Tangó és Kes - 24.hu

A Tangó és Kes új adásában Finy Petra regényíróval arról beszélgetünk, miért is imádják fogyasztani, sőt, újabban készíteni is a true crime típusú podcastokat női szerzők. Szóba kerül az is, hogyan faragnak hősöket a doku- és játékfilmsorozatok elvetemült gyilkosokból, és ennek milyen veszélyei vannak. Elemezzük a Morbid című amerikai true crime podcastot, amelyet Alaina Urquhart boncmester vezet az unokahúgával, Ashleigh Kellyvel. Kitérünk arra is, hogy Alaina A mészáros és az ökörszem címmel megírta az első regényét, ami felveti a kérdést: vajon egy true crime podcast készítése önmagában hitelessé teszi-e regényíróként egy bűnügyi sztori szerzőjét?

A Tangó és Kes új adásában ismét sepsiszentgyörgyi fiatalokkal foglalkozunk, akik már kamaszként is kiszolgáltatott férfivá váltak. Az Időjárőr projekt keretében megszólaltatott gyerekfelnőttek életében egybefonódik a szocializáció és a marginalizáció. Elbeszéléseikből kiderül: ugyan folyamatosan kísérletet tesznek arra, hogy kilépjenek a transzgenerációs traumáik közül, ám ehhez a többségi társadalomtól alig kapnak segítséget. Az ebben az adásban megnyilatkozó fiatalokat érdemes többször is meghallgatni, különben nehéz lesz értelmezni egyes fogalmak – sétálás, éjjelezés, trógerkodás, vasazás – valódi tartalmát.

A Tangó és Kes csapata egy nemzetközi program keretében beült egy lakókocsiba, és Székelyföldre indult, hogy feltérképezze az ottani bűnelkövetői köröket. A jármű oldalán egy felirat volt, „Időjárőr”, és ez lett végül annak a projektnek a neve is, amelyben anoním módon nyilatkoznak a bűnözéssel összefüggő vagy akár általánosabb, társadalmi tapasztalataikról olyan emberek, akik valamilyen módon kapcsolatba kerültek alvilági elemekkel. A feladat annyi volt, hogy tíz percen keresztül beszéljenek. Álmokon, terveken, akár sérelmeken keresztül kirajzolódó szociológiai kitekintés Sepsiszentgyörgyön.

Hogyan beszélnek a büntetett előéletűek fiatal korukban, illetve túl az életük delén, különös tekintettel arra, hogy a mindennapi kiszolgáltatottságot kéretlen előfeltételként ismerik. Vajon a gyermekként átélt bántalmazások idézik elő nem szándékolt következményként, hogy a velük szembeni bűnökért haragot érző emberek megöregedve olyanokká váljanak, mint akiket mindig is megtagadtak? 2003-ban a Moszkva téren, majd idén ősszel Sepsiszentgyörgyön megjelent egy Időjárőr feliratú lakókocsi. Az előző héten megismert projekt mindkét helyszínéről egy-egy, önmagát felvállaló személyt mutatunk be a Tangó és Kes legújabb adásában.

A Tangó és Kes ezúttal Sepsiszentgyörgyön járt, ahol Sugár János képzőművésszel arról beszélgettünk, hogyan lehet érvényesen megszólítani kiszolgáltatott, kriminális előéletű embereket. A város érdeklődő lakossága előtt 2022. október 15-én lezajlott találkozón arról is szó esett, miért tartja hasznosnak és fontosnak a Tangó és Kes a prostitúciós tematikájú adásokat, amelyekben a túlzottan személyes kérdések feltétele helyett a megismerés a fő cél.

A Tangó és Kes új adásában az egykori – jórészt műtárgycsempészéssel és festményhamisítással foglalkozó – orgazdát, becenevén Pökit kérdeztük arról, milyen trükkök, sajátos eszközök bevetésével tudott a második világháború utáni Magyarországon milliókkal rendelkező, nagypályás maffiózóvá válni. Arról is mesélt, hogy egy „kicsiszolt frájernek” mit jelentett kijutni Amerikába, illetve milyen kötelezettségeket kellett teljesítenie a szüleivel szemben. Az alig pár osztályt elvégző Pöki cigányemberként – autodidakta módon – a Kádár-korszak végére nem csupán nagykereskedővé, de igazi műtárgyszakértővé nőtte ki magát.

Egyre gyakoribb, hogy a szállítmányozási csalást jelentő ügyeket nem a rendőrség nyomozza ki, mivel a cégek feljelentést sem tesznek, hanem inkább lecserélik probléma esetén a szállítmányozó cégüket. Azonban gyakorta előfordul, hogy a leltárhiány éppen akkor jelenik meg, miután az új szállítmányozó cég megkezdte a munkát. Ilyenkor pedig olyan magánnyomozói céghez fordulnak, amit a mostani adás vendége, Pándi Ákos is vezet.

Az 1956-ban a forradalmárok soraiban olyan figurák is szembenéztek a szovjet tankokkal, akik békeidőben kisebb-nagyobb bűncselekményekből tartották fenn magukat. A Tangó és Kes új adásában a Ferenc- és Józsefvárosban tevékenykedő csibészek alakját elevenítjük fel, akik a felfordulásban először a könnyű pénzszerzés lehetőségét látták meg, aztán hazafiakká válva mártírjai lettek a XX. századi Magyarországnak.

Egy Törökországban nevelkedett, de részben magyar származású futtató hétköznapjait ismerjük meg a Tangó és Kes prostitúcióról szóló sorozatának legújabb részében. A közel-keleti riviérát, az Égei-tenger környéki nagyvárosok éjszakai életét behatóan ismerő Damir kalauzol minket.

A Tangó és Kes prostituáltakkal foglalkozó sorozatának második részében egy budai elitkerületbe született nő életútját követjük végig. Elmeséli, hogy a vendéglátás és a rendszerváltás után kiszélesedő szolgáltató szektor különféle munkaköreiben próbálkozva hogyan jutott el addig, hogy végül a testéből élt meg. A hallgatók betekintést kapnak a kriminális elemekkel napi szinten találkozó fiatal nő életébe, és talán az is kiderül a vallomásából, hogy a mai Budapesten egy prostituált éppen ugyanolyan félelmekkel és vágyakkal küzd, mint bárki más, akiket jól ismerünk.