Szerepvállalás

Nemrég a tavalyi év civil programjait elismerő Civil Díj pályázat két nyertesét, a 'Legsikeresebb társadalmi vállalkozást', valamint a 'Legsikeresebb adománygyűjtő kampányt' mutattuk be. A pályázatra közel 130 jelentkezés érkezett, amelyből végül 27 szervezet került a döntőbe, majd 8 vehetett át díjat. A megannyi inspiráló programról ezúttal Scheili Renáta, a pályázatot kiíró NIOK Alapítvány programvezetője mesélt részletesebben.

Utána pedig a 'Legígéretesebb új szervezet' díját elhozó, esztergomi AlterEgom Egyesület elnöke, Várszegi Balázs volt a vendégünk. A zsűri szerint hiánypótló szervezet működésének alapja a helyi fiatalság érdekeinek képviselete; véleményük, ötleteik figyelembevételével velük és értük igyekeznek építeni városukat.

Az adás tartalmából:

Közel 130 jelentkezés érkezett a Civil Díj pályázatra, amelyen 2020 legsikeresebb civil programjait kereste a főszervező NIOK Alapítvány, partnere, a Civil Iránytű Alapítvány és a szakértőkből álló zsűri. A döntőbe került 27 szervezet közül végül 8 vehetett át díjat. A tavalyi év már csak a koronavírus-világjárvány alatt tapasztalt társadalmi összefogás és számtalan inspiráló program miatt is érdekes, a döntőbe jutott kezdeményezések is nagy arányban válaszoltak a kapcsolódó kihívásokra. A nyertesek közül kettőt mutattunk be.

Elsőként a 'Legjobb társadalmi vállalkozás' díját elhozó AdniJóga kezdeményezést, amely a jóga pozitív hatásait teszi elérhetővé hátrányból indulók számára. Kalmár Anna alapítóval beszélgettünk.

Őt dr. Rihay-Kovács Zita, a Független Előadó-művészeti Szövetség ügyvezető titkára követte, szervezetük nyerte ugyanis a 'Legsikeresebb adománygyűjtés' kategória díját.

A műsorban ezúttal a Világszép Alapítvány és a Létra Klub mutatkozott be. A két szervezet között kapcsolat is van, utóbbi bevételeiből él az alapítvány, mely állami gondozott gyerekeket támogat.

Az Együnk Egymásért program a hazai gasztronómiai élet egyik legnagyobb hagyományú jótékonysági összefogása. A jubileumi, 10. programot szeptember és december között rendezik. A részleteket Nagygyörgy András, a szervező Magyar Élelmiszerbank Egyesület külső kapcsolatok igazgatója mondta el.

Az elmúlt 10 évben 18-ról 44 százalékra nőtt azon megváltozott munkaképességű emberek aránya, akik dolgoznak. Egy miskolci call-centerben augusztusban 30 megváltozott munkaképességű dolgozó állhatott munkába. Ignácz Bélát, a Prohumán kft. ügyvezető igazgatóját kérdezem.

Hiperaktív? Mozgássérült? Iskolaéretlen? Tanulási zavaros? Megkésett beszéd vagy mozgásfejlődésű? Autista? Kik azok a furcsán viselkedő gyerekek? Mindenki fejében él egy kép arról, hogy miként viselkedik egy átlagos gyerek. Egy szülőből komoly aggodalmat válthat ki, ha a sajátja ennek a normának nem felel meg. Az eltérő fejlődésre és a korai fejlesztés fontosságára szeretné felhívni a figyelmet és próbál támogatást adni a szülőknek a BHRG Alapítvány. Madács Anitát, a szervezet szakmai vezetőjét kérdeztük.

Újabb fontos mérföldkőhöz érkezett a Magyar Élelmiszerbank: a 16 éves tevékenysége során megmentett és szétosztott élelmiszerek összértéke júliusban elérte az 50 milliárd forintot. A non-profit szervezet célja indulása óta ugyanaz: csökkenteni az élelmiszerpazarlást, támogatni a rászorulókat és minimalizálni az élelmiszerek megsemmisítése okozta környezeti terhelést. A szervezet az élelmiszeripari cégektől és kereskedelmi láncoktól összegyűjtött élelmiszerrel minden évben többszázezer rászoruló magyar emberen segít. Vendégünk volt Nagygyörgy András, az Élelmiszerbank külső kapcsolatok igazgatója.

Az élelmiszer hulladék csökkentése, hűtőközegek kezelése, állattartás kis méretekben, intelligens energiagazdálkodás, alacsony szén-dioxid kibocsátással előállított építőanyagok, ökolábnyomhoz kötött városi szintű fejlesztési stratégiák, kis lábnyomú turizmus. Néhány példa „A lehetőségek 100 napja” című kezdeményezésből, amelyet a Túllövés napján indítottak el, és amelyhez a KÖVET Egyesület is csatlakozott, és amely olyan gyakorlati megoldásokat tartalmaz, melyek hozzájárulnak, hogy az emberiség ökológiai lábnyomát egyensúlyba hozzuk a biokapacitással. A vendég Bíró Imola, a KÖVET kommunikációs vezetője.

Azt ugyan még nem tudjuk, hogy pandémia mely szakaszában járunk és mennyi van még hátra, de egy valami biztos: az oltások hatására az alkalmazottak kezdenek visszatérni a munkahelyekre, legalábbis fizikai értelemben. Hogyan kell ezt jól menedzselni? Mit tanulhattak a vezetők és az alkalmazottak a hosszú otthonlétből? Milyen szempontokkal kell a munkaadóknak szembenézni? És milyen új módszerek alakulhatnak ki? Katona Melinda szervezetfejlesztési tanácsadót kérdeztük.