány, aki nem ismeri az apukáját, és anyukája kiment Németországba, amikor kilenc volt... tehát ez az árva kislány, aki Ausztriában dolgozik úszómesterként, hazaköltözik és megváltja a zeneipart... ez jól hangzott, de még csak a gondolattal sem játszottam el, hogy lehetséges lenne, mert otthon ültem egy tízórás műszak után, írtam két versszakot, nagyon élveztem, nagyon éltem, de nem kapcsolódott össze a fejemben a két pont" - kezdi népmesébe illő élettörténetét Sisi. Hogyan sikerült végül a zeneipar megváltása? Ez adásunkból kiderül.

Műsorvezető: Varga Ferenc

A Kedves Lemezem podcast évadzáró adásába a jelenleg Berlinben élő Németh Zsófiát hívtuk el, aki Piresian Beach néven alkot hálószobazenéket már több mint tíz éve. A 2012-ben megjelent Alle Falle című lemeze kapcsán kibeszéljük a Tumblr- és zeneblog-korszakot, a lo-fi, indie hálószobapop nagy hazai szcénájának történetét, a becsüs szakma vonzerejét, a megismételhetetlen zajharmóniákat, és egy jó hálószoba ismérveit.

Németh Zsófival az adás elején arról beszélgettünk, hogyan érzi magát a színpadon egy előadó, akinek nem lételeme a koncertezés. Tud-e működni valakinek a zenekarozás, ha inkább molyolgatni szeret? Egyáltalán hogyan jönnek létre a Piresian Beach-számok? Hogyan ír olyan szövegeket, amiknek nincs is igazi jelentésük? Miért az EP-formátum az ideális? Miért ritkultak meg a kiadványai a nagyon sűrű 2010-es évek eleji időszakhoz képest? Miért felszabadító a zenék szándékos elcseszése, és miért férne rá minden zenekarra egy kis anarchia?

Szóba kerül még a zenei képzettség hiánya, megosztjuk egymással a zeneiskolás visszautasítások meghatározó korai emlékeit. Felidézzük, milyen volt a blogok fénykora, hogyan találtak egymásra a Tumblr-érában a zenészek, milyen közösségformáló ereje volt nemzetközi szinten, és hogyan esett egybe a hálószobazene hazai felfutásával. Még azt is érintjük, hogy milyen hatást gyakorolt az egyszerre komolyan és önmaga paródiájaként vett Cool Lista egy Cool Listásra, illetve Zsófi részvételét Szombat Éva Orgazmust kérek, nem rózsát című projektjében.

Műsorvezetők: Huszár András és Varga Ferenc

A Kedves Lemezem podcast a Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program támogatásával jött létre.

A Filmzene podcast első évadának záróadásában olyan aspektusát vizsgáljuk meg a filmzenéknek, amiről eddig csak érintőlegesen beszéltünk, pedig óriási hatást tudnak gyakorolni a nézőre: ez a betétdal. De mitől lesz igazán felejthetetlen egy betétdal? A választ Weyer Balázzsal keressük, aki olyan sorozatok és filmek music supervisorként dolgozott, mint a Társas játék, az Aranyélet, A besúgó vagy A Viszkis.

Weyer Balázs nem titkolja, hogy a zene mindig fontosabb szerepet töltött be az életében, mint a film, de azért elmeséli, hogyan zajlott a filmes coming-of-age időszaka, és melyek voltak azok a filmzenék, betétdalok, amikre először figyelt fel. Megtudhatjuk, miért volt ideális munkahely az HBO, ahol kitanulhatta a zenei szerkesztés csínját-bínját, mi pedig alapos kiképzést kapunk az egyes dalok filmes felhasználásához fűződő jogosítási procedúrák nem egyszer kalandos mikéntjéből.

Miért érződnek futószalagon gyártottnak sok sorozat betétdal-válogatásai? Muszáj, hogy zenei szerkesztőként személyes kötődésed legyen a munkádhoz? Mi történik akkor, ha egyetlen problémás jelenet megoldására kell beugrani egy produkcióba? Át lehet-e tolni egy nemzetközi terjesztésre szánt HBO-sorozatnál egy csak a magyar kulturális kontextusban értelmezhető betétdalt?

Weyer rendszerező típus, de hogy pontosan milyen rendszer szerint építi fel magának azt a zenei könyvtárat, amiből aztán jelenetekhez válogathat betétdalokat, az csak az adásból fog kiderülni. Ahogy az is, hogy melyik sorozathoz válogatott mindegyik szereplőnek egy-egy külön zenei világot jelképező playlistet, hogyan örökítette meg egy máskülönben elfeledett bárzongorista és presszó történetét, hogyan jutott eszébe az Első Emelet a Duran Duranról A besúgóban, milyet szól a hegedű, ha éppen lelőnek egy koncentrációs táborban, és milyen válságot kellett egy rögtönzött nemzetközi szakértői csapattal megoldani a Saul fia cannes-i bemutatója előtti hétvégén.

Műsorvezető: Huszár András és Varga Ferenc

A Filmzene podcast a Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program támogatásával jött létre.

A Kedves Lemezem podcast negyedik adásában Szurcsik Erika a vendégünk, az idén váratlanul feloszlott Gustave Tiger frontembere és az Unknown Child szólóprojekt felelőse ez utóbbi alteregója 2015-ös, cím nélküli lemezét hozta el nekünk. Beszélgetésünk alatt alakot öltött a hazai true underground kultúra, a képzőművészetek izgalmas határterületei, hovatovább még az élet értelme vagy értelmetlensége is.

Erikával a felvétel során hamar mély vizekre eveztünk, a gyerekkortól kanyarodtunk a koncertezés eufórikus és pokoli oldaláig, megfejtettük a zine-ek zsenialitását… majd cirka hetven percnyi beszélgetés után konstatáltuk, hogy technikai hiba miatt nem készült felvétel. Ilyenkor akár össze is lehetne omlani, vagy megkísérelni rekonstruálni a felvett anyagot; mi inkább a második nekifutásra csak olyasmiről dumáltunk, amit előtte még nem érintettünk, és érzésünk szerint az elveszettnél is jobb adást hoztunk össze.

Szóba kerül például, milyen volt az élet a diploma után (egy nappal), hogyan lehet kibírni a zenészléttel járó tukmálást, és hogy milyen volt anti-frontembernek lenni. Kiderítjük, hogyan lehet hanyatt fekve énekelni a színpadon, miért lett volna jó megfogni Prince-t, és miért nem fog soha újra összeállni a Gustave Tiger.

A gyurissal készített adásunk sikerén felbuzdulva ezúttal is végigvesszük egyesével a melankolikus hangszerelésű és hangulatú, tematikusan gazdag album számait, és mindeközben kitérünk arra, mire jó egy falka, mérlegre tesszük az emberiséget, humorral kezeljük a reménytelenséget, és filózunk azon, vajon lehet-e jót alkotni, ha jó a kedvünk.

Műsorvezetők: Huszár András és Varga Ferenc

A Kedves Lemezem podcast a Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program támogatásával jött létre.

A Filmzene podcast vendége most Keresztes Gábor, az Isteni műszak, a Drakulics elvtárs és a Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre című filmek zeneszerzője, valamint a Freakin’ Disco billentyűse. Koszosság vagy habos-babos érzések? Vietnami rock vagy magyar western? Közösen próbálunk dűlőre jutni.

Keresztes Gábor magányos tevékenységként kezdte űzni a zenélést, elmeséli, hogyan indult a kapcsolata a zenével, és végül eljutunk odáig, hogy színpadra lép egy zenekar tagjaként. Ezen az úton nemcsak a filmek játszottak fontos szerepet, hanem a színház is, hiszen Bodó Viktor állandó alkotótársaként rengeteg izgalmasan kísérletező előadáshoz állított elő hangokat és zenét. Hogyan lehet filmszerűséget megteremteni a színházban? És hogyan lehet garantálni, hogy a közönség egy adott pillanatban ténylegesen táncra perdüljön?

A filmzenékre rátérve átbeszéljük, nehéz-e zenéről kommunikálni rendezőkkel, mennyire tudja beletenni saját magát az alkalmazott zenékbe, segít-e a komponálásban, ha a zenének van konkrét célja, és miért fut neki minden új filmes munkájának egy motívumcsomaggal. 

Megtudhatjuk még azt is, hogyan veri át a nézőt a Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre zenéje, milyen egy magyar ember által szerzett vietnami rock, és könnyebb-e western zenéket alkotni, mint egy nem műfaji filmhez megálmodni a tökéletes, vagy épp a szándékosan nem tökéletes kíséretet.

Műsorvezető: Huszár András és Varga Ferenc

A Filmzene podcast a Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program támogatásával jött létre.

A Kedves Lemezem podcastba ezen a héten Gyuris Bence, azaz gyuris látogatott el. Most pénteken jött ki a várva várt PP2, és ha minden jól megy, idén még egy gyuris-szólóalbum is érkezik, de addig is kiveséztük vele közösen a két évvel ezelőtti revolver gyuris sivatagi kalandjai című legutóbbi lemezét.

“Gyurisnak saját hangja van, ezt nem sok előadó mondhatja el magáról ma Magyarországon” - mondta róla Beton.Hofi. Hogyan alakult ki ez a saját hang? Az adás első felében visszamegyünk egészen a szegedi kezdetekig (és az Indexes nagycikkig), a focistakarrierig, valamint az első SoundCloudos szárnypróbálgatásokig. Megnézzük, mi is az az OTL, hogy ne csak gyuris nagyija legyen tisztában a magyar újhullámos trap alapfogalmaival; megkérdezzük, mennyi van most gyurisból a gyuris-alteregóban; miért törölné le legszívesebben a régi számait, és hogy miért nem teszi meg mégsem. Kitárgyaljuk továbbá, a nők és az édesanyák helyzetét a trapszcénában, és mi kell ahhoz, hogy gyuris elhívja az anyukáját egy koncertjére.

A Kedves Lemezem podcast történetében először egyesével végigmegyünk a tárgyalt lemez számain, és mindegyiket olyan alapossággal vizsgálunk meg, hogy ne maradjon utána kérdés senkiben. Honnan jön az űrhajós fixáció? Milyen koncepció mentén vannak blokkosítva a számok? Mi köze valójában gyurisnak a momés lányokhoz, és mit szólhat egy lány ahhoz, ha megtudja, hogy róla szól az egyik gyuris-dal? Kitekintünk még a revolver gyuris sivatagi kalandjai keretein túl is, a Playbániás featig és a Hundred Sins-féle Tiszáig.

Műsorvezetők: Huszár András és Varga Ferenc

A Kedves Lemezem podcast a Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program támogatásával jött létre.

A Filmzene podcast legújabb vendége Lukács Péter Benjámin sound designer, aki olyan filmek hangján dolgozott, mint az Oscar-jelölt Testről és lélekről, az Oscar-döntős Akik maradtak és Symphony No. 42, vagy Reisz Gábor közönségkedvenc nagyjátékfilmjei, a VAN és a Rossz versek. Az adás tökéletes - és tökéletesen szórakoztató - gyorstalpalóként is szolgál azoknak, akik kíváncsiak rá, mennyi rétegből áll össze egy filmhang.

Lukács Péter Benjámin a filmes hanggyártás minden fázisából nagy tapasztalattal rendelkezik. Elmeséli nekünk, milyen macerás dolog helyszíni hangokat rögzíteni, hogyan dolgoznak ezek a csapatok a forgatáson. Eloszlatja a közkeletű tévhiteket a filmhanggal kapcsolatban, amelyeket gyakran még a szakmabeliek is előszeretettel hangoztatnak. Megtudhatjuk, mi a különbség a hangdizájn és a zörejezés között, és min múlik, hogy a hangmester mezítláb lépdel a stúdióban egy homokpadon, vagy hogy digitális hangtárból válogat.

Tényleg azt csinálja egyébként egy hangdizájner, hogy kiáll az ablakba egy mikrofonnal, hogy felvegye az eső hangját? És miért akarnak a filmesek rendszeresen pszichológusi pályára menni? Hogyan lesz fenyegető egy erdő, és mit keres egy villamos csikorgása egy animációs rövidfilm főhősének légzésében? Le lehet-e szokni a perfekcionizmusról, ha rettegünk attól, hogy sikerül-e megtalálni a megfelelő hangot? David Lynch dolgai vagy a Terminátor 2 hatott jobban Lukács munkájára?

Műsorvezető: Huszár András és Varga Ferenc

A Filmzene podcast a Nemzeti Kulturális Alap Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program támogatásával jött létre.