Szerepvállalás

Hogyan alakítja át a mindennapi döntéseinket az AI, a globalizáció és a társadalmi sokszínűség? Milyen szervezeti minták segítik a tanulást, az adaptációt és az innovációt? És mit tud tenni az egyén a túlélésen túl a fejlődésért? Többek közt ezeket a kérdéseket járja körbe a Jövőnek van jövője című konferencia, amely a tudatos gondolkodás, a szakmai párbeszéd és az inspiráló élmények találkozási pontja szeretne lenni. A programról Katona Melinda, az esemény egyik szervezője mesélt. Minden évben összegyűjti a társadalmi innováció jó gyakorlatait az ELTE Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratóriumának csapata. Mi ezzel a céljuk és milyen inspirációs hatással bírnak ezek a projektek? Bódai Zsuzsanna, a kötet szerkesztője, az ELTE Egyetemi Stratégiai Irodájának nemzetközi kommunikációs munkatársa avatott be a részletekbe.

Hazai adatok azt mutatják, hogy a roma fiatalok közel 40%-a nem dolgozik és nem tanú, a roma felnőttek pedig mindössze 3,3%-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel. Magyarország legnagyobb kisebbsége a roma közösség, mégis alig találkozunk roma vezetőkkel a gazdasági szférában. Ez nem a tehetség hiányára, hanem a társadalmi mobilitás korlátaira utal. Ezért jött létre a HBLF-Romaster alapítvány, ami az üzleti szektorral összefogásban segíti a fiatalok hozzáférését a felsőoktatáshoz, és megteremti azokat a feltételeket, amelyeknek köszönhetően az esélyegyenlőség nem egy hangzatos jelszóvá, hanem valódi cselekedetekké válik. Czakó Borbála korábbi londoni nagykövet, a Romaster program alapítója az adás első vendége. Őt a miskolci Avas lakótelepről származó Lakatos János követte, aki családjában első generációs értelmiségi, és mentoráltként vett részt a Romaster programban.

„Az életem gyökeresen megváltozott a gyermekeimnek köszönhetően. Háromból az első kettő autista. A fiam enyhén értelmi fogyatékos és Tourette-szindrómás. Mindketten figyelemzavarosak. A harmadik gyermekem hagyományos fejlődésű, de kicsit sem átlagos. Egyedül nevelem őket.” Így kezdődik weboldalán Lohonyai Dóra bemutatkozója. Az Autisták Köztünk Boldogan Egyesület elnökének és alapítójának 10 év kellett ahhoz, hogy el tudja fogadni a sorsát. Ma már másoknak segít, nemrég pedig egy adományozási kampányt indított, amellyel célja, hogy egy befogadó közösségi teret hozzon létre. Vele, valamint az egyesületben évek óta művészeti workshopokat tartó Városi Gabriellával beszélgettünk.

Nyolcadik alkalommal adták át a Richter Anna Díjat. Ezúttal is olyan újszerű, hiánypótló kezdeményezéseket támogattak, amelyek az oktatás, az egészségügy, a gyógyszerészet és a kutatás területén hoznak kézzelfogható, minőségi változást a szakemberek mindennapi munkájába. Azonban nem csak a díjazottak, de a shortlistre került pályázók közül is sokan hoztak értékes ötleteket. A mai műsorban az orvos kategória nyertese mellett egy, a generációk együttműködésének fontosságát hangsúlyozó csapatot mutattunk be.

A FertiliMind applikáció projektjét fejlesztők küldetése, hogy a termékenységet ne csupán orvosi kérdésként, hanem életútszintű, közös tapasztalásként mutassa be hiteles háttérrel és empátiával. Dr. Pócsi Dóra, a csapat egyik tagja mesélt az ötlet hátteréről és hosszú távú céljaikról.

Mit adhat egymásnak idős és fiatal? A gyógyszerész, mentálhigiénés és több generációt képviselő pedagógusok alkotta csapat nagyon fontosnak tartja a testi, lelki, szellemi tudatos idősödést, és a fiatalabb korosztállyal való folyamatos, élethosszig tartó kapcsolódást. A 'Generációk együtt, egymásért' csapat képviseletében Gyarmati Judittal beszélgettünk.

Nyolcadik alkalommal adták át a Richter Anna Díjat. Ezúttal is olyan újszerű, hiánypótló kezdeményezéseket támogattak, amelyek az oktatás, az egészségügy, a gyógyszerészet és a kutatás területén hoznak kézzelfogható, minőségi változást a szakemberek mindennapi munkájába. A nyertesek közül ma kettő mutatkozik be a műsorban.

 

A Hangra kelt emlékek csapata egy olyan projekten dolgozik, amely a demenciával élők és gondozóik számára biztosít figyelmet, hangot adva problémáiknak, segítve azok megoldását. Az egészségügyi szakdolgozó kategória nyertesei a biatorbágyi Gizella otthon elkötelezett munkatársai.

 

Onkológusnak, gyermeksebésznek, állatorvosnak, fül-orr-gégésznek és  gyermekkardiológusnak készülnek azok a csillogó szemű tizenéves fiatalok, akik az ’Ugródeszka a jövőnkhöz’ projekt csapatát alkotják. Ők egy olyan diákprogramot álmodtak meg, amelyben a résztvevők mentorált csoportokban szerezhetnek valódi laboratóriumi tapasztalatot. A junior kategória nyertesesei mesélnek a terveikről.

Innovatív ötleteket, erős elköteleződést és előremutató szemléletet tükröznek a 2026-os Sozial Marie díjra jelölt projektek. Hat országból 32-en jutottak be arra a listára, amelyről végül majd májusban hirdetnek győzteseket. Magyarországról heten várják izgatottan az eredményt. A mai műsorban két projekt mutatkozott be. 

 

Elsőként a Fejderítő projekt, amelynek célja, hogy önmaguk működését és a fogyatékosságokat jobban ismerő és megértő, inkluzív szemléletű generációt tudjanak nevelni. Olyan korszerű tudást és innovatív játékokat ad a pedagógusoknak és elsősorban a kisebb gyerekeknek, melynek használatával a fogyatékosságok, a neurodiverz állapotok társadalmi elfogadottságát lehet növelni. Élő Fruzsina, az EgySima Egy Fordított / Egyesület az Inklúzióért egyik alapítója, meseterapeuta magyarázta el, hogyan működik mindez a mindennapi gyakorlatban. 

 

Művészeti eszközökkel hidalja át a személyes és a politikai/társadalmi tér között tátongó űrt az Érzelmi Erőforrások Minisztériuma. Egy online platform keretében olyan alultárgyalt, elhanyagolt témákkal foglalkozik, amelyek közvetlen kihatással vannak mindannyiunk életére, ám a központosított hatalom nem foglalkozik velük. Juhász Nóra mesélt a projektről.

Innovatív ötleteket, erős elköteleződést és előremutató szemléletet tükröznek a 2026-os Sozial Marie díjra jelölt projektek. Hat országból ezúttal 32-en jutottak be arra a listára, amelyről végül majd májusban hirdetnek győzteseket. Magyarország a maga 7 jelölésével az élmezőnybe került. A műsorban két egyedülálló projekt mutatkozott be.

Elsőként a Falusi LakHatás program, amely rászoruló gyermekes családoknak segít úgy, hogy átvállalja a pénzügyi, adminisztrációs és a kivitelezésből adódó terheket azért, hogy a család hozzáférjen és igénybe vehesse az utófinanszírozott állami támogatásokat. llyés Tímea, a Habitat for Humanity Magyarország ügyvezető igazgatója avatott be a részletekbe.

Őt Varga Cili, a Józsefvárosi Rehabilitációs és Városfejlesztési Zrt., a Rév8 kommunikációs vezetője követte. Az általuk fejlesztett és működtetett Dankó udvar egy szabadtéri, mindenki számára nyitott közösségi hely a Magdolna-negyedben, mely számos társadalmilag érzékeny csoport lakóhelye.

Szendrő és Ormosbánya. Két borsodi település, ahol a saját pénzükből és a szabadidejük ráfordításával hozott létre egy baráti kör egy olyan alapítványt, amely a helyi iskolák hátrányos helyzetű diákjainak tanulását segíti. A cél az, hogy a gyerekek ne csak tanuljanak, hanem hinni is tudjanak önmagukban. Juhász Gábor, a Tanulj Tesó Alapítvány kuratóriumi elnöke az adás első vendége.

A szervezetnél szakköröket, tanulmányi kirándulásokat, táborokat szerveznek, a munkához pedig önkéntesek, szociális segítők csatlakoznak. Egyikük Pásztor Petra, aki az ormosbányai iskolában segíti az alapítvány munkáját. Vele beszélgettünk a műsor 2. részében.

A mai műsorban két pályázati lehetőségre hívtuk fel a figyelmet. Elsőként a Budapest Esély Nonprofit Kft. esélyegyenlőségi kampányának keretében meghirdetett pályázatra, amelynek középpontjában a főváros kulturális és művészeti sokszínűsége áll. A kiírás olyan alkotásokat vár, amelyek bemutatják, miként válik Budapest a kultúra és a művészet révén befogadó, nyitott és elfogadó nagyvárossá. Az Egymásra lépni tilos pályázatról dr. Dombay Petik Rozália szakmai vezetőt kérdeztük.

 

Jelenleg még nem látható erőfeszítéseket, példamutató kezdeményezéseket szeretne megmutatni a HBLF pályázata. Vállalati és egyéni kategóriában is lehet jelentkezni. Olyan programokat díjaznak, amelyek hosszabb távon támogatják szociális és gazdasági szempontból hátrányosabb helyzetű emberek felemelkedését és karrierjét. És keresik azokat a kiemelkedő vállalati szakembereket is, akik sokat tesznek a társadalmi mobilitás és munkaerőpiaci esélyegyenlőség előmozdításáért. A  Katalizátor díj kapcsán Ujvári Enikő, a HBLF program- és partnerkapcsolati vezetője, valamint Erdei Katalin, a Richter HR igazgatója, a zsűri egyik tagja mesélt.