Egy óra nem azt mutatja meg, hogy a viselője milyen ember, hanem azt, hogy milyennek szeretne látszani – hangzik el a Tangó és Kes legújabb adásában, amelyben Dévai Lászlóval, a Csukló Szpotting Instagram-oldal szerkesztőjével és Ferenczi Balázzsal, a Fratello Watches nemzetközi órás platform szakértőjével beszélgettünk egyebek között arról, hogyan jelennek meg a bűn világában az órák. Szó esik arról is, hogy mivel az óra nem pusztán használati, hanem értéktárgy is, így számos következtetés vonható le abból, miként viszonyulnak hozzá az egyes társadalmi rétegek, sőt, a karórák olyan speciális termékek, amelyek jó eséllyel indikátorként segítenek az elit megismerésében.

A Szomszédok sorozat Horváth Ádám vezényletével végigkövette a rendszerváltás történetét, és annak mindennapi valóságát több-kevesebb sikerrel rögzítette. A karaktereket a sorozatot jól ismerő tisztelőjével, Szegő Jánossal, a Magvető Kiadó szerkesztőjével elemeztük.

1981. július 11-én az avasi lakótelepen K. Ferenc lifttel felvitte a tizedik emeleti tetőre a három gyermekét, kiültette őket az épület szélére, majd egymás után a mélybe lökte őket. Ezután lement a holttestekhez, és megvárta a rendőröket. A negyedik testvér nem volt otthon a tragédia idején, így ő megmenekült. A Tangó és Kes mai adásában Dulai Péter bűnügyi újságíróval, az Élet elleni bűncselekmények Facebook-oldal alapítójával beszélgetünk, aki írt egy cikket erről a szörnyű bűntettről, amelyhez az életben maradt – ma már az ötvenes éveiben járó – fiú is írt egy kommentet. A hozzászólásában sikerült árnyalnia a kivégzett apjáról fennmaradt képet. A mai adásban más gyilkosságokat is felidézünk a Kádár-korból annak illusztrálására, mennyivel bonyolultabb egy-egy ügy annál, amit a korabeli leírások alapján gondolnánk.

Sidney Lumet 1976-os, A hálózat (Network) című filmjét 2017-ben alkalmazták először színpadra Londonban, majd 2022 elején nálunk is bemutatták. A Tangó és Kes mai adásában a Csak ülünk és mesélünk filmes podcast házigazdáival, Forgács W. Andrással és Laska Pállal beszélgetünk az oknyomozó újságírás hősi korszakát megjelenítő alkotásról, de szóba kerül az ugyanekkor bemutatott Az elnök emberei című film is, amely a Watergate-botrányt dolgozza fel.

Miért válhat mindennapi valósággá az einstand? Fleck Zoltán jogszociológussal folytatjuk a kelet-európai politikai elitek normasértő gondolkodásának-magatartásának megértését.

A Tangó és Kes legújabb adásában folytatjuk a társadalmi elitekhez kapcsolódó kriminális tettekből és normasértő toposzokból kiinduló beszélgetésünket Fleck Zoltán jogszociológussal. Megvitatjuk, hogy a modern államokban miért működik diszfunkcionális módon a jogalkalmazás, illetve miért jelentkezik mindennapos tapasztalatként a büntető igazságszolgáltatás kiszámíthatatlansága. Arról is szót ejtünk, hogy egyértelmű racionális célok nélkül a kelet-európai autokráciák előbb-utóbb végül kormányozhatatlanná válnak, miközben a politikai és gazdasági szereplők által alkalmazott jogintézmények egyszerre lehetnek példái a korrupciónak és a jogi szabályozás újradefiniálásának.

Miért nem követik az emberek a társadalmi normákat? Felkészültek-e a magyar bírák arra, hogy milyen gyors ütemben képes megváltozni az ország gazdasági-társadalmi berendezkedése? A Tangó és Kes legújabb adásában Fleck Zoltán jogszociológussal ezeken túl arról is beszélgettünk, hogy a mindenkori igazságszolgáltatási politika irányítói igen kevéssé értik a gazdasági ügyeket, így valójában a római béljósok lelki nyugalmával tudnak egy-egy konkrét ügyből számukra hasznos narratívákat kiolvasni, miközben a rendőrök, az ügyészek és az ügyvédek egyre hosszabb árnyékot vető cinikus vagy drámai megközelítéssel tekintenek az éppen általuk mozgásban tartott igazságszolgáltatásra.

1953 októbere és 1954 augusztusa között egy sorozatgyilkos tartotta rettegésben Törökszentmiklóst. Öt gyereklány tűnt el, míg le nem tartóztatták a húszéves Jancsó Piroskát, akit aztán a bíróság később halálra ítélt. Ezt a gyilkosságsorozatot dolgozta fel Rubin Szilárd az Aprószentek című könyvében, melyben számos műfaj elemei keverednek – bűnügyi regény, riportkönyv, pszichothriller, sőt, sokan úgy emlegetik, mint a magyar Hidegvérrelt. A Tangó és Kes mai adásában Keresztesi József íróval beszélgetünk, aki korábban kiadáskész állapotba hozta az Aprószenteket, valamint Rubin Szilárd – Pályarajz címmel könyvet írt az alkotóról.

A Tangó és Kesben folytatjuk azt a hagyományt, hogy október 23-a környékén megemlékezünk néhány lázadó, dél-pesti fiatalról. Az idén a ferencvárosi Dénes József gitáros többszörösen határsértő, kábítószeres karrierútjának felelevenítésével állítunk emléket a törvénysértő, bukott hősöknek. Dönci a Kádár-kor második felétől egészen az évezredfordulóig meghatározó alakja volt a hazai undergroundnak. A visszaemlékezésben Vass Norbert kutató segít, aki korábban sajtó alá rendezte a művész életrajzi ihletésű feljegyzéseit.

2011. január 15-én, este 23 óra környékén a Nyugati téri West Balkán szórakozóhelyen – Noise Night Life címen – alkalmi zenei eseményt tartottak, amelyen váratlanul tömegpánik alakult ki, és ennek következményeként három fiatalkorú lány az életét vesztette. A Tangó és Kes mai adásában Bérdi Zsolt ügyvéddel, a hatalmas figyelem övezte büntetőeljárás negyedrendű vádlottjának egykori védőjével elemezzük a történteket, különös tekintettel arra, miként értelmezhető a gyakorlatban a foglalkozás körében elkövetett, halált okozó gondatlan veszélyeztetés fogalma.