Isteni parancsok vallása, avagy tej kövön és Grisics bora: Mit jelent Europa elmuszlimosodása? A muszlám bevándorlás mozgatórugója, és céljai, az európai rend fellazítása és az európai identitás és a eurapaizált iszlám jövője.

Vendég: Dr. Maróth Miklós Magyar Corvin-lánccal kitüntetett, Széchenyi-díjas akadémikus, magyar klasszika-filológus, orientalista, egyetemi tanár

0.00.- Bevezetés

1.36. – Muszlimok Európában: iszlám hit, politikai iszlám és iszlám kultúra;

5.57.– Az iszlám lényege nem a hit, hanem a jog, azaz a saría;

8.16. – A muszlim bevándorlás mozgatórugója és célja;

12.19. – Muszlim bevándorlók és nomád munkakultúra;

15.26.– Az európai rend és identitás és az iszlám;

18.36. – Isteni parancsok vallása, avagy tej a kövön és Grisics bora;

24.35. – Muszlim bevándorlás és az európai rend fellazítása;

29.04. – Egész világra kiterjedő folyamat: a Dél megindult Észak felé.

Vajon visszaszerezheti-e Kína Tajvant egyetlen puskalövés nélkül? A kínai – amerikai vetélkedés még csak mos kezdődik. Kína milyen lehetőségekre készül fel? Végtelenek-e a kínai puha hatalom határai?

Vendég: Salát Gergely, sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense, Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

0.00.– Bevezetés

1.20. – Hatalmi összefeszülés Kína és az Egyesült Államok között, ennek fontos eleme Tajvan;

3.45. – Tajvan történelméről;

9.55.– Kínai tervek Tajvan visszahódítására;

14.00. – Donald Trump és a Tajvan-kérdés;

18.03. – Soványka az amerikai- kínai kereskedelmi megállapodás;

18.52. – A kínai-amerikai versengés csak most kezdődik;

23.12. – Kína Tajvan békés visszatérésére „játszik”;

25.37. – Megkezdődött a kínai soft-power visszaszorítása;

29.36. – Nagyhatalom mellett újabb nagyhatalom „nő fel”, hegemón hatalmak kihívásai és háborúk.

Kell-e félnie Európának a német csizmától? Németország ugyanis fegyverkezik: de vajon ez "csupán a védelmi képességek-készségek szükséges fejlesztése (a NATO-előírásoknak megfelelően), avagy Berlin valóan háborúra készülődik? Miközben a valaha erős német gazdaság zuhanórepülésben van, Németország Európa beteg embere lett, és nemcsak gazdasági értelemben. Magával ránthatja-e Németország Európát?

Vendég: Bauer Bence, a Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója

01.20.- Bizonytalanság, feszültség és frusztráció szerte Németországban, vesztes politikák;

04.50.- Média és a woke evangélikus egyház befolyása;

07.53.- Európa beteg embere: szegényedés és eladósodás; súlytalan Merz, fatális Merkel;

16.23.- Leépülő Németország, magával ránthatja-e Európát?; a magyar politika időben reagált; magyar konnektivitás;

20.58.- Egy kancellár, aki nem szakember és nem akar küzdeni;

27.10.- Németország tényleg háborúra készül?; instabil belpolitika, nemzetegyesítés háborúval, retorikai agresszivitás;

Lengyelország lassanként mintha arra az 1981 körüli Lengyelországra kezdene hasonlítani, amelynek ura a fekete szemüveges tábornok volt, a kommunista Wojciech Jaruzelski, aki ’81 december 13-án kihirdette a hadiállapotot, a félelmeket, a fenyegetéseket, a megtorlásokat. A Donald Tusk vezette balliberális kormány mintha nem a lengyel érdekeket szolgálná, miközben szisztematikusan lebontja a jogállamot lengyel földön. És tőle kér tanácsot a jelenlegi legnagyobb magyar ellenzéki párt vezére is, hogy hogyan is kell „helyreállítani a jogállamot”.

00.00. - bevezetés

1.56.– Nemrég múlt két éve, hogy a választópolgárok ugyan győzelemhez segítették a Jog és Igazságosságot, de a hatalom átcsúszott Donald Tusk kezébe

3.24. – Donald Tuskék üzenete:, hogy minden rossz és minden jó lesz. Ismerős lehet ez a kommunikáció a magyar hallgatóknak.

8.52. –Lekapcsolták a közmédia egyik csatornájának az adását, amire 1981-ben volt példa.

11.13. – Elszámoltatás: papokat, hivatalnoknőket is emberi méltóságukban megalázó módon tartóztattak le

18.42. –Aggasztó az a kettős mérce, ahogyan Brüsszel áll ehhez a kérdéshez.

24.09. –Donald Tusk víziója a német gazdasági érdekszférába betagozódás.

26.01. - Beruházások mértéke elkezdett csökkenni, a munkanélküliség elkezdett növekedni.

33.25.– Gyakorlatilag kúszik vissza a bolsevizmus a lengyel mindennapokba.

34.50.– Magyar Péterék Tuskék példáját követik

Lesz-e, nem lesz-e tűzszünet és nyomában békemegállapodás az ukrajnai háborúban, és ha igen, akkor hogyan? Kinek mire eszköz az ukrajnai háború? Mit akar(na) az amerikai elnök és mi a céljuk a globalistáknak? Mi az Unió érdeke?

Vendég: Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány politikai elemzési igazgatója

„Az Északi Áramlattal nem az a baj, hogy felrobbantották, hanem az, hogy egyáltalán megépítették, amely ellentétes volt az európai érdekekkel” – közölte sokakat megdöbbentő módon Donald Tusk lengyel kormányfő. A balliberális miniszterelnök ezután azt is bejelentette: Varsó nemadja ki Berlinnek az Északi Áramlat gázvezeték feltételezett felrobbantóit, akik ukrán állampolgárok. Kinek és miért állt érdekében az Oroszországból Németországba érkező vezetékek felrobbantása? Miért nem szólt egyetlen mukkot sem az akkori német balliberális kormányzat? És mi volt a szerepe ebben a Joe Biden irányította amerikai adminisztrációnak és a Zelenszkij-féle ukrán vezetésnek?

Kína nagyon jelentős szereplővé vált Afrikában: óriási összegeket fektet be a fekete kontinens csaknem valamennyi országában, ingyen építette meg Addisz Abebában az Afrikai Unió új székházát, kikötőt létesít Angolában, Kenyát éppen a kínai beruházásoknak köszönhetően ma már Afrika Szingapúrjaként emlegetik, nem beszélve a kontinenst északi-déli és keleti-nyugati irányban átszelő, újonnan épülő vasútvonalakról.

Kinek jó ez? Az afrikai országoknak, legalábbis első pillantásra, hasznos. S vajon miért fogadják szívesebben a kínai jelenlétet, mint például a francia, a brit vagy az amerikai beruházásokat?

Vendég: Dr. Tóth Máté ügyvéd, gondolkodó, energiajogász, egyetemi oktató

Az átalakuló világban átalakul a világkereskedelem és a kereskedelmi útvonalak rendszere is. Vajon milyen szerepe van a nagyhatalmak – és a felemelkedő hatalmak – stratégiai, geostratégiai érdekeinek az átalakuló világkereskedelem alakításában? Megmondhatja-e a politikum a vállalatoknak, kivált a multinacionalista cégeknek, hogy kivel és hogyan kereskedjenek? S mi a szerepük a különböző „szállítási útvonalaknak”, ezek szolgálnak-e arra is, hogy álcázzák a különböző nyersanyagokhoz történő hozzáférést

Beszélgetőtárs: Dr. Bernek Ágnes geostratégiai szakértő, a BME közgazdasági tanszékének oktatója.

Donald Trump amerikai elnököt sokan bírálják - politikusok és közszereplők egyaránt - mégis, úgy tűnik, hogy az általa képviselt gazdasági és politikai nézetrendszer, a trumpizmus irányítja a mai politikát a világban. Mit jelent ez a trumpizmus? Megjelenésének, a bírálatok ellenére is általános elfogadottságának mi a magyarázata? 0:00 Bevezetés4:05 - Trumpizmus, a mainstreamtől különböző új rányvonalak7:28 - A migrációról12:55 - Média szerepe politikusok megítélésében15:39 - Miért negatív jelző a populizmus?17:47 - Vajon az elitek elszakadtak a valóságtól?22:26 – Miért hódít teret a szélsőbal, az egyetemeken és másutt is?27:03 - A Republikánus Párt mennyire tud meggyökeredzni akár a nagyvárosokban?

Ebben az adásban Horváth József biztonságpolitikai szakértővel, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet vezetőjével beszélgetünk arról, hogy valóban világrendszerváltás zajlik-e: kik emelkednek fel, kik kerülnek lejtőre, és hol a helye Magyarországnak a nagyhatalmi versenyben.

Fő témák:

• USA vs. Kína: MI-verseny, dróntechnológia, flottakapacitás

• BRICS és az orosz–kínai közeledés hatása a Nyugatra

• Grönland, Panama-csatorna, nyersanyag-háborúk és a ritkaföldfémek

• Európa belső válságai, blokkosodás, bevándorlás és politikai törésvonalak

• Magyarország mozgástere Kelet és Nyugat között: keleti nyitás, török kapcsolatok

• Putyin üzenete a „hagyományos értékekhez” való visszatérésről