Vendég: Bauer Bence Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója

Annak ellenére, hogy gazdasága gyöngélkedik és belpolitikája bizonytalankodónak látszik, Németország változatlanul Európa meghatározó ereje. Ezért sem mindegy, hogy ki és hogyan irányítja a német politikát. „Lecserélik-e”, vagy marad a posztján Friedrich Merz kancellár? Akinek támogatottsága a megválasztása óta eltelt egy esztendőben meghökkentően gyorsan zuhant.A helyzetet Bauer Bence, a Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója elemzi.

Alcímek:

01’41” – Merz már akkor megbukott, mielőtt megválasztották

06’41” – A kancellár pontosan és jó elemzi a helyzetet, de…

10’50” – A CDU számára fontos a kancellári poszt

14’16” – Németországban tizenhat ország van! Ki kivel működhet együtt?

19’48” – Hogyan befolyásolja a tartomány a központi kormányt?

22’12” – Nem a fegyverkezés a jó megoldás a gazdaság bajaira

29’17” – Berlin „kétsebességes” Európát szorgalmazna

Vendég: Siklósi Péter, a Külügyi Intézet vezető kutatója.

Leírás:

A brit Financial Times című lap Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping pekingi tárgyalása után azt röpítette világgá: az orosz elnök kifejtette kínai kollégájának, hogy megbánta az Ukrajna ellen indított háborút. Hszi erről – a brit lap közlése szerint – tájékoztatta Donald Trump amerikai elnököt.

A történet mindhárom szereplője nyilvánosan cáfolta a brit lapot.

Alcímek:

01’58” – Putyinnak van miért megbánnia az ukrajnai háborút

06’03” – Befagyott konfliktus vagy békeszerződés?

08’08” – Washington számára az ukrajnai – mellékes háború

11’42” – A háború miatt Oroszország „Kína-függő” lett

19’32” – Az Egyesült Államokat az iráni háború köti le

23’51” – Oroszországnak lesz sürgős a békekötés

30’45” – Európai pénzen és ukrán vérrel féken tartani Oroszországot?

Vendég: Magyarics Tamás Amerika-szakértő, az ELTE emeritus professzora, volt diplomata.

Leírás: Graham Allison, harvardi professzornak köszönhetően honosodott meg a külpolitikai gondolkodásban a „Thuküdidész csapdája” fogalma, mégpedig az Egyesült Államok és Kína közötti vetélkedés leírására. Thuküdidész az ókori görögök történésze volt, aki Spárta és Athén vetélkedését írta le az „A peloponnészoszi háború” című monumentális alkotásában. Késői utódja, Allison professzor szerint, ahogyan annak idején a status quo fenntartásában érdekelt Spárta és a felemelkedő Athén háborúskodott egymással, most ugyanolyan (de legalábbis hasonló) háborúskodás zajlik az Egyesült Államok és Kína között. Elfajulhat-e ez az egyelőre hidegháború a két óriáshatalom között, és ez a vetélkedés hogyan befolyásolja a világ jelenét és jövőjét?

Magyarics Tamás Amerika-szakértő, az ELTE emeritus professzora, volt diplomata elemzi a helyzetet.

Alcímek:

02’45” – Három hatalmi központ és amerikai „hibajavítás”

06’37” – Miért békülékeny Donald Trump?

11’16” – Sakk és go, avagy két világbirodalom küzdelme

15’18” – Kerüljük el Thuküdidész csapdáját!

21’24” – Kína erőforrásokat szerez, például Afrikában

27’32” – Kínai jelenlét az amerikai felsőoktatásban és kultúrában

33’50” – Hanyatló birodalom-e az Egyesült Államok?

Vendég: - Németh Viktória az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatója A világ sok helyütt forrong: kormányválságok és helyi háborúk, vagy háborús készülődések feszítenek. Mégis: a legfőbb aggodalom ma, szinte mindenütt, az energiaválság. Vajon fegyvere lett az energia? S ha igen: miért és meddig? Dr. Németh Viktória, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatója ezt elemzi. Alcímek:05’06” – Kifogyhatnak a hagyományos energiaforrások?09’53” – Európa csak részben kezeli az energiaválságot12’45” – Nabucco helyett Török Áramlat22’29” – Az Északi-sark: új energiaforrás és „kis” hidegháború32’44” – Az Európai Unió erősödik az Északi-sarkvidéken

Vendég:

— Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója

Az Irán ellen indított támadássorozat lehetséges hátterét/háttereit sokan és többféleképpen értelmezik. Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány politikai elemzési igazgatója szerint a háború fő célja az Egyesült Államok fizetőeszköze, a dollár általános nemzetközi dominanciájának megőrzése.

Alcímek:

01’39” – Amerikai dollár kontra unit és jüan

07’59” – Az amerikai államadósság és Trump háborúi

09’49” – James Monroe, Theodore Roosevelt és Donald Trump

14’59” – A „fordított Kissinger” cupákot dob Moszkvának

19’11” – Kuba: az újabb konfliktus színhelye?

23’31” – Impérium-váltás: a termelés már Kínában nagyobb

26’17” – Meggyengíteni Törökországot és Iránt?

31’07” – Ideológiák és az energiabiztonság

Vendég:

– Dr. N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi tanára, Közel-Kelet szakértő

Nehéz szakaszban van az Egyesült Államok és Izrael indította háború Irán ellen. A perzsa rendszer ugyanis, az amerikai és izraeli várakozásokkal ellentétben, nem látszik megbukni. Sőt: a külső fenyegetés és az a tény, hogy Iránnak lassanként már barátai sincsenek sem a közeli, sem a távolabbi térségben, megerősítette a perzsa társadalmi kohéziót. Irán belpolitikai helyzetét N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára elemzi. Az elemzésben megannyi kérdés is megfogalmazódik…

Alcímek:

01’17” – Ki a „rossz fiú” ebben a konfliktusban?

05’04” – Mégis, kinek a háborúja ez?

14’08” – Irán és az urándúsítás és a veszélyek

23’10” – A nagyon diplomatikus Amr Moussa

32’53” – Iráni ellenzéki: a háború miatt elnapoljuk a rendszerrel szembeni elégedetlenséget

37’30” – Irán van nyeregben?

Vendég: Dr. Bernek Ágnes,, a BME közgazdasági tanszékének geopolitikai oktatója

Washington, pontosabban a jelenlegi amerikai kormányzat stratégiai hibát követett el, amikor megtámadta Iránt. Donald Trump elnök ugyan szeretné átrajzolni a Közel-Keletet s ezzel új geopolitikai realitást is létrehozni, ez meg is történhetik, ám az amerikai elnök szándékai ellenére nem úgy, ahogyan elképzelte. Hanme éppen az Egyesült Államok kárárra.Erről beszél Bernek Ágnes, a budapesti műszaki egyetem (BM) közgazdasági tanszékének tanára. Aki egyben felvázolja az ázsiai térség, ezen belül Belső-Ázsia várható megerősödését és hatalmi felemelkedését is.

Alcímek:

01’08” – Miért fontos Irán?

03’48” – Christine Lagarde igaza

07’13” – Trump súlyos geostratégiai hibát követett el

12’21” – Az iráni háború geopolitikai változásokat hoz, de Washington veszít majd rajta

20’40” – A kínai stratégiai gondolkodás és Szun-ce

25’52” – Amerika szerepe komolyan meggyöngül majd

26’52” – Közép-Ázsia felemelkedik

32’41” – Kissinger: Iránnal muszáj tárgyalni!

Vendég: Erdélyi Rezső Krisztián politológus, a Nézőpont Intézet elemzője

Az elmúlt napokban halt meg az Egyesült Állanokban Robert Muller, az amerikai elnökválasztásba 2016-ban történt állítólagos orosz beavatkozás vizsgálatával megbízott különleges vizsgálóbíró. Néhány nappal ezt követően az amerikai igazságügyi minisztérium csaknem másfélmillió dolláros kártérítést fizetett Michael Flynn tábornoknak, Donald Trump első nemzetbiztonsági tanácsadójának, akit az oroszokkal történt összeesküvés koholt vádjával állítottak félre 2016-ban. Az oroszokkal történő „titkos” együttműködés és az „orosz beavatkozás” globalista narratívája ismert fegyver a politikai ellenfelek lejáratásához. De 2016-ban vált először komoly fegyverré a politika befolyásolásában.

Alcímek:

01’42” – Vélemény-nyilvánítás és/vagy beavatkozás

07’33” – Az orosz beavatkozás narratívája, mint új antiszemitizmus?

11’16” – Nem szeretni kell az oroszokat, hanem üzletelni velük14’42” – Az energiaválság megoldása: dolgozzunk otthonról…

15’57” – Mindenki figyel mindenkit

21’59” – Orosz narratíva és globalisták médiafölénye

26’01” – A cél: minél kevesebb döntési pont legyen

28’55” – Az orosz narratíva a közeljövőben erősödik

31’27” – Ha eljátszunk a gondolattal…

Vendég:

— Pogrányi Lovas Miklós filozófus, az Alapjogokért Központ vezető kutatója

Az amerikai politikus és közíró Pat Buchanan, még hosszú-hosszú évekkel ezelőtt, azt mondta: az igazi politikai kérdés az, hogy ki dönt az életünket meghatározó normákról, például az abortuszok szabályozásáról, vagy az egyetemeket eluraló szélsőbaloldali ideológiák „kezeléséről”. A normák meghatározása a kultúrharc; amelynek értelmezése eltérő országonként, térségenként, történelmi korszakonként. Magyarországon általában a marxizmus olasz „atyját” szoktuk idézni, aki szerint, akié a kultúra, azé a hatalom. Csakhogy a kultúrharc sokkal több a napi kulturális történéseknél, jelenségeknél.

Alcímek:

0’00’’- Bevezetés

01’41” – Mi az igazi politikai kérdés: ki határozza meg a normákat?

10’27” – Trumpnak sikerült újfajta konszenzust teremtenie

16’01” – Az életformánk a kultúra

18’01” – A kultúrharc, mint a politikai és gazdasági küzdelem eszköze

22’05” – Nagy törésvonalak és küzdelmek a civilizációk között

Vendég: Kálnoky Boris politikus, újságíró, az MCC Média Iskola vezetője

Európa nyugati fertályán egyes témákat tabuknak minősítenek, a fősodratúnak mondott sajtó megbélyegez és kirekeszt és az Európai Unó hármas rendszert alakított ki, hogy gátat vessen a sajtó-, és szólásszabadságnak.

Erről beszél, konkrét példákat is említve, Boris Kalnoky (Kálnoky Borisz), aki székely édesapa és német édesanya gyermekeként német földön látta meg a napvilágot. Gyermekkorát négy különböző országban töltötte, végül Hamburgban diplomázott és a Die Welt című lapnál helyezkedett el. Több országban volt tudósító, jelenleg Budapesten él és az MCC médiaiskolájának vezetője. Reális – és egyben kritikus – képet rajzol a nyugateurópi sajtóviszonyokról, a kirekesztésekről, a félelmekről és a sajtó szabadságáért folytatott küzdelmekről.