Tangó és Kes - 24.hu

A Tangó és Kes legújabb adásában Tóth Richi egykori újságíróval – aki hosszú évekig kutatta a rendszerváltás utáni médiaviszonyokat, de ma már közösség- és pártszervezőként tevékenykedik – azt járjuk körbe, melyek a hazai oknyomozó újságírás legfőbb jellemzői és problémái.

A kerékpár a popkultúrában egyformán szimbóluma a társadalmi deprivációnak és a devianciával vegyes szabadság megélésének. A Tangó és Kes legújabb adásában Grósz Béla egykori kerékpárversenyzővel, a Kontra című podcast házigazdájával beszéljük át a biciklinek a kriminalitásban játszott szerepét, így szót ejtünk a versenysportot átszövő doppingügyekről is, valamint arról, miként lehet kerékpárverseny közben a bringán ülve könnyíteni magunkon. Ez utóbbi egyébként nem túl bonyolult, csak vigyázni kell, nehogy lepisiljünk egy rendőrt – ahogy az az interjúalanyunkkal egyszer már megtörtént.

A modern, nagy jelentőségű bűnügyek, illetve azok médiareprezentációja alapján vajon hogyan képzelik el az európaiak, és miként a tengerentúliak az eljárások tisztaságát, a bűntettek valós súlyát? A Tangó és Kes legújabb adásában erről beszélgetünk Fleck Zoltán jogszociológussal, akivel azt is értelmezzük, vajon bármelyik állam igazságszolgáltatása képes-e a feladatának megfelelően működni, vagy ezt az igényt csak a játékfilmek és a média képes kielégíteni.

A rendszerváltás utáni magyar filmekben és színházban a bűnözőt gyakorta Nagy Zsolt színész játékában ismerjük meg. A Tangó és Kes adásában azt járjuk körbe, hogyan tud felkészülni a bűnelkövetői és a nyomozói szerepekre. Az egykori kisvárdai olajszőkítő vállalkozóktól a főváros nagy formátumú maffiózókig sokféle hatás érte a színészt, ami óriási segítséget adott neki ahhoz, hogy a hétköznapi bűnözők univerzumát megmutathassa nekünk, a közönségnek. A beszélgetésből kiderült, hogy a rendőrségről nincs valami nagy véleménye, mint ahogy az ellenzékről sem. Beszélt a színművészek egzisztenciális szorongásáról, illetve arról is, hogy színészként miért lehetetlen kikerülni, hogy állást foglaljon közéleti kérdésekben.

1983. november 5-én történt a magyar kriminalisztika történetében az évszázad betörésének titulált bűncselekmény, amikor hét festményt loptak el a Szépművészeti Múzeumból. Pár hónap alatt meglettek a műalkotások, az eseménysorozatból azonban kabaré született. Ennek egyik kitalálója Selmeczi Tibor volt, akivel a korabeli magyar politikai élet és bűnözői-bűnüldözői szcéna szereplőiről, az előadások atmoszférájáról, a szólásszabadság nyolcvanas évek második felére már jellemző mámoráról és természetesen a kabaréról beszélgettünk a Tangó és Kes legújabb adásában.

Idén ősszel lesz negyven éve, hogy betörtek a budapesti Szépművészeti Múzeumba, és elloptak hat értékes festményt. A Tangó és Kes több adásban is foglalkozik majd a múlt évszázad egyik legizgalmasabb hazai bűntényével. Elsőként Sugár Jánossal, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Intermédia Tanszékének nemrég leköszönt vezetőjével beszélgetünk, aki a képlopás éjszakáján maga is jelen volt a betörés helyszínén. Hogy miért, és pontosan mit is csinált aznap a múzeumban, ő maga meséli el.

A Tangó és Kes mai adásában Kozári Zita Hongkong-aktivistával beszélgetünk arról, hogyan alakult át a szervezett bűnözés azóta, hogy az egykor brit fennhatóság alatt működő miniállam visszakerült Kínához. Vajon a dél-ázsiai területen virágzó triádok miként határozzák meg a továbbra is a világ kiemelkedő pénzügyi központjának számító térség hétköznapjait, illetve mennyire folytak bele a pekingi vezetés és a hongkongi társadalom között zajló politikai küzdelmekbe?

A miskolci kórház nővérszállóján 1970. április 19-én hajnalban meggyilkolták a 23 éves Labancz Anna ápolónőt. A bűnügy a mai napig megoldatlan. A Tangó és Kes mai adásában Dudás Balázs filmrendezővel beszélgetünk, aki arra készül, hogy egy tru crime dokumentumfilm-sorozat formájában feldolgozza az ügyet. Nem azt ígéri, hogy a dokuban sikerül megfejtenie a több mint fél évszázados rejtélyt, inkább azt szeretné bemutatni, miként hatott Labancz Anna szűkebb és tágabb környezetére, illetve a szereplők későbbi életére az a tény, hogy nem sikerült megtalálni a gyilkost. A dokusorozat fejlesztésébe egyébként a Tangó és Kes podcastot is bevonták: bűnözéstörténeti szempontból segítjük a kutatást és a feldolgozást.

A Fidesz első kormányzásának idején még embrionális állapotban létezett a „szervezett felvilág”, a maffiaállam, mára azonban a bűnözés rendszerkonstituáló elemmé vált, az állam működik bűnszerevezetként – fejtette ki a Tangó és Kes podcastban Magyar Bálint egykori országgyűlési képviselő. A szociológus 2015-ben megjelent, A magyar maffiaállam anatómiája című könyve alapján beszélgettünk arról, hogy rendszerszinten miként lehet leírni az Orbán-kormányok működését.

1956. december 10-én a Pest megyei Gyón községben meggyilkolták a korábbi dabasi járási párttitkárt, Biksza Miklóst. A címben feltett kérdésre a kádári igazságszolgáltatás többféle választ is adott, és ezek nyomán többször is megváltoztak a kiszabott büntetések – a jogerős verdikt például korábbi életfogytiglani ítéleteket írt át kivégzésekre. A Tangó és Kes mai adásában Takács Tibor történész-levéltárossal – aki A párttitkár halott – egy 1956-os gyilkosság története címmel könyvet is írt az esetről – egyebek mellett azt elemezzük, mennyivel nehezebb egy bűntény felderítése, amennyiben politikai indokok és elvárások is állnak az ügy hátterében, illetve mennyiben hasonlít egy történész munkája egy Kádár-kori nyomozó tevékenységéhez.