Tangó és Kes - 24.hu

A Tangó és Kes legújabb adásában Bezsenyi Tamás és Topár Gábor Sergio Roberto de Carvalhóról beszélget, akit a média csak úgy emleget, mint a brazil Pablo Escobart, holott minden látszólagos hasonlatosságuk ellenére Escobar Brasileiro teljesen más karakter, mint amilyen a kolumbiai drogbáró volt. Carvalho jelenleg épp a magyar hatóságok vendégszeretetét élvezi, kiadatási letartóztatásban várja a sorsát.

1992-ben, az Árja Nemzet megfigyelése közben került az FBI látókörébe a korábbi zöldsapkás elit alakulatba tartozó Randy Weaver, aki Idaho északi részén, a Ruby Ridge hegyoldalában, a „korrupt civilizációtól elzárva” élt családjával. A szélsőjobbos szervezet egyik gyűlésén egy fedett ügynök azzal a kéréssel fordult hozzá, hogy fűrészelje le neki két sörétes puska csövét – illegális fegyverré téve azokat. Weaver ezt megtette, a törvénysértést kihasználva pedig megpróbálták beszervezni. Miután elutasította az együttműködést, és nem jelent meg a puskák ügyében tartott bírósági peren, elfogatóparancsot adtak ki ellene. Az őrizetbe vételét célzó akció több áldozatot követelő lövöldözéshez, 11 napos ostromhoz vezetett. Topár Gábor és Bezsenyi Tamás a Tangó és Kesben.

Pontosan két évvel a 76 halálos áldozatot követelő wacói túszdráma lezárása után, 1995. április 19-én az oklahomai tragikus események rázták meg az Egyesült Államok közvéleményét. A 2001. szeptember 11-i terrortámádast megelőzően ez volt a legvéresebb terrorakció, amelyet az USA területén elkövettek. A város belvárosában elkövetett pokolgépes merényletben 168-an vesztették életüket és 680 sebesültet találtak a romok között. Az elkövető, Timothy McVeigh volt, aki annak idején Wacóban is megjelent, ahol a kormányzattal szembeni ellenállásról beszélt a sajtónak. Tettét az 1992. augusztus 21-i Idahóban történt Ruby Ridge-i ostromra is visszavezette. Erről és a világvégét váró szektákról is beszélget Topár Gábor és Bezsenyi Tamás a Tangó és Kesben.

A Tangó és Kes mai adásában ismét az ötven évvel ezelőtti, wacói ostromot idézi fel beszélgetésében Topár Gábor és Bezsenyi Tamás. Mint ismert, harminc évvel ezelőtt, 1993. április 19-én egy csoportos, rituális öngyilkosságsorozattal ért véget az Egyesült Államok egyik legvéresebb túszdrámája a texasi Wacóban, amelyről a Netflix készített egy új dokumentumsorozatot. Ezúttal azt járjuk körül, mit és hogyan szúrtak el a különböző hatóságok a többhetes akció során, illetve milyen esélyei lehettek a túlélésre a vallási gyülekezet tagjainak.

Harminc évvel ezelőtt, 1993. április 19-én egy csoportos, rituális öngyilkosságsorozattal ért véget az Egyesült Államok egyik legvéresebb túszdrámája, a wacói ostrom. Az amerikai vallási szekták történetének egyik legszörnyűbb fejezetéről a Netflix készített egy új dokumentumsorozatot, ennek apropóján beszélget a Tangó és Kes mai adásában Topár Gábor és Bezsenyi Tamás a texasi vérfürdőről. A részletek felidézésén túl arról is szó esik, hogy az 51 napig tartó fegyveres összecsapás irgalmatlanul mély sebet ütött a modern amerikai igazságszolgáltatás rendszerén.

Martin McDonagh filmjeinek emblematikus világképét attól függetlenül őrizzük magunkban, hogy szeretjük vagy utáljuk a rendező munkáit. A legutóbbi, A sziget szellemei című filmjét több kategóriában is jelölték Oscar-díjra, bár végül nem kapott szobrot. A Tangó és Kes legújabb adásában Topár Gábor beszélget Bezsenyi Tamással arról, hogy McDonagh kifejezetten keresi a határsértő karaktereket és konfliktusokat, miközben az Istenhez és Írországhoz fűződő érzelmei kikezdhetetlenek maradtak. A közönség szélsőséges reakciói elsősorban ahhoz az alapkérdéshez kapcsolódnak: hogyan és miért válhat egy átlagember gyilkossá. És vajon a legsúlyosabb bűn elkövetőjének megmarad a krisztusi megváltás lehetősége?

Farmer ruhadarabja szinte mindenkinek van és lesz is, öltözködésünket, mindennapjainkat meghatározza, olyannyira természetessé vált, hogy szinte észre sem vesszük. Könnyen beszerezhető, ugyanilyen könnyedén válunk meg tőle. A második világháború után született generációk számára azonban sajátos egyenruhává, az engedetlenség, még inkább a deviáns viselkedés jelképévé vált a farmer.

Az „olajbűnügyek” elkövetését kezdetben alapvetően a háztartási tüzelőolaj (HTO) és a vele gyakorlatilag azonos minőségű motorikus gázolaj árszínvonala közötti különbség, valamint felhasználásának jogi szabályozatlansága motiválta. A BRFK Gazdaságvédelmi Osztályán 1993 kora tavaszán kezdtek megjelenni az úgynevezett „olajos ügyek”, ekkortól datálható az olajmaffia aranykora. Hatalmas extraprofit keletkezett az olajos cégeknél, melyek töredéke az állami hivatalnokok korrumpálására ment (ebben az időben a gázolajraktárak telephely-vezetői és állományának tagjai szinte kivétel nélkül Porschékkal, Mercedesekkel és BMW-kel furikáztak), nagyobb szelete a használtáru-piacon, főleg a műtárgy-kereskedelembe folyt. A Tangó és Kes podcast munkatársai, Bezsenyi Tamás és Topár Gábor, erről az időszakról beszélgettek.

A rendszerváltozás utáni évtized egyik meghatározó bűncselekménye volt az olajszőkítés, amely a járművekben egyformán felhasználható háztartási tüzelőolaj és dízelolaj eltérő fogyasztói árán alapult. A HTO-val azonban már a Kádár-rendszerben is sokan trükköztek, például az úgynevezett olajjegyekkel. A Tangó és Kes legújabb adásában felidézzük az olajszármazékokhoz kapcsolódó gazdasági visszaélések teljes körét, amivel igyekszünk komplex képet adni az egykori szocialista gazdálkodási szisztémák vakfoltjaitól kezdve a rendszerváltás utáni kelet-európai országok sajátos feltőkésítési törekvésein át egészen a közép-amerikai országok kábítószerkartelljeinek újragondolt működéséig.

A Tangó és Kes legújabb adásában egy régi ismerőst látunk vendégül: Barak Dáviddal, a Rossz vér című könyv szerzőjével felidézzük a dunaszerdahelyi maffiához köthető egyik legizgalmasabb bűntényt. Épp húsz évvel ezelőtt a rosszfiúk megtudták, hogy az ismert helyi vállalkozó, F. Tibor a felesége nevén bérel egy trezort, amelyben feltehetőleg 30 millió korona, mai áron számolva nagyjából egymillió euró készpénzt tárol. A bűnözők értesülései szerint a 21-es számú széfben bűncselekményekből – jórészt áfacsalásokból – származó pénzt parkoltattak, így azzal számoltak, hogyha meg is lovasítják a trezor tartalmát, a gazdája nem fog feljelentést tenni. Nem akármilyen eszközökkel szerezték meg a pénzt, de az igazi fordulat a lopás után következett.