Ebben a szobában posztoltak Ferenc József császár testõrei, akik a császár lakosztályához vezetõ bejáratot õrizték. A szobában a jobb oldalon egy kerámia cserépkályha látható, amelyet a kastély többi kályhájához hasonlóan a szobák mögött található fûtõfolyosóról fûtöttek (eredetileg fával), hogy a fûtéssel járó teendõkkel ne zavarják a császári családot, és ne koszolják be a lakótereket. A XIX. századtól tértek át a forró levegõvel történõ fûtésre, amelyet 1992-ig használtak.

Ez a helyiség várószobaként funkcionált Ferenc József audienciái alkalmával. A császár hetente két alkalommal tartott meghallgatást. A biliárdasztal, amely Ferenc József nagyapjáé, I. (II.) Ferenc császáré volt, a tisztek, miniszterek és hozzátartozóik időtöltését szolgálta. A falakon három nagy festmény található: a középső a Mária Terézia-rend első adományozását ábrázolja 1758-ban. Ez a Mária Terézia által létrehozott kitüntetés volt a Monarchia első érdemrendje, amely a császári ház egyik legmagasabb rangú elismerésének számított. A jobb és bal oldalon található képek az alapítás 100 éves évfordulójának megünneplését örökítik meg – Ferenc József ebből az alkalomból díszes vacsorát adott a Nagy Galériában és egy fogadást a kastélyparkban.

A szoba a Mária Terézia korából származó aranydíszítéssel ellátott értékes diófaburkolatról és a szintén eredeti berendezéshez tartozó rokokó asztalokról kapta a nevét. A csillár a XIX. századból származik. Ebben a szobában fogadta Ferenc József az audienciára érkezőket, akik egy kitüntetést jöttek megköszönni, kéréssel fordultak a császárhoz vagy be szerettek volna mutatkozni, miután betöltötték új hivatali posztjukat. Egy délelőtt akár 100 embert is fogadott Ferenc József, aki kitűnő névmemóriájáról volt híres – soha nem felejtett el egyetlen nevet vagy arcot sem, amelyet egyszer már hallott vagy látott. A meghallgatások általában néhány percig tartottak, amelyeket a császár egy egyszerű fejbólintással fejezett be.

Ferenc József 18 évesen került az osztrák császári trónra. Hihetetlen mennyiségű munkát végzett – munkanapja hajnali 5 óra előtt kezdődött, a nap nagy részét íróasztala mellett töltötte, amelyet a jobb oldalon láthatunk, itt tanulmányozta át aktáit, itt reggelizett és ebédelt is. Így az állam első emberének élete nagy részben ennél az íróasztalnál zajlott. Magánhelyiséginek díszes berendezését a császár egyáltalán nem tartotta fontosnak. Megelégedett a családjáról készült festményekkel és fotókkal, valamint a gyermekeitől és unokáitól kapott ajándékokkal. A nagy portrék egyike a 33 éves császárt, a másik pedig feleségét, Erzsébet császárnét ábrázolja, aki Sisi néven vált valóságos mítosszá.

A császár mindennapjai a hálószobában kezdődtek és előre meghatározott, pontos időterv szerint zajlottak; Ferenc József hajnali 4 órakor ébredt, majd hideg vízzel megmosakodott és hívő katolikushoz méltóan az ágytól balra látható zsámolyra térdelve elmondta reggeli imáját. A szobában látható vaságy jól példázza az osztrák császár spártai életfelfogását. A 86 éves Ferenc József ebben az ágyban halt meg 68 éves uralkodását követően1916-ban, az első világháború kellős közepén. A festőállványon látható festmény a halálos ágyán ábrázolja a császárt. Ferenc Józsefnek hosszú élete során számos sorscsapást kellett elszenvednie. Első lánya, Sophie 2 évesen halt meg, fivérét, Miksát Mexikó császáraként kivégezték a forradalmárok, ezt követte egyetlen fiának, Rudolfnak tragikus öngyilkossága, Erzsébet császárnét pedig egy olasz anarchista gyilkolta meg. A szoba kijáratánál, balra található a császári toalett, amelyet 1899-ben építettek be a szobába, angol mintára. A következő három kisebb szoba Erzsébet császárné magánlakosztályához tartozott. Az írószobaként használt Lépcsőkabinetben írta Erzsébet császárné a leveleit, naplóját és verseit. Innen egy csigalépcső – amelyet a Monarchia felbomlása után megszüntettek – vezetett a császárné földszinten található magánszobáiba. Az Öltözőszobában végezte a császárné szépségének megőrzését szolgáló tevékenységeit. Erzsébet korának egyik legszebb asszonya volt, és ennek tudatában is volt. A császárné napját nagymértékben meghatározta a csinos alak megőrzése érdekében végzett sporttevékenység és a szépségápolás – csaknem földig érő csodálatos hajának ápolása minden nap több órát vett igénybe. Tekintse meg ezeket a helyiségeket, majd kérjük, menjen a 9-es szobába, Ferenc József császár és Erzsébet közös hálószobájába.

Ferenc József 1854-ben vette feleségül unokahúgát, Erzsébetet, aki akkor még alig múlt 16 éves. Ezt a szobát a házasságuk alkalmából rendezték be közös hálószobának. Ferenc József egész életében imádta feleségét – hogy vonzódását azonos mértékben viszonozták-e, örök kérdés marad. Erzsébet kezdetektől fogva elítélte az udvari élet merev szabályait, és az évek múltával öntudatos nővé fejlődött. Önálló életet élt, nagy utazásokat tett, és csak ritkán volt látható Bécsben. Erzsébet császárnét 1898 szeptemberében, 61 éves korában szúrta le Genfben egy ráspollyal Luigi Luccheni, egy olasz anarchista.

Erzsébet császárné fogadószalonjának atmoszféráját a fehér és aranyszínű faburkolat, a világos árnyalatú selyemtapéta és a díszes, neorokokó stílusú bútorok határozzák meg. A tükör előtt található óra fordított számlappal rendelkezik, amelynek köszönhetően a tükörben olvasható le a pontos idő. A XVIII. századból származó pasztellképek igazán figyelemre méltó alkotások – Mária Terézia gyermekeit ábrázolják és neves művészektől származnak, többek között a genfi festőtől, Liotardtól, akit Mária Terézia igen nagyra értékelt. A kályhától balra látható kép Mária Terézia legkisebb lányát, Marie-Antoinette-et ábrázolja vadászkosztümben. 1770-ben, tizenöt éves korában adták feleségül a későbbi francia királyhoz, XVI. Lajoshoz, hogy lezárják a Bourbon- és a Habsburg-dinasztia közötti rivalizálást. 1793-ban a francia forradalom során guillotine általi halálra ítélték és kivégezték.

Ez a szoba családi étkezőként szolgált. A családi vacsorák szigorú udvari szabályok szerint zajlottak – az asztal mindig ünnepi díszben pompázott, középen álltak az aranyozott asztaldíszek, amelyeket virággal, gyümölccsel és édességekkel díszítettek fel. A hivatalos vacsorák alkalmával francia ételeket szolgáltak fel, míg a családi étkezések során Ferenc József inkább a bécsi konyha ételeit részesítette előnyben, ilyen például a bécsi szelet, a gulyásleves, a tafelspitz vagy a híres császármorzsa. Az ételeket az udvari konyhából melegentartó dobozokban szállították a kívánt lakosztályokhoz, és a szomszédos szobában szénnel, később gázzal fűtött rezsón tartották melegen, hogy az asztalra csak frissen készült és meleg ételek kerüljenek. A császár az asztal közepénél ült, vele szemben, ha épp Bécsben volt, a császárné. Mivel Erzsébet gyakran diétázott, hogy megőrizze csinos alakját, a közös étkezéseken csak ritkán vett részt. A családi vacsorák általában 18.00 órakor kezdődtek, az ételválaszték 3-tól 6 fogásig terjedt. A korhű módon megterített asztalon látható teríték a bécsi Hofburg Ezüstkincstárából származik, ahol értékes porcelán- és ezüsttárgyak egész sora látható. Itt látható többek között Mária Terézia aranyból készült fogpiszkálója, valamint Erzsébet császárné evőeszközei.

A Gyermekszobát Mária Terézia lányainak portréi díszítik. Tizenegy lánya közül a legtöbbet politikai okokból még ifjúkorban férjhez adták. Bal kéz felől, közvetlenül az ajtó mellett Marie Christine portréja látható, aki Mária Terézia kedvence volt. Ő volt az egyetlen, aki szerelemből házasodhatott, mégpedig Albert von SachsHU-Teschennel, az Albertina Múzeum alapítójával. Itt látható még egy fürdőszoba is, amelyet 1917-ben az utolsó Habsburg császárnénak, Zitának építettek. A következő szobába vezető kijárat előtt még egy pillantást vethetünk a Reggelizőkabinetbe. A falat díszítő virágmedaillonokat Elisabeth Christine, Mária Terézia anyja saját kezűleg készítette.

A Sárga szalonnal kezdődnek a kastély kert felőli oldalán található szobák és lakosztályok. Érdekes megfigyelni, hogy a svájci Liotard által készített képeken szereplő polgári gyermekek milyen erős kontrasztban állnak a Mária Terézia gyermekeiről készült udvari portrékkal, amelyek például a következő szobában is láthatóak. Itt található egy kép Mária Teréziáról, Magyarország királynőjéről is. A festményt Martin van Meytens udvari festő készítette.