A 2026. június 6-ai adás ismétlése:

A gyermekvédelemben élő fiatalok számára a 18. születésnap sokszor nem ünnep, hanem egy bizonytalan élethelyzet kezdete, az állami gondoskodásból kikerülve ugyanis egyik napról a másikra maradnak stabil háttér nélkül. A Világszép Alapítvány mentorai és szakemberei a korai gyermekkortól az önálló életkezdésig kísérik őket, több mint 15 éve. Azért dolgoznak, hogy ne maradjanak magukra, és valódi esélyt kapjanak az önálló élethez. Legújabb kampányuk kapcsán Marton Krisztával, a szervezet vezetőjével beszélgettünk.

 

A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy ahol több nő vesz részt a döntéshozatalban, ott alacsonyabb a korrupció és magasabb a társadalmi bizalom. Magyarország jelenleg az utolsó előtti, 26. helyen áll az Európai Unió nemek közötti egyenlőséget vizsgáló rangsorában. Az Egyenlítő Alapítvány bizakodva figyeli az új kormányzati struktúra alakulását és különösen jelentős jelzésnek tartják, hogy a kormánypárti frakció több mint 40 százalékát nők alkotják, valamint hogy kulcsfontosságú tárcák élére is kerültek női vezetők. Heal Edinával, a szervezet alapítójával és vezetőjével arról a javaslatcsomagról beszélgettünk, amelyet az elsők között juttattak el az új kabinetnek.

142 nevezésből 22 pályázat jutott a Civil Díj döntőjébe. Az értékteremtő nonprofit programok közül ma kettőt mutatunk be. 2018 óta működik a Veni Vidi Vici Alapítvány, amely halmozottan sérült gyerekeket nevelő családokat segít. Balogné Lality Ágota és alapító társai hisznek abban, hogy ezeknek a gyerekeknek is joga van a minőségi oktatáshoz és a teljes értékű társadalmi beilleszkedéshez. ’Ne a másságra, a másikra figyelj’ című projektjük a Legjobb helyi kezdeményezés kategória nyertese.

A demencia nem az egyén, nem a család és nem az adott közösség problémája, a demencia közügy. Ezt vallja a Feledhetetlen Alapítvány, amelynek célja, hogy az érintettség korai felismerésében segítsen, valamint szakmai programokkal járuljon hozzá a családok gondoskodással kapcsolatos tudásának fejlesztéséhez. Demenciatérképükkel a Legjobb civil vállalkozás, termék, szolgáltatás kategória nyertesei. A szervezet kuratóriumi elnöke, igazgatója, Dr. Melcherné Dr. Kázár Ágnes Eszter szociálgerontológus, egészségügyi szakközgazdász a vendég.

Társadalmi és szakmai párbeszédet indítani – ez a célja az Országos Epilepszia Fórumnak. A hiánypótló kezdeményezést idén 2. alkalommal szervezték meg az epilepsziával élők életminőségének javításáért, a tájékozottság növeléséért. A mai adás első felében dr. Békés Judit klinikai pszichológus és dr. Altmann Anna gyermekneurológus-epileptológus meséltek arról, miért fontos és hogyan lehet szemléletváltozást elérni. A rendezvény célja, hogy minél szélesebb körben adjanak segítséget munkaügyi, oktatási és életvezetési problémákban, valamint foglalkoztatással, szociális kérdésekkel kapcsolatban. Szalkay Péter kórházi szociális munkást kérdeztük.

A gyermekvédelemben élő fiatalok számára a 18. születésnap sokszor nem ünnep, hanem egy bizonytalan élethelyzet kezdete, az állami gondoskodásból kikerülve ugyanis egyik napról a másikra maradnak stabil háttér nélkül. A Világszép Alapítvány mentorai és szakemberei a korai gyermekkortól az önálló életkezdésig kísérik őket, több mint 15 éve. Azért dolgoznak, hogy ne maradjanak magukra, és valódi esélyt kapjanak az önálló élethez. Legújabb kampányuk kapcsán Marton Krisztával, a szervezet vezetőjével beszélgettünk.

 

A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy ahol több nő vesz részt a döntéshozatalban, ott alacsonyabb a korrupció és magasabb a társadalmi bizalom. Magyarország jelenleg az utolsó előtti, 26. helyen áll az Európai Unió nemek közötti egyenlőséget vizsgáló rangsorában. Az Egyenlítő Alapítvány bizakodva figyeli az új kormányzati struktúra alakulását és különösen jelentős jelzésnek tartják, hogy a kormánypárti frakció több mint 40 százalékát nők alkotják, valamint hogy kulcsfontosságú tárcák élére is kerültek női vezetők. Heal Edinával, a szervezet alapítójával és vezetőjével arról a javaslatcsomagról beszélgettünk, amelyet az elsők között juttattak el az új kabinetnek.

A 2026. április 25-ei adás ismétlése:

„Az életem gyökeresen megváltozott a gyermekeimnek köszönhetően. Háromból az első kettő autista. A fiam enyhén értelmi fogyatékos és Tourette-szindrómás. Mindketten figyelemzavarosak. A harmadik gyermekem hagyományos fejlődésű, de kicsit sem átlagos. Egyedül nevelem őket.” Így kezdődik weboldalán Lohonyai Dóra bemutatkozója. Az Autisták Köztünk Boldogan Egyesület elnökének és alapítójának 10 év kellett ahhoz, hogy el tudja fogadni a sorsát. Ma már másoknak segít, nemrég pedig egy adományozási kampányt indított, amellyel célja, hogy egy befogadó közösségi teret hozzon létre. Vele, valamint az egyesületben évek óta művészeti workshopokat tartó Városi Gabriellával beszélgettünk.

Szendrő és Ormosbánya. Erről a két borsodi településről már meséltünk Önöknek, itt hozta létre egy baráti kör a Tanulj Tesó Alapítványt, amely a helyi iskolák hátrányos helyzetű diákjainak tanulását segíti. A gyerekeknek többek közt szakköröket szerveznek. Az itt készült munkákból tartanak most kiállítást, valamint egy aukciót. Ennek bevételéből pedig azt a szociális mosodát szerelik fel gépekkel, amely a jelenleg felújítás alatt álló közösségi térben kap majd helyet. Az adás két vendége Lukács Anna, a kézműves, valamint Fekete Erika, a rajz-és vizuális szakkör vezetője.

Hogyan alakítja át a mindennapi döntéseinket az AI, a globalizáció és a társadalmi sokszínűség? Milyen szervezeti minták segítik a tanulást, az adaptációt és az innovációt? És mit tud tenni az egyén a túlélésen túl a fejlődésért? Többek közt ezeket a kérdéseket járja körbe a Jövőnek van jövője című konferencia, amely a tudatos gondolkodás, a szakmai párbeszéd és az inspiráló élmények találkozási pontja szeretne lenni. A programról Katona Melinda, az esemény egyik szervezője mesélt. Minden évben összegyűjti a társadalmi innováció jó gyakorlatait az ELTE Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratóriumának csapata. Mi ezzel a céljuk és milyen inspirációs hatással bírnak ezek a projektek? Bódai Zsuzsanna, a kötet szerkesztője, az ELTE Egyetemi Stratégiai Irodájának nemzetközi kommunikációs munkatársa avatott be a részletekbe.

Hazai adatok azt mutatják, hogy a roma fiatalok közel 40%-a nem dolgozik és nem tanú, a roma felnőttek pedig mindössze 3,3%-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel. Magyarország legnagyobb kisebbsége a roma közösség, mégis alig találkozunk roma vezetőkkel a gazdasági szférában. Ez nem a tehetség hiányára, hanem a társadalmi mobilitás korlátaira utal. Ezért jött létre a HBLF-Romaster alapítvány, ami az üzleti szektorral összefogásban segíti a fiatalok hozzáférését a felsőoktatáshoz, és megteremti azokat a feltételeket, amelyeknek köszönhetően az esélyegyenlőség nem egy hangzatos jelszóvá, hanem valódi cselekedetekké válik. Czakó Borbála korábbi londoni nagykövet, a Romaster program alapítója az adás első vendége. Őt a miskolci Avas lakótelepről származó Lakatos János követte, aki családjában első generációs értelmiségi, és mentoráltként vett részt a Romaster programban.