Szerepvállalás

Elindult a NIOK Alapítvány programja, amely másfél éven keresztül 18 civil szervezetnek segít a támogatói közösségépítésben. A Stronger Roots programban a szervezetek anyagi forrást és tudást is kapnak ahhoz, hogy többekhez és erősebben kapcsolódhassanak. A társadalmi bázisépítés szerepéről Scheili Renáta, a program vezetője mesélt.

 

’Veszteségfeldolgozással a társadalmi szolidaritásért’ – ez a címe a Napfogyatkozás Egyesület projektjének, amely egyike a résztvevő civileknek. Azért dolgozik, hogy a halál és más veszteségek okozta gyász feldolgozásához a gyászolók, a szakemberek és a széles társadalom is segítséget kapjon. A program keretében egy veszteségtudatos szemléletet képviselő és közvetítő közösségépítést szeretnének megvalósítani. Erről kérdeztük Kánya Kinga szociológust, gyászkísérőt, az egyesület elnökét.

A magyar gyerekek szabadidejük jelentős részét képernyő előtt töltik, és ez az idő évről évre nő. A tendencia komoly hatással van a fiatalok életmódjára és hosszú távú következményekkel járhat fizikai és mentális egészségükre nézve. Az UNICEF nemrég egy digitális szülőséggel foglalkozó tudásbázist indított el, ahol egy helyen megtalálhatók azok a hiteles kutatások, szakértői anyagok, gyakorlati tanácsok és valós történetek, amelyek segítik a szülőket, szakembereket és döntéshozókat eligazodni az online tér egyre összetettebb kihívásai között. Csibi Zsanna, a szervezet munkatársa mesélt arról, hogy a technikai kontrollon túl miért fontos a figyelem, a folyamatos párbeszéd és a tudatos szülői jelenlét.

 

Habár sokat változott a világ, még mindig él az elképzelés, hogy a nőkről limitált szerepkörben gondolkodnak – elsősorban anyaként, feleségként, gondoskodó szülőként. A sikeres vezető és vállalkozó képe ritkábban jelenik meg. Márpedig a nők több szerepben is képesek maradandót alkotni – ezt szeretné megmutatni a Sikeres Nők Egyesülete, amely pályázat során mutat be olyan személyes és szakmai történeteket, amelyek nemcsak a női közösséget, hanem a tágabb társadalmat is inspirálják, és hozzájárulnak a nők gazdasági és vezetői szerepvállalásának erősítéséhez.

Hogyan lehet a beszédből bizonyos betegségek kialakulására, előrejelzésére következtetni? A Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki és Informatika Karán évek óta zajlanak vizsgálatok. Arról, hogy az eredményeket mikor lehet majd beemelni az orvostudományba, Dr. Sztahó Dávid, a Távközlési és Mesterséges Intelligencia Tanszék tudományos munkatársa mesélt.

Magyarról magyarra fordít tapasztalati szakértőként Pletser Ági, aki egyfajta hidat képez a különböző társadalmi rétegben élő emberek között. A Taléta Interkulturális Központ egyik alapítója, operatív vezetője volt a műsor második felének a vendége.

2022-ben nyílt meg az Oltalom Karitatív Egyesület adományboltja, ahol elsősorban használt, de még jó minőségű ruhák leadására van lehetőség. Az adományokat aztán később töredék áron lehet megvásárolni, és az így keletkezett bevételből tartja magát fenn a bolt, és segíti a nehezebb sorban élőket. A Szilágyi Erzsébet fasorban lévő üzlet vezetője, Vajay Zsófi mesélt a tapasztalatokról.

Az adás második felében az Oltalom Egyesület boltjától nem messze lévő Városmajor utcába látogattunk, ahol a tervek szerint tavasszal nyílik egy adománygyűjtő- és elosztó központ. Itt elsősorban jó állapotban lévő informatikai és háztartási elektronikai eszközöket várnak majd, elosztásukat pedig a Családsegítő Központ munkatársai koordinálják. A régóta dédelgetett ötletről Kovács Gergely polgármester mesélt.

A digitális akadálymentesítés hozzájárul a tanulás, a munkavállalás és az önálló életvitel kialakításához, ezáltal is biztosítja, hogy a látássérült emberek egyenlő eséllyel vegyenek részt az információs társadalomban. Tavaly év végén ünnepelte 25 éves jubileumát az Informatika a Látássérültekért Alapítvány, amely negyedszázada dolgozik ezért a célért. Szuhaj Mihály kuratóriumi elnökkel tekintettük át a legfontosabb mérföldköveket.

 

Az alapítvány születésnapja apropóján „Kulcs a Digitális Világhoz” elnevezéssel díjat alapítottak, hogy olyan személyeket, szervezeteket ismerjenek el, amelyek kiemelkedő módon járultak hozzá a digitális akadálymentesítés fejlődéséhez Magyarországon. A 2025-ös díjazottak közül a Profivox szövegfelolvasót fejlesztő csapat egyik vezetője, Dr. Olaszy Gábor volt a vendég.

Fahidi Éva, a holokauszt túlélője 49 közeli hozzátartozóját veszítette el Auschwitz-Birkenauban, és húszévesen tért haza egyedül. Az átélt borzalmak ellenére élete utolsó évtizedeiben fáradhatatlanul dolgozott azért, hogy a jövő generációi megtanulják: az ember nem gyűlöletre, hanem jóságra született. Éva 2025. október 22-én lett volna 100 éves. Tavaly október 30-án először adták át a Fahidi Éva-díjat. Éva nem csak mondta, hanem élte is, amiben hitt. A díj alapításával ezt a fontos üzenetet szeretnék támogatni. Vendégünk a két díjazott, Dr. Heindl Péter történelemtanár, jogász, jogvédő, jelenleg a Pécsi Zsidó Hitközség kántora, valamint Moldován Szilvia, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem mesteroktatója.

Élete közepén szinte mindenki kap mentális és fizikai jelzést az idő múlásáról. Az életünk több területén kerülhetünk válaszút elé, amivel kapcsolatban jó, ha meg tudjuk osztani tapasztalatainkat akár szakértőkkel, akár hasonló élethelyzetben lévőkkel. A kibeszélés, a tudás és a nevetés mindig kézenfekvő gyógymód – ezt vallja Hermann Irén és Molnár Kinga, az Életem közepe projekt megálmodói. Velük beszélgettünk az adás első felében.

A második részben Póth Attila pszichológus és újságíró volt a vendégünk, akit a projekt karrierváltásról szóló rendezvényén ismert meg a műsorvezető. Attila 42 évesen kezdett pszichológiát tanulni, majd közel 50 évesen nyitotta meg saját rendelőjét. Miért vágott bele, milyen nehézségekkel találkozott és van-e hasonlóság az újságírás és a pszichológia között?

A KSH adatai szerint mintegy 4 millió 40 és 69 év közötti magyar tartozik az úgynevezett szendvicsgenerációhoz - azokhoz, akik egyszerre gondoskodnak gyermekeikről és idős szüleikről, miközben maguk is egészséges, aktív és teljes életre törekednek. A tudatos öregedést és az öngondoskodás témáját zászlajára tűző ÉletPlusz kezdeményezés többek közt ezekre a társadalmi és demográfiai változásokra ad választ. A program célja, hogy hosszú távon változást indítson el a társadalom időskorral és önmagunkról való gondoskodással kapcsolatos hozzáállásában, amelyből nemcsak az idősebbek, hanem minden generáció profitálhat. Milánkovics Kingát, a Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány társalapítóját kérdeztük.

 

Az „AI-tól hallottam... de biztos, hogy ez igaz?” Ezzel a címmel indít plakátpályázatot gyerekeknek a mesterséges intelligencia tévedéseiről a Safer Internet Center. A pályázat célja, hogy a gyerekek játékos úton tanulják meg, hogy az AI is tévedhet, és így okosabban, körültekintőbben használják azt. Nyisztor Noémi, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat által üzemeltetett Safer Internet Center projekt asszisztense mondta el a részleteket.

Vázsonyi Benedeket nem egyszerű elérni. Az UNICEF Magyarország egyik fiatal nagykövete tavaly novemberben 20 évesen a gyerekek és fiatalok képviseletében a magyar delegáció tagjaként vett részt az ENSZ klímakonferenciáján, a COP30-on, amelyet Brazíliában rendeztek meg. Azóta interjúk sorát adja az ott szerzett élményeiről. Benedeket december végén sikerült elcsípnem egy beszélgetés erejéig. 

 

Mogyoróssy Ágnes a Coaching Mindenkié Egyesület önkénteseként civil szervezetek vezetőit és munkatársait támogatja. Az egyesület tagjai több alkalmas coaching folyamatokat vállalnak ingyen olyanok számára, akik valóban fontos társadalmi munkát végeznek, de nem engedhetik meg maguknak a professzionális támogatást. Mivel Ági korábban az üzleti világban dolgozott vezetőként, így pontosan érti azokat a terheket, amelyek a civil szféra vezetőin ülnek. Ő volt az adás második vendége.

A 2025. november 8-ai adás ismétlése: 

A társadalmi igazságosságért való küzdelem – már egyetemistaként is ez motiválta leginkább Boros Ilonát. A jogász és szociális munkás, aki több mint tíz éve a TASZ munkatársa, nemrég elnyerte a Fekete-Nagy Miklós díjat. Az Utcajogász által alapított elismerést két kategóriában adták át; egy olyan jogásznak és egy olyan szociális szakembernek, akik az elmúlt években sokat tettek a szegénységben élő emberek helyzetének javításáért. A másik díjazott Laukó Orsolya, a Kiút Szociális és Mentálhigiénés Egyesület munkatársa, a szervezet Szociális Információs és Tanácsadó Irodájának vezetője. A díjjal azoknak a szakembereknek a munkájára hívják fel a figyelmet, akik rengeteget tesznek a nehéz helyzetbe került emberek életkörülményeinek javításáért, ám akikre a legtöbb esetben kevés reflektorfény irányul. A műsorban őket mutattuk be.