Tangó és Kes - 24.hu

A Tangó és Kes előző adásában felidéztük, hogyan buktatta le saját magát 1981-ben a hírhedt Gida és Buksi (polgári nevükön Kecskeméti Sándor és Bujtor János), vagy ahogy szintén sokan emlegették őket: a magyar Terence Hill és Bud Spencer, a Kádár-kori szervezett bűnözés egyik legismertebb betörőpárosa. Ezúttal arról lesz szó, hogy a letartóztatásba került Kecskeméti Sándort többször is egy ambiciózus, pályája elején járó rendőrfőhadnagy hallgatta ki: Pintér Sándor. A későbbi rendőrfőkapitánynak, a jelenlegi belügyminiszternek nem volt könnyű dolga, mivel a bűnöző minden trükköt bevetett: éhségsztrájkba kezdett a fogdán, őrültnek tettette magát, képtelen történetekkel rukkolt elő. De Pintérben emberére akadt.

A Tangó és Kes legújabb adásában felidézzük a hírhedt Gida és Buksi (polgári nevükön Kecskeméti Sándor és Bujtor János), vagy ahogy szintén sokan emlegették őket: a magyar Terence Hill és Bud Spencer lebukásának hiteles történetét. Méghozzá ott tesszük ezt, ahol az eset annak idején, 1981 augusztusában történt: a budai Batthyány utca 46. számú társasházban, a lelkes hallgatóságot pedig a ház mai lakóközössége biztosítja. A Kádár-kori szervezett bűnözés egyik legismertebb betörőpárosa nem akármilyen körülmények között került rendőrkézre, elöljáróban csak annyit árulnánk el, hogy aki vékony nejlonszatyorban próbál értékes porcelánokat lopni, könnyen pórul járhat.

A Tangó és Kes mai adásában felidézzük a szocializmus időszakának egyik „maffia-bűncselekményét”. Az idézőjel nem véletlen, bár az áldozatoknak – a vásározó Sajtos család tagjainak – hosszú időn át tartó rettegést okozott az ügy. Épp negyven évvel ezelőtt a békéscsabai cigánysoron élő Sajtos Pált és családját egy levélben megfenyegették, hogyha nem fizetnek ki egymillió forintot, akkor kivégzik az egész rokonságot. Amikor kiderült, hogy ki a zsaroló, mindenki ledöbbent: nem egy profi bűnözőre, pláne nem a magát Mickey Joe-nak tituláló magyar maffiafőnökre bukkantak, hanem egy halk szavú, matchbox-gyűjtő postásra, aki azt hitte, mindenki viccnek gondolja majd a dolgot. Hát nem. Szerencséje volt, hogy megúszta egy év felfüggesztett börtönnel.

A Tangó és Kes legújabb adásában folytatjuk a beszélgetést Topor Tündével, az Artmagazin főszerkesztőjével, akivel továbbra is a műtárgyak és a bűnelkövetés kapcsolatának újdonságait boncolgatjuk. Ezúttal a szocialista időszakon túl kitekintünk a rendszerváltás utáni időszakra is, és azt is feltárjuk, miért tartoznak a műtárgyak a legértékállóbb javak közé. Arról is szót ejtünk, hogy akár csempészetről, akár orgazdaságról van szó, ezek szinte mindig bűnszervezetben működnek, de közben azt is el kell ismernünk, hogy megrendelőként olykor mi magunk vagyunk azok, akik teret engedünk ennek a bűnözési formának.

A Tangó és Kes mai adásában Topor Tünde művészettörténész a műtárgyakról olyan leírásokat ad, amelyekkel a befogadás sokrétűségét előlegezi meg, beszélgetőtársaként pedig ennek a podcastnak a kriminológus házigazdája a visszaeső bűnözőkkel kapcsolatos adatbázisok elemzésével az alvilág univerzumának tipikus szereplőit és viszonyait rendszerezi. A beszélgetésből az is kiderül, hogy a bűnözőkre vonatkozó adatbázisok több szempontból is hasonlítanak a kiállítások, illetve a tematikus gyűjtemények műtárgyleírásaira.

Néhány nappal ezelőtt Budapesten egy nemzetközi sajtótájékoztatón számolt be a magyar és a szlovák rendőrség arról, hogy sikerrel göngyölítették fel két, a kilencvenes évek végén történt alvilági leszámolás ügyét: a Döcher-gyilkosságot és a dunaszerdahelyi mészárlást. A Tangó és Kes legújabb adásában a parameter.sk főszerkesztőjével, Barak Dáviddal beszéljük át a Palotás presszóban, illetve a Fontana bárban 24 évvel ezelőtt történteket – utóbbit a mai napig az egyik legjelentősebb maffialeszámolásként tartják számon Európában. Az Elásott igazság és a Rossz vér szerzőjével közösen értékeljük, hogy a „fáradtságos, sokszor zsákutcába torkolló, néha reménytelennek látszó nyomozásban” mi hozott áttörést, hogyan sikerült végül eljutni az elkövetőkig.

A Tangó és Kes legújabb adásában a ferencvárosi utcagyerekből autótolvajjá avanzsált Jenő utolsó napját idézzük fel. Pontosabban azt a napot, amikor utoljára látták őt életben, mivel hivatalosan máig eltűntként tartják nyilván, immár húsz éve nem került elő. Ezt a napot – amikor meg kellett volna adnia egy nagyobb tartozást a kegyelmet nem ismerő hitelezőjének – a barátai és ismerősei elmeséléséből próbáljuk rekonstruálni. A máig a kilencedik kerületben élő érintettek kérésére a történetben szereplők nevét megváltoztattuk, azonban az örökre eltűnt főszereplő iránti tiszteletből a többit úgy idézzük fel, ahogy az – a legjobb tudomásunk szerint – megtörtént.

Hatvan évvel ezelőtt a mai Ecseri úti metrómegálló és a József Attila lakótelep határában működő hírhedt Tangó piac átköltözött a város déli csücskébe, a Nagykőrősi út kivezető oldalára, ahol ma is megtalálható a bolhapiac. A szocialista korszak végi használtcikk-kereskedelmet zsidó árusok irányították, akik közé helyet követelt magának néhány cigány kereskedő is. Legalábbis az egykori alvilági interjúalanyunk, Sztojka „Pöki” József elmondása szerint. Tangó és Kes podcast.

A Tangó és Kes legújabb adásában egy máig megoldatlan bűnüggyel foglalkozunk, méghozzá az egyik legrejtélyesebb európai sorozatgyilkossággal: a firenzei rém esetével. Az apropót az adja, hogy éppen harminc évvel ezelőtt vették őrizetbe az utolsó, rémként azonosított feltételezett elkövetőt. Utóbb persze őt is éppen úgy felmentették, mint a korábbi gyanúsítottakat. Ezúttal tehát nem egy szövevényes bűnügy megoldását mutatjuk be, hanem a szerteágazó nyomozás balfogásait, valamint azt, hogy egy sorozatgyilkos ügye miként képes megjeleníteni egy városnak és környékének a legalantasabb fantáziáit, a legextrémebb ideáit, a legvisszataszítóbb viselkedésmintáit, valamint az ezekhez kapcsolódó előítéleteket. És persze Hannibal Lecter is szóba kerül.

A Tangó és Kes legújabb adásában Szumega József nyugalmazott rendőrnyomozóval beszélgetünk. Számos izgalmas esete közül kiemeljük, amikor egy betörés felderítése közben sikerült elfognia Hekus Döncit, akiről a nyomozás során derült ki, nemcsak vagyon elleni bűncselekmények róhatók a terhére, de egy általa elkövetett rendőrgyilkosságért is felelnie kell. Hekus Dönci később bevallotta, talán egyetlen másodpercen múlt, hogy elfogása közben nem sikerült előrántania a fegyverét, és rálőnie Szumegára. Azt is felidézzük, később hogyan szökött meg a rendőrgyilkos, és utána miként sikerült másodszor is kézre keríteni. Nem mellesleg Szumega József ferencvárosi életútján keresztül felvázoljuk, hogy a második világháború utáni zűrzavaros időkben elszabadult bűnözéssel szemben milyen emberi erőforrásokat és technikai eszközöket tudott bevetni az újonnan felálló, népi demokratikus rendőrség.