Szerepvállalás

Tavaly októbertől újabb 7 kísérleti fejlesztő, társadalmi innnovátor kezdhette meg munkáját, saját projektjének megvalósítását a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium, a TinLab támogatásával. Közülük kettő mutatkozott be.

Egy beszűkült szociokulturális környezetet a zene és a sport színesebbé tehet és új dimenziókat nyithat meg. Berkeszi Dávidék projektje az óvoda és iskola közti átmenet megkönnyítését célozza egy olyan komplex fejlesztési modellel, amely két pilléren, a birkózáson és a zenén alapul. A periférián élő gyerekek hátránykompenzációján túl azt szeretnék elérni, hogy a diákok szeressenek iskolába járni, hiszen ott olyan programokkal is találkoznak, amikben örömüket lelik és tehetségesek.

Az adás második felében a Bérbaltavár településen dolgozó Beke Márton társadalmi innovátor és közösségfejlesztő mesélt közösségi önkormányzási projektjéről. A fejlesztés célja az önkormányzatok által is alkalmazható, a helyi polgárokat bevonó, aktivizáló, véleményük, javaslataik megismerését, megvitatását és fejlesztési folyamatokba való belépését szolgáló módszerek kidolgozása és validálása.

A 2024. október 26-ai adás ismétlése:

A ’Toldi lányok’ című animációs dokumentumfilm egy izolált közösség üzenetét juttatja el a társadalomhoz a mélyszegénységben élő nők álmairól, traumáiról, céljairól, a női sors változásáról.

Elsőként az Északi Támpont Egyesület rendező-forgatókönyvírója, Chilton Flóra mesélt az Igazgyöngy Alapítvány Művészeti Iskolával együttműködésben készülő projektről. A Toldon élő lányok és nők történetei sok ember, többek közt Veress Tamás segítségével jutnak el a nagyvilágba.

Az adás második felében az alapítvány szociális területért felelős vezetőjével beszélgettünk, akinek a film előkészítő szakaszában volt kulcsszerepe.

A 2024. november 16-ai adás ismétlése:

A magyar gyerekek saját elmondásuk szerint még mindig túl keveset tudnak az éghajlatváltozásról, miközben az UNICEF 2022-es reprezentatív felméréséből kiderült, hogy több mint 90%-uk szorong miatta. Október végén a COP29 nemzetközi klímacsúcs előtt fiatalok gyűltek össze a Parlamentben, hogy megvitassák a UNICEF fiatal nagykövetei által kidolgozott klímapolitikai javaslatcsomagot. A javaslatok célja, hogy a soros elnökség keretében hazánk képviselői a nemzetközi tárgyalásokon is hangsúlyozzák a gyerekek és fiatalok igényeit és szerepét a klímaválság hatásainak mérsékléséről szóló küzdelemben. Az adás vendége Makara Eszter, a KlímaHősök program vezetője, valamint egy fiatal nagykövet, Szász Anna Dorottya, aki maga is részt vett a javaslatcsomag kidolgozásában.

Friss felmérések szerint a munkavállalók egyre inkább igénylik a minőségi munkakörnyezetet és a wellbeingre fordított figyelmet, sokszor még a fizetésemelés elé is helyezve ezt. Azok a cégek, amelyek nagy hangsúlyt fektetnek a dolgozók jóllétére, nemcsak a munkatársak elégedettségében látnak javulást, hanem a fluktuáció és a betegszabadságok csökkenésében is. Arról, hogy a a munkavállalói jóllétbe fektetett erőforrások nem csupán költségek, de hosszú távon megtérülő befektetések is, Nagy Márta, a a Fitt Magyarország Alapítvány elnöke mesélt.

Az adás második felében az üzleti, a nonprofit és a kulturális szféra között alkotott hídépítő szerepéről ismert Liptay Gabriellával beszélgettünk. A KPMG magyarországi cégének marketing és kommunikációs igazgatója ugyanis néhány évvel ezelőtt olyan egyedi munkarendet alakított ki, ami ma még hazánkban talán sokak számára tűnik különlegesnek.

„Összefogással egy befogadó bolygóért” – ez volt a mottója az Európa Tanács által életre hívott Globális Nevelés Hetének, amelynek hazai aktivitásait idén is a HAND Szövetség koordinálta. Balogh Réka, a szervezet szakpolitikai munkatársa mesélt róla. A témahét kiemelt eseménye a Globális Tanterem című program volt, amelyet a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület szervezett. Az esemény fókuszában a víz társadalmi és környezeti szerepe állt. Bátyi-Földesi Dóra elnökségi tagot kérdeztük.

Az érzelmi kapaszkodó hiánya – talán ez a leggyakoribb, amit azok a gyerekek említettek, akik az Óriás Gyermekjogi Plakát kapcsán osztották meg gondolataikat arról, mit üzennek a felnőtteknek. Szalai Kriszta színésznőnek, a Klubrádió műsorvezetőjének az volt a célja, hogy valódi képviseletet kapjanak a gyerekek azzal, hogy kihangosítja üzeneteiket. Kriszta azt vallja, minél több egészséges lelkű gyermek nő fel, annál több egészséges felnőtt tudja mentálisan gyógyítani országunkat. A műsor első felében vele beszélgettünk. A projekt kapcsán 13 felnőtt vállalta, hogy megosztja gyerekkori traumáját. Egyikük Román Judit színésznő. Ő volt az adás második részében a vendég.

13. alkalommal publikálta éves jelentését a hazai lakhatás helyzetéről a Habitat for Humanity Magyarország. Többek közt kiderült, hogy a lakástámogatások 90%-a a mai napig nem szociálisan célzott. Közel 90 ezer olyan háztartás van, amely nem rendelkezik házukon, lakásukon belül vízzel, fürdőszobával, WC-vel. A jelentés azt is megállapította, hogy a lakosság 30%-a érintett a lakhatási szegénység legalább egy jellemzője által, ami nagyságrendileg 1 millió háztartást jelent. Az adás vendégei a jelentés első két fejezetének szerzői, Czirfusz Márton, a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont társalapítója, valamint Lukács György, a Habitat szakpolitikai munkatársa.

Időszakos behajtási tilalom, forgalomcsillapítás, biztonságosabb gyalogátkelők, kerékpársáv és kerékpártároló, szélesebb járdák és zöldebb környezetet. Mindez annak érdekében, hogy a gyerekek biztonságban és tiszta levegőben járhassanak iskolába. Budapest és több vidéki település egyre több iskolája kapcsolódik be abba a nemzetközi kezdeményezésbe, mely során az iskolák előtt időszakosan autómentes utcaszakaszt adnak át, megkönnyítve az iskolák biztonságos megközelítését és csökkentve a levegő- és zajszennyezést. Az Iskolautcák névre hallgató szemléletformáló akcióról Szegő Judit környezetkutató, a Levegő Munkacsoport projektvezetője mesélt.

Őt Gerencsér Balázs, a NIOK alapítvány ügyvezetője követte, akit arról kérdeztünk, hogyan érdemes felkészülni a karácsonyi adományozásra. Kinek adjunk és mennyit, milyen szempontokat vegyünk figyelembe és mely szervezetek számítanak megbízható, etikus adománygyűjtőnek.

A magyar gyerekek saját elmondásuk szerint még mindig túl keveset tudnak az éghajlatváltozásról, miközben az UNICEF 2022-es reprezentatív felméréséből kiderült, hogy több mint 90%-uk szorong miatta. Október végén a COP29 nemzetközi klímacsúcs előtt fiatalok gyűltek össze a Parlamentben, hogy megvitassák az UNICEF fiatal nagykövetei által kidolgozott klímapolitikai javaslatcsomagot. A javaslatok célja, hogy a soros elnökség keretében hazánk képviselői a nemzetközi tárgyalásokon is hangsúlyozzák a gyerekek és fiatalok igényeit és szerepét a klímaválság hatásainak mérsékléséről szóló küzdelemben. Vendégünk Makara Eszter, a KlímaHősök program vezetője, valamint egy fiatal nagykövet, Szász Anna Dorottya, aki maga is részt vett a javaslatcsomag kidolgozásában.

Az öngondoskodás erősítése a fő célja, a mértékletesség pedig a kampány központi értéke. A Kék Pont Alapítvány Száraz November akciója idén sok újdonságot, például filmklubot, a szórakozóhelyeken alkoholmentes itallapokat hoz. Tóth Karolina Fancy kampánymenedzser azt mondja, fő célcsoportjuk az ún. kockázati ivók. Ő volt a műsor első vendége.

Vajon milyenek a jövő vezetői? Arról sok szó esik, hogy a digitalizációval hogyan változik a munka világa, arról viszont kevesebbet beszélünk, hogy milyen tudásra, képességekre van szüksége egy jó vezetőnek. Katona Melinda, a Borealis ügyvezetője többek közt az éberséget és tisztánlátást, a holisztikus és nyitott gondolkodást, az agilis működést említi. Az adás második részében vele beszélgettünk.