Jack Nicholson-blokkunkban ezúttal óriási hiányosságunkat pótoljuk be, a témánk ugyanis a Chinatown (Kínai negyed) 1974-ből. Minden idők egyik legjobb forgatókönyvéből Roman Polanski rendezett film noirt.

Mint a film noir irtózatos tudású szakértői, azonnal nekiveselkedünk, hogy megvizsgáljuk, melyik karakter melyik archetípusnak feleltethető meg. Faye Dunaway karaktere femme fatale? Jack Nicholson karaktere antihős? Mennyire dekonstruálja a műfajt Robert Towne forgatókönyve? A nyomozás cselekményszála a vízművekkel csak elsőre hangzik rém unalmasnak, vagy rejteget izgalmas áthallásokat? Mi a jelentősége a híres utolsó mondatnak? Az is kiderül, mivel vesz le bennünket a lábunkról Jack Nicholson, mivel hozza ránk a frászt John Huston, és mivel ejti rabul a figyelmünket Roman Polanski kamerakezelése.

Linkek

• A Vakfolt podcast Facebook oldala és a Facebook-csoportunk
• A Vakfolt podcast a Twitteren
• A Vakfolt Patreon-oldala (új!)
• Vakfolt címke a Letterboxdon
• A Vakfolt az Apple podcasts oldalán
• A Vakfolt a Spotify-on
• A Vakfolt a YouTube-on
• A főcímzenéért köszönet az Artur zenekarnak
• András a Twitteren: @gaines_
• Péter a Twitteren: @freevo
• Emailen is elértek bennünket: [email protected]

Jack Nicholson! A 81 éves színészlegenda a most következő blokkunk főszereplője, amelyet a Five Easy Pieces (Öt könnyű darab) című 1970-es filmmel nyitunk meg. A kaján vigyorú nőcsábász 80-as, 90-es évekbeli szerepein nőttünk fel, ezért úgy döntöttünk, visszatekintünk a karrierje kezdetére. Bár Nicholson a 60-as évektől kezdve dolgozott, mégis a Five Easy Pieces főszerepe hozta meg számára az igazi elismerést, amellyel kiléphetett a karakterszínészek skatulyájából.

Gyerekkorunk Jokerjéről és kamaszkorunk Jack Torrence-éről lévén szó, azzal kezdjük az adást, hogy melyikünknek mennyit jelent Jack, és melyik szerepében volt számunkra a legkedvesebb. Végigtekintünk az ötven évet felölelő karrierjén, hogy aztán elmélyedjünk ebben az ifjúkori szerepében. Azonnal sikerül párhuzamokat felfedeznünk a blokkunk másik sztárcsináló filmjével, a James Dean nevével fémjelzett Rebel Without a Cause-zal. De Nicholsonnak mi oka van haragban lenni a világgal? Mi fűti a dühét ebben a filmben, és egyébként is, hogyan dühös állandóan ez a Jack? Arról is beszélünk, hogy Bob Rafelson filmje micsoda fordulópont részese Hollywood történelmében, és milyen politikai légkör kellett ahhoz, hogy zajos sikert arasson a korában. Az adásból az is kiderül, valójában ki volt a kedvenc színésze ebben a filmben Andrásnak.

Linkek

* A Vakfolt podcast Facebook oldala

* A Vakfolt podcast a Twitteren

* Vakfolt címke a Letterboxdon

* A Vakfolt az Apple podcasts oldalán

* András a Twitteren: @gaines_

* Péter a Twitteren: @freevo

* Emailen is elértek bennünket: [email protected]

Jack Nicholson! A 81 éves színészlegenda a most következő blokkunk főszereplője, amelyet a Five Easy Pieces (Öt könnyű darab) című 1970-es filmmel nyitunk meg. A kaján vigyorú nőcsábász 80-as, 90-es évekbeli szerepein nőttünk fel, ezért úgy döntöttünk, visszatekintünk a karrierje kezdetére. Bár Nicholson a 60-as évektől kezdve dolgozott, mégis a Five Easy Pieces főszerepe hozta meg számára az igazi elismerést, amellyel kiléphetett a karakterszínészek skatulyájából.

Gyerekkorunk Jokerjéről és kamaszkorunk Jack Torrence-éről lévén szó, azzal kezdjük az adást, hogy melyikünknek mennyit jelent Jack, és melyik szerepében volt számunkra a legkedvesebb. Végigtekintünk az ötven évet felölelő karrierjén, hogy aztán elmélyedjünk ebben az ifjúkori szerepében. Azonnal sikerül párhuzamokat felfedeznünk a blokkunk másik sztárcsináló filmjével, a James Dean nevével fémjelzett Rebel Without a Cause-zal. De Nicholsonnak mi oka van haragban lenni a világgal? Mi fűti a dühét ebben a filmben, és egyébként is, hogyan dühös állandóan ez a Jack? Arról is beszélünk, hogy Bob Rafelson filmje micsoda fordulópont részese Hollywood történelmében, és milyen politikai légkör kellett ahhoz, hogy zajos sikert arasson a korában. Az adásból az is kiderül, valójában ki volt a kedvenc színésze ebben a filmben Andrásnak.

Linkek

• A Vakfolt podcast Facebook oldala és a Facebook-csoportunk
• A Vakfolt podcast a Twitteren
• A Vakfolt Patreon-oldala (új!)
• Vakfolt címke a Letterboxdon
• A Vakfolt az Apple podcasts oldalán
• A Vakfolt a Spotify-on
• A Vakfolt a YouTube-on
• A főcímzenéért köszönet az Artur zenekarnak
• András a Twitteren: @gaines_
• Péter a Twitteren: @freevo
• Emailen is elértek bennünket: [email protected]

Deborah Kell filmográfiájával foglalkozó rövidke blokkunkat a From Here to Eternity (Most és mindörökké) című 1953-as filmmel zárjuk. Fred Zinneman háborús drámájában a főbb szerepeket Burt Lancaster, Montgomery Clift és Frank Sinatra játszották Kerr mellett.

Mit tudunk meg Deborah Kerr-ról az egyik legjelentősebb amerikai filmszerepében? Bár szerepe nem a legfontosabb a filmben, de hozzá kötődik a film leghírhedtebb jelenete, amelynek a korszak botrányosan erotikus képkockáit köszönhetjük. Ennek kapcsán elmerengünk azon, hogy milyen megvizsgálni a filmtörténelem híres nagyjeleneteit kontextusukban. A férfi főszereplőkön is muszáj elidőznünk: James Dean filmjeivel egy időben járunk, és azokhoz hasonlóan itt is egymásnak feszül két generáció, két színiiskola, a Burt Lancaster által képviselt Old Hollywood és az Actors Studio fénylő csillaga, a method színész Montgomery Clift. Nemcsak a felállásuk hasonló, mint a nemrég tárgyalt Giant két főszereplőjéé, de a kettejüket övező legendák is legalább olyan izgalmasak, mint a Rock Hudson és James Dean körüli sztorik. De melyikük ejtette inkább rabul a szívünket, Lancaster vagy Clift?

Linkek

• Jack Palance fekvőtámaszos Oscar-beszéde, amelyről az adás végén beszélünk
• A Vakfolt podcast Facebook oldala
• A Vakfolt podcast a Twitteren
• Vakfolt címke a Letterboxdon
• A Vakfolt az Apple podcasts oldalán
• András a Twitteren: @gaines_
• Péter a Twitteren: @freevo
• Emailen is elértek bennünket: [email protected]

Deborah Kerr filmográfiájával foglalkozó rövidke blokkunkat a From Here to Eternity (Most és mindörökké) című 1953-as filmmel zárjuk. Fred Zinneman háborús drámájában a főbb szerepeket Burt Lancaster, Montgomery Clift és Frank Sinatra játszották Kerr mellett.

Mit tudunk meg Deborah Kerr-ról az egyik legjelentősebb amerikai filmszerepében? Bár szerepe nem a legfontosabb a filmben, de hozzá kötődik a film leghírhedtebb jelenete, amelynek a korszak botrányosan erotikus képkockáit köszönhetjük. Ennek kapcsán elmerengünk azon, hogy milyen megvizsgálni a filmtörténelem híres nagyjeleneteit kontextusukban, de szóba kerülnek a hadsereg áldásával járó kompromisszumok is. A férfi főszereplőkön is muszáj elidőznünk: James Dean filmjeivel egy időben járunk, és azokhoz hasonlóan itt is egymásnak feszül két generáció, két színiiskola, a Burt Lancaster által képviselt Old Hollywood és az Actors Studio fénylő csillaga, a method színész Montgomery Clift. Nemcsak a felállásuk hasonló, mint a nemrég tárgyalt Giant két főszereplőjéé, de a kettejüket övező legendák is legalább olyan izgalmasak, mint a Rock Hudson és James Dean körüli sztorik. De melyikük ejtette inkább rabul a szívünket, Lancaster vagy Clift?

Linkek

* Jack Palance fekvőtámaszos Oscar-beszéde, amelyről az adás végén beszélünk

* A Vakfolt podcast Facebook oldala

* A Vakfolt podcast a Twitteren

* Vakfolt címke a Letterboxdon

* A Vakfolt az Apple podcasts oldalán

* András a Twitteren: @gaines_

* Péter a Twitteren: @freevo

* Emailen is elértek bennünket: [email protected]

Mai adásunkban újabb színészlegendával ismerkedünk meg. Ő Deborah Kerr, akit hosszas karrierje során hat alkalommal jelöltek Oscar-díjra, többek közt az Anna és a sziámi király és az Ég tudja, Mr. Allison című filmek főszerepéért. Első alkalommal egy olyan filmjével foglalkozunk, amely nemcsak az ő főszerepe miatt keltette fel az érdeklődésünket, hanem a rendezőpáros neve miatt is: Michael Powell és Emeric Pressburger készítették a Black Narcissus, azaz Fekete nárcisz című filmet 1947-ben.

A magyar származású Pressburgerrel és kollégájával korábban már találkoztunk az A Matter of Life and Death című filmjük kapcsán, és azóta foglalkoztatott bennünket a Black Narcissus, amely nemzetközi elismerést hozott Deborah Kerr számára. Visszatérő vendégünk, Wostry Ferenc régi kedvence a rendezőpáros, ezért meghívtuk őt, hogy beszélgessünk az apácákról szóló, meglepően erotikus filmről. Jó választás volt-e Kerr életművéből ez a film, ha a színészetével akarunk megismerkedni? És mit tudunk meg Powellről és Pressburgerről, immár, hogy a második filmjüket látjuk? Szexista-e a film, vagy inkább rasszista? És honnan jönnek ezek a furcsa zajok a podcastfelvétel alatt, amitől a műsorvezetők megtébolyodnak?

Linkek

• Ne felejtsétek el kitölteni a 2018-as magyar podcasthallgatói felmérést, ha még nem tettétek meg!
• Zene: Joe Henderson
• A Vakfolt podcast Facebook oldala
• A Vakfolt podcast a Twitteren
• Vakfolt címke a Letterboxdon
• A Vakfolt az Apple podcasts oldalán
• Wostry Ferenc a Twitteren: @wostry
• András a Twitteren: @gaines_
• Péter a Twitteren: @freevo
• Emailen is elértek bennünket: [email protected]

Mai adásunkban újabb színészlegendával ismerkedünk meg. Ő Deborah Kerr, akit hosszas karrierje során hat alkalommal jelöltek Oscar-díjra, többek közt az Anna és a sziámi király és az Ég tudja, Mr. Allison című filmek főszerepéért. Első alkalommal egy olyan filmjével foglalkozunk, amely nemcsak az ő főszerepe miatt keltette fel az érdeklődésünket, hanem a rendezőpáros neve miatt is: Michael Powell és Emeric Pressburger készítették a Black Narcissus, azaz Fekete nárcisz című filmet 1947-ben.

A magyar származású Pressburgerrel és kollégájával korábban már találkoztunk az A Matter of Life and Death című filmjük kapcsán, és azóta foglalkoztatott bennünket a Black Narcissus, amely nemzetközi elismerést hozott Deborah Kerr számára. Visszatérő vendégünk, Wostry Ferenc régi kedvence a rendezőpáros, ezért meghívtuk őt, hogy beszélgessünk az apácákról szóló, meglepően erotikus filmről. Jó választás volt-e Kerr életművéből ez a film, ha a színészetével akarunk megismerkedni? És mit tudunk meg Powellről és Pressburgerről, immár, hogy a második filmjüket látjuk? Szexista-e a film, vagy inkább rasszista? És honnan jönnek ezek a furcsa zajok a podcastfelvétel alatt, amitől a műsorvezetők megtébolyodnak?

Linkek

* Ne felejtsétek el kitölteni a 2018-as magyar podcasthallgatói felmérést, ha még nem tettétek meg!

* Zene: Joe Henderson

* A Vakfolt podcast Facebook oldala

* A Vakfolt podcast a Twitteren

* Vakfolt címke a Letterboxdon

* A Vakfolt az Apple podcasts oldalán

* Wostry Ferenc a Twitteren: @wostry

* András a Twitteren: @gaines_

* Péter a Twitteren: @freevo

* Emailen is elértek bennünket: [email protected]

James Dean utolsó alakítását néztük meg a héten. A Giant (Óriás) című háromórás texasi cowboyeposzt halála napjáig forgatta, az 1956-os bemutatót és az azt követő posztumusz Oscar-jelölést tragikus autóbalesete miatt nem érte meg. A filmben mellékszerepben bukkan fel ugyan, de a karaktere fiatalkorától idős éveiig végigkíséri a két főhős, Rock Hudson és Elizabeth Taylor életét.

A három színész évtizedeket felölelő alakításánál talán csak a film körüli botrányok és máig kibontakozó pletykák érdekesebbek. Hogyan szaladt ki George Stevens (Shane) rendező kezéből a gyeplő annyira, hogy a film költségvetése megsokszorozódott, és az utómunkálatok több mint egy évig tartottak? Hogyan viszonyul a rendezői stílusa a két korábbi Dean-filmhez, a Rebel Without a Cause-hoz és az East of Edenhez? Használt, vagy ártott a filmnek Rock Hudson és James Dean személyes ellentéte? Beszélünk Elizabeth Taylor eseménydús karrierjéről és életútjáról egyaránt, amelyet színésztársaival való romantikus és baráti kapcsolatai köveztek ki. És James Dean szörnyen korai halálán is lamentálunk: milyen lelki gondok gyötörték a 24 éves sztárt? Mennyire befolyásolja a mitikus kultuszát, hogy ilyen fiatalon elhunyt? Ezzel a filmmel reméljük, végérvényesen megtaláljuk a választ arra a kérdésre, amelyet már az előző két adásban is feszegettünk: mi minden járult hozzá ahhoz, hogy James Dean a popkultúra kultikus alakjává vált.

Linkek

• Ne felejtsétek el kitölteni a 2018-as magyar podcasthallgatói felmérést, ha még nem tettétek meg!
• A Vakfolt podcast Facebook oldala
• A Vakfolt podcast a Twitteren
• Vakfolt címke a Letterboxdon
• A Vakfolt az Apple podcasts oldalán
• András a Twitteren: @gaines_
• Péter a Twitteren: @freevo
• Emailen is elértek bennünket: [email protected]

James Dean utolsó alakítását néztük meg a héten. A Giant (Óriás) című háromórás texasi cowboyeposzt halála napjáig forgatta, az 1956-os bemutatót és az azt követő posztumusz Oscar-jelölést tragikus autóbalesete miatt nem érte meg. A filmben mellékszerepben bukkan fel ugyan, de a karaktere fiatalkorától idős éveiig végigkíséri a két főhős, Rock Hudson és Elizabeth Taylor életét.

A három színész évtizedeket felölelő alakításánál talán csak a film körüli botrányok és máig kibontakozó pletykák érdekesebbek. Hogyan szaladt ki George Stevens (Shane) rendező kezéből a gyeplő annyira, hogy a film költségvetése megsokszorozódott, és az utómunkálatok több mint egy évig tartottak? Hogyan viszonyul a rendezői stílusa a két korábbi Dean-filmhez, a Rebel Without a Cause-hoz és az East of Edenhez? Hogyan tematizálja az Óriás a rasszizmust és a nemi szerepek konfliktusrendszerét? Megbeszéljük, használt-e, vagy ártott a filmnek Rock Hudson és James Dean személyes ellentéte, átfutjuk Elizabeth Taylor eseménydús karrierjét és életútját. És persze James Dean szörnyen korai halálán is lamentálunk. Ezzel a filmmel reméljük, végérvényesen megtaláljuk a választ arra a kérdésre, amelyet már az előző két adásban is feszegettünk: mi minden járult hozzá ahhoz, hogy James Dean a popkultúra kultikus alakjává vált.

Linkek

* Ne felejtsétek el kitölteni a 2018-as magyar podcasthallgatói felmérést, ha még nem tettétek meg!

* A Vakfolt podcast Facebook oldala

* A Vakfolt podcast a Twitteren

* Vakfolt címke a Letterboxdon

* A Vakfolt az Apple podcasts oldalán

* András a Twitteren: @gaines_

* Péter a Twitteren: @freevo

* Emailen is elértek bennünket: [email protected]

Legújabb különkiadásunkban Spike Lee rendezőhöz térünk vissza, akinek korábban különálló blokkot szenteltünk. Legújabb, BlacKkKlansman című filmjét (magyarul Csuklyások) most is játsszák a mozik, és annyira tetszett nekünk, hogy ezt el akartuk mesélni a hallgatóinknak is.

A film története valós eseményeket dolgoz fel, amelyben a hetvenes években egy Colorado Spring-i fekete bőrű rendőr telefonon összehaverkodott a Ku Klux Klan tagjaival, és egy fehér bőrű nyomozó kollégája segítségével be is épült közéjük. Az adásban beszélünk Denzel Washington kisfiának, John David Washingtonnak a menőségéről, Adam Driver komikusi tehetségéről, valamint természetesen Spike Lee rendezői erősségeiről: jól tud-e állni egy filmnek az egyértelmű politikai állásfoglalás? Működnek-e a direkt áthallások a jelenkorra? Mik a vitatható eltérések a valós eseményektől a jelentősen dramatizált cselekményben, és mennyire elfogadhatóak ezek?

Linkek

* A Vakfolt podcast Facebook oldala

* A Vakfolt podcast a Twitteren

* Vakfolt címke a Letterboxdon

* A Vakfolt az Apple podcasts oldalán

* András a Twitteren: @gaines_

* Péter a Twitteren: @freevo

* Emailen is elértek bennünket: [email protected]