Szerepvállalás

A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat mozgó fogászati busza 1995 óta járja az országot. 2020-ban a busz 8 helyszínen járt, ahol több mint 2000 gyerek fogait vizsgálták meg. A buszban dolgozó önkéntes fogorvosoknak idén is rosszak voltak a tapasztalataik: a szűrésen megjelent gyerekek átlagosan több mint felének volt szuvas foga, volt olyan helyszín, ahol ennél is rosszabb volt az arány. Vendég Dr. Tóth Tünde fogszakorvos volt, aki 1997 óta dolgozik önkéntesként a Gyermekmentő Szolgálatnál.

Az év végéhez érve mindig eljön az időszak, amikor úgy érezzük, tennünk kell másokért. Az ünnepek közeledte felerősíti a szolidaritást, az érzékenységet embertársaink és környezetünk felé. Minden év novemberének utolsó keddjén a jótékonyságot, az adományozás örömét ünnepeljük. A Giving Tuesday – magyarul AdakozóKedd – kezdeményezést a Black Friday ellensúlyozására hívták életre, az embereket a nagy vásárlások időszakában arra buzdítva, hogy figyeljenek oda egymásra, az elesettekre, és adományaikkal olyan ügyeket támogassanak, amivel másokat segítenek, örömet okoznak. A mozgalom hivatalos magyarországi nagykövete 2017 óta a NIOK Alapítvány. Sczígel Andrea szenior programvezető mesélt az idei AdakozóKedd tapasztalatairól.

A Klubrádió 20. születésnapjának apropóján rendhagyó adással készültünk két különleges vendéggel és témával.

Majdnem a rádióval egyidős társadalmi felelősségvállalással foglalkozó műsorunk, a Szerepvállalás. Indulásakor, és utána még sok-sok évig Berecz Anna vezette, aki ma is visszatérő vendége a rádiónak. Meghívtuk, hogy beszélgessünk arról, hogyan és miért indult a műsor, és vajon milyen relevanciája van ma a rádiós-online térben.

19 évvel ezelőtt indította el útján a Jól-Lét Alapítványt Keveházi Kata, műsorunk egyik első és azóta is rendszeres vendége. A nők munkaerőpiaci helyzetének javítása, a nők és a férfiak közti esélyegyenlőség, a munkába szülés után visszatérni kívánó anyukák - többek közt ezekkel a témákkal foglalkozik. Habár a közel 20 év alatt az ezzel kapcsolatos szemlélet tágult és sok minden változott, Kata mégis azt mondja, hogy továbbra is nőnek a nemek közti egyenlőtlenségek.

Egyike az első és legrangosabb társadalmi innovációs díjaknak Európában a SozialMarie pályázat, amelyet idén 18. alkalommal hirdetnek meg. Célja, hogy Közép- és Kelet-Európában népszerűsítse és támogassa a társadalmi innovációk ismertségét.

Olyan sikeresen megvalósuló, innovatív kezdeményezéseket jutalmaznak, amelyek korunk társadalmi kihívásaira keresnek és adnak választ. A pályázatra a civil-, az üzleti- és az állami szektor által megvalósított, társadalmi hatású projekteket lehet nevezni, 2022. január 18-ig. A részletekbe Tornóczi Zsófia, a SozialMarie magyarországi koordinátora avatott be.

Ahmed Shoman egyiptomi-norvég származású hallgató, eredeti végzettsége szerint olajmérnök. Jelenleg a budapesti IBS Phd hallgatója a a University of Buckingham doktori képzésén. Kutatásában a nagy olaj szolgáltató vállalatok CSR programjában rejlő hiányosságokkal foglalkozik. Shoman a világ négy szegletébe látogatva, a kolumbiai dzsungeltől egy maláj szigeten át egy texasi iparági konferenciáig arra jutott, hogy a vállalatok társadalmi felelősségvállalási programjában nem tűnik prioritásnak a saját dolgozók helyzete. Sőt, a nagy olaj szolgáltató vállalatok nem egyformán kezelik a fejlődő és a fejlett országokban dolgozó munkavállalóikat. 

Tardos Katalin munkaszociológiával és humánerőforrással foglalkozó szociológus, az IBS főiskolai tanára, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének kutatója konzulensként támogatja a kutatást.

A nyersanyagszűkösség a járványhelyzet okozta átmeneti tünet vagy megatrend? Vége az expanziós gazdaságnak és a fogyasztói társadalomnak? A körforgásos gazdaság lehet a megoldás? A KÖVET Egyesület 26. konferenciájának témája a globális anyagtalanodás. Miközben egyre többen érzékelik a jelenlegi, pazarlásra épülő rendszer fenntarthatatlanságát, az ökohatékonyságot meghaladva nő a termelés és a fogyasztás. Hazánk népessége például 1990 óta 10%-kal csökkent, beépítettsége ugyanakkor 30%-kal nőtt. Mindez rengeteg természetes és műanyagot igényel, amelyekből úgy tűnik, nem korlátlanok a készletek. A globális anyagtalanodás azt is jelentheti, hogy a legbanálisabb dolgok kezdenek elfogyni: már nemcsak a fosszilis tüzelőanyagok vagy az ivóvízkészletek kimerülése fenyeget, de a chip gyártáshoz vagy az építkezéshez szükséges alapvető anyagoké is. Dr. Tóth Gergellyel, a KÖVET főtitkárával, a konferencia témavezetőjével beszélgettünk.A covid alaposan felforgatta az évtizedes, beállt munkahelyi, munkavégzési normákat. Azzal, hogy az emberek home office-ba kényszerültek, a korábbitól eltérő kommunikációra, a kontroll és az önálló munkavégzés arányainak megváltoztatására, újfajta vezetői képességekre és kompetenciákra lett hirtelen szükség. Egy új felmérés többek közt arra volt kíváncsi, hogy a munkavállalók hogyan értékelik a kialakult helyzetet, hatékonynak találják-e az otthoni munkavégzést vagy kapnak-e elegendő visszajelzést a munkájukról. A megkérdezettek 82%-a szerint számottevően meg fog változni a jövőben az irodai munkavégzés formája. Katona Melinda, a felmérést végző Borealis szervezetfejlesztő és tanácsadó ügyvezetője avatott be a részletekbe.

Az elérhető, életvitelt segítő és digitális segédeszközök repertoárját igyekszik bemutatni 2015 óta a Látássérült Emberek Segédeszköz Konferenciája, a LESEK. A látássérültek boldogulását megkönnyítő, lehető legtöbb eszközt és szolgáltatást felvonultató esemény kapcsán Dvariecki Bálint szervezővel beszélgettünk.

Az országban egyedülálló kezdeményezésként, amerikai gyakorlat mintájára jött létre a 'Telefotel' telefonos információs szolgáltatás. A 2019 februárjától működő lehetőség egyik legfőbb célja és feladata az önkéntesség tudatosítása. A konferencián előadó Nemes-Nagy Tündét, a Vakok és Gyengénlátók Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesületének elnökét kérdeztük.

Mint fogalom talán nem annyira, de mint jelenség, biztosan sokaknak ismerős lehet az élelem-önrendelkezés. "A kapitalista termelési mód betörésével nemcsak a közjavakhoz való hozzáférés lehetetlenült el, de felbomlottak azok a társadalmi struktú­rák is, amelyben a közösség tagjai egymást segíteni tudták." – írja recenziójában, a Fordulat legfrissebb lapszámában Ádám Zsófia, a Szolidáris Gazdaság Központ tagja. Arról kérdeztük, mi történik és miért veszélyes, ha egy társadalomban ellehetetlenülnek az élelem-önrendelkezés feltételei és miért van ennek relevanciája ma?

Őt Balogh Lili agrármérnök, gazdálkodó követte, aki a Fordulat ugyanezen számában az agroökológia magyarországi helyzetéről, szereplőiről és fejlődési irányairól értekezik. Többek között arról beszélgettünk, hogyan kapcsolódik ez a komplex rendszer az élelmiszer-önrendelkezéshez, és mik azok a tudások, amelyek a mai agroökológia területéhez tartoznak.

Egy elhivatott gyógyszerész számára a prevenció, az egészségtudatosság rendkívül fontos. Az „Az vagy, amit megeszel” projekt az ország különböző pontjain mentorál újonnan alakuló, ún. kosárközösségeket, hogy egyre többen rátaláljanak a helyi termelők által kínált tiszta, természetes élelmiszerekre. A kétnapos workshopokon számos szakmai előadáson, művészeti foglalkozásokon keresztül épültek igazi egészségtudatos közösségé a csapatok. A Richter Anna Díj gyógyszerész kategóriájának győztes projektjéről Nyolczas Krisztina humánökológus mesél.

"Ha a hét minden napján operálnának, éjszakát és nappalt is beleszámítva, akkor sem kerülnének sorra időben a gyerekek." Schuster Barbarának, a Vertebra Alapítvány vezetőjének szavai ezek. Ma Magyarországon 300-nál is több beteg – és nagyrészük gyerek – vár az extrém kockázatúnak számító gerinckorrekciós műtétre, amely az egyik legnagyobb orvosi beavatkozás, amit gyerekeken végeznek. A Richter Anna Díj egészségügyi szakdolgozó kategóriájának győztese egy olyan dokumentumfilm, amely egy család történetén keresztül mutatja be a műtét előkészületeit és a beavatkozást.

Rendhagyó adás volt, ugyanis ezúttal egy témát jártunk körbe egy elkötelezett civil jogvédővel, Hargitai Mártával, a ráktúlélők.hu oldal alapítójával. Márta mellrák túlélőként azon dolgozik, hogy felkutassa, milyen lehetőségei vannak ma Magyarországon a daganatos embereknek, ki segíti őket a gyógyulás útján, és igyekszik kitekinteni arra is, hogy az Európia Unió országaiban milyen megoldásokat dolgoznak ki a szakemberek és a döntéshozók. Beszélgetésünk apropóját egy szeptemberi jelentés adja, amelyet az Európai Parlament rákelleni küzdelemmel foglalkozó különbizottságának online ülését követően adtak ki.

Őszi fordulójához érkezett a „Passzold vissza, Tesó!” elnevezésű, használt mobiltelefon visszagyűjtő kampány, amelyet a Jane Goodall Intézet, a KÖVET Egyesület, az Afrikáért Alapítvány és a Védegylet közösen hirdetett meg. A kampány célja, hogy minél több adatmentes, már nem használható mobilkészüléket, GPS-t vagy táblagépet, és ezekhez használt töltőket vegyenek át adományként, elősegítve ezzel a körforgásos gazdaságot. A használt készülékek ugyanis kincset rejtenek; többek között 17 féle fémet lehet visszanyerni belőlük. A mobiltelefonok előállításához szükséges nyersanyagok, például a koltán bányászata Afrikában veszélyeztetett fajok élőhelyét, fennmaradását és a helyi közösségek érdekeit fenyegetik. Ezt a folyamatot szeretnék megfékezni, ha ugyanis a használt mobiltelefonokban található fémek újrahasznosítása nagyobb mennyiségben valósul meg, akkor az előállításukhoz szükséges ércek bányászata várhatóan csökkenni fog. Kádár András, a Jane Goodall Intézet főtitkára avatott be a kampány részleteibe.

A jövő radiológiája, a konduktív nevelés alapelvei és gyakorlatai, a poszt-COVID tünetegyüttes gyermek- és felnőtt korban, a vese és a hasnyálmirigy fontossága, a betegközpontú gyógyszeradagolási formák, a szívtranszplantáció vagy a mesterséges intelligencia szerepe az egészségügyben. Elindult a Szenior Akadémia ingyenesen látogatható, online programsorozatának újabb szemesztere. A Semmelweis Egyetem – alapításának 250 éves jubileumára emlékezve – 2019-ben indította el a lakosságnak, főként az idősebb korosztálynak és hozzátartozóinak szóló sorozatát. Az ötödik szemeszter 10 online előadásának témáiról dr. Nagy Zoltán professor emeritus, a Senior akadémia szakmai vezetője mesélt.

Főszerepben a társadalom. Bíró Bori műsora a társadalmi felelősségvállalásról. Az adás hétről-hétre példákat hoz arra, hogy egy-egy cég vagy intézmény, netán magánszemély, milyen formában, milyen eszközökkel járul hozzá anyagi gondok, társadalmi problémák orvoslásához, az életminőség javításához, a fenntartható fejlődéshez. Ily módon is kifejezve, hogy felelősséget érez azért a környezetért, amelyben él és dolgozik. A Klubrádió 'Média a társadalomért' különdíjjal kitüntetett műsora.