A szobában nemcsak a falakat, hanem a fotelokat is a XVIII. századból származó brüsszeli gobelinek díszítik. A falakon látható gobelinek piaci és kikötői jeleneteket ábrázolnak, míg a foteleken az év tizenkét hónapja látható. A következő helyiség (34. szoba) Zsófia főhercegnő írószobája, amely Ferenc József szüleinek – Károly főherceg és Zsófia főhercegnő – lakosztályához tartozott, akik a XIX. században éltek a kastélyban. A becsvágyó anya, Zsófia nemcsak azért a célért küzdött energikusan és sikeresen, hogy fiát a Habsburg-trónra ültesse, hanem az uralkodóház egyik legfontosabb politikai tanácsadójának is számított – kortársai szerint a hercegnő volt az „egyetlen férfi a bécsi udvarban“. Menyével, Erzsébet császárnéval, akinek egyúttal nagynénje is volt, meglehetősen kiélezett volt a kapcsolata, és ez nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy Sisi soha nem érezte magát jól a bécsi udvarban. Erzsébet gyakran panaszkodott anyósa állandó felügyelete és gyámkodása miatt.

A portrék, amelyek itt találhatóak, a XVIII. század végétől uralkodó császárokat mutatják: Mária Terézia fiát, II. Lipótot, aki II. Józsefet követte, mellette fia látható, II. Ferenc, a Német-Római Birodalom utolsó császára. 1806-ban a napóleoni háborúk idején feloszlatta a Német-Római Birodalmat és kihirdette az Osztrák Császárságot. Így lett II. Ferencből Ausztria első császára, I. Ferenc. A Habsburg hagyományokat követve I. (II.) Ferenc elsőszülött lányát, Marie Louise-t Napóleonhoz, másodszülött lányát, Leopoldine-t pedig Brazília császárához adta feleségül. Az ő portréik láthatóak a festőállványokon. A további portrék Ferdinánd császárt és feleségét, Mária Annát ábrázolják. Ferdinánd, I. (II.) Ferenc legidősebb fia, akit a nép „jóságos Ferdinándnak“ hívott, epilepsziás és így tulajdonképpen uralkodásra képtelen volt. Az Osztrák Monarchia irányítója ebben az időszakban gyakorlatilag Metternich kancellár volt, akit „Európa kocsisának“ is neveztek, mert nagy ügyességgel és diplomáciai érzékkel irányította az európai politikát.

Az úgynevezett „Gazdag szoba“ a bécsi udvar egyetlen épen megőrzött díszágyáról kapta nevét. Az ágy Mária Terézia esküvőjére készült és eredetileg a bécsi Hofburgban, Mária Terézia magánlakosztályában helyezték el. A piros bársonnyal és értékes arany-ezüst hímzéssel ellátott díszes ágyhoz tartoznak az egykori, hímzett építészeti alakzatokat ábrázoló falburkolat részei.

Ezt a szobát, valamint a hozzá kapcsolódó szalont a XIX. században Ferenc Károly főherceg, Ferenc József apja használta. A festmények visszarepítenek bennünket újra Mária Terézia korába. Martin van Meytens közismert családi festménye I. Ferencet és Mária Teréziát mutatja gyermekseregük körében. A császári házaspárnak 16 gyermeke volt (tizenegy lány és öt fiú), akik közül tizenegy érte meg a felnőttkort. A képen nem látható két később született és három már meghalt gyermek. Az uralkodócsaládok egyik legfontosabb teendői közé tartozott, hogy lehetőleg minél több trónörököst hozzanak világra, hogy a dinasztia folytonosságát fenn tudják tartani. A családi portréval szemben azon hölgyek képei láthatóak, akik meghatározó szerepet játszottak Mária Terézia életében. A tükörtől jobbra édesanyja, Elisabeth Christine, balra Fuchs grófnő, a császárnő egykori nevelőnője, majd későbbi bizalmasa látható. Különleges kapcsolatuk tanúbizonysága, hogy egyetlen nem Habsburg családtagként a császári kriptában nyugszik.

A Habsburgok szenvedélyes vadászok voltak – így Mária Terézia szülei, VI. Károly és felesége, Elisabeth Christine is, akik a szoba bal oldalán található két portrén láthatóak vadászkosztümben; köztük I. Ferenc, Mária Terézia későbbi férje látható még fiúként. I. Ferenc vadászszenvedélye is köztudott volt, már gyermekkorában verebekre és galambokra vadászott a schönbrunni parkban. Az ajtó mellett jobbra található egy festmény, amelynek hátterében a Schönbrunni kastély látható, még a Fischer von Erlach tervezte vadászkastélyként.