VILÁGPONT

A venezuelai diktátor erőszakos eltávolítása utánLatin-Amerika több diktatórikus vezetője is – ha nem is reszketni, de – aggódni kezdett a hatalmáért. Az Egyesült Államok elnöke és külügyminisztere ugyanis egyaránt megfogalmazta, hogy változásokat látna szívesen a tőle délre eső országok egyik-másikában. Donald Trump egyébként elsőként Kubát említette meg. Nagy Sándor Gyula, Latin-Amerika szakértője az amerikai diplomácia várható latin-amerikai politikáját elemzi.

Részek:

01’24” – Maduro kakaskodott, aztán meglepődött, hogyeltávolították

04’13” – Sokk résztvevős a sakkjátszma

08’04” – Jobboldali trendforduló jöhetLatin-Amerikában is, de az amerikai demokráciaexportnak vége

15’01” – Pelenkacsere a Kubai Kommunista Pártban

20’55” – Rubio: Kuba összeomlik magától

22’03” – A Donroe-doktrína és Latin-Amerika

30’48  – Kína mindent visz a térségben

Kiszelly Zoltán a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány politikai elemzési igazgatója.

Néhány évtizeddel ezelőtt még Helmut Kohl, Francois Mitterrand, Margaret Thatcher vagy Ronald Reagan irányította a világpolitikát, hogy a korábbi kiváló politikusokról, például az amerikai Dwight Eisenhower elnökről, a német Konrad Adenauerről, vagy Charles de Gaulle francia elnökről most ne is beszéljünk! De vajon manapság miért nincsenek hozzájuk hasonló, kvalitásos politikusok? Hová tűntek és miért?

Részek:

04.29. – A „davosiak” globális fiatal vezetőket képeznek ki

11.30. – A globális szervezetek befolyásolják az államok politikáját

13.30. – A selejtes politikusok néhány jellemzője

19.16. – A karakteres politikusok megpróbálják megbélyegezni

26.38. – Globalisták és patrióták, szövetségi rendszerek és címkézések

30.54. – A veszélyes idők szülik az erős politikusokat

Hogyan jutott el az 1980-as évek környezetvédelmi mozgalma a 2000-es évek kártékony méregzöld politikájáig, szerte a világban, és hogyan tette tönkre Németország gazdaságát?

Vendég: Bauer Bence, az MCC Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója

Részek:

0.00. - Bevezetés

02.19. – A zöldpárti politika soha nem csak a környezetvédelemről szól

06.59. – A valódi környezetvédelem inkább a jobboldali értékrend sajátja

10.06. – A „német bűntudat” alapozza meg a német zöldpolitika ideológiáját

13.35. – Visszafordíthatatlanok a károk a német gazdaságban

21.01. – Németország nem képes gyorsan váltani

22.52. – Klímaterroristák és NGO-k

Mi lehetett a Venezuelai amerikai akció hátterében? „Csak” a kábítószerkereskedelemmel gyanúsítható Maduro elnök eltávolítása? A venezuelai olajvagyon? Vagy Kína térnyerésének megállítása? S van-e párhuzam az 1962-es kubai válság megtörtént és a jelenlegi ukrajnai válság esetleges rendezése között?

Vendég:

Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány politikai elemzési igazgatója

Részek:

0.00.– Bevezetés

03.26. – Ha az egyik hatalom közel kerül a másikhoz…

05.10. – A Brzezinski-doktrína és a kissingeri iskola és Donald Trump

15.05. – Selling America, avagy menekül a külföldi tőke az Egyesült Államokból

19.40. – A század nagy konfliktusa

25.39. – Rendszerváltozások Latin-Amerikában?

28.22. – Forgatókönyvek Ukrajnában

33.40. – Mit akar Trump?

Néhány éve a képzettlenkedők kisebb hada morgott, amikor a magyar nemzeti kormány a triaszti kikötőnél megvásárolt egy részt. Pedig, a kikötőrész megvásárlása távlatos és nagyívű politikát jelent. Tényleg: Mire jó nekünk hogy kikötőnk legyen Triesztben? Mit hoz ez a jövő Magyarországának?

Vendég:

Dr. Bernek Ágnes, a BME közgazdasági tanszékének geopolitikai oktatója

Részek:

00.00. - Bevezetés

01.54. – Trianon óta az első kikötőnk: Triesztben

08.09. – Kikötők versenye Európában, konkurencia a kínaiaknak

11.52. – Vei Csi játék és Gyapotút

20.35.– A balti-adriai folyosó fejlesztése és Ukrajna európai integrálása

23.06.– A Három Tenger és az Egyesült Államok

26.07.– A Balkán és a nagyhatalmak

Richard Coudenhove-Kalergi osztrák grófnak, még a XX. század elején, voltak okos meglátásai, ám Európa bajainak megoldására buta módon azt szorgalmazta, hogy az európai népeket „össze kell keverni” más kontinensekről származó, más történelmi és kulturális háttérrel rendelkező népekkel, mert így elkerülhető az újabb európai és világháború. Az e tekintetben balga gróf ötletét látszik valóra váltani manapság George Soros és hálózata. Jóllehet, 1968-ban a brit konzervatív politikus, Enoch Powell megjósolta: ha Európában folytatódik a bevándorlás-bevándoroltatás, akkor a kontinensen patakvér folyik majd. A britnek igaza lett.

Vendég: Pogrányi Lovas Miklós, filozófus, az Alapjogokért Központ vezető kutatója

Részek:

00.00. – Bevezetés

2.09. – A nagy népvándorlási hullám

10.31. – Kalergi gróf és a „gyakorlati idealizmus”

18.50. – Warburgok, Rothschildok a bevándorlás és Kalergi mögött

22.05. – Kísérletek a társadalom mérnöki átszerkesztésére Európában

25.37. – Nincs európai nép!

26.46. – Kalergi, az idealista, Soros, a nyerészkedő

28.12.– Patakvér és Minerva baglya

Jónak lenni jó, a jótékonykodás életeket formálhat át – üzente a magyar közmédia és a Baptista Szeretetszolgálat az idén is. Jézus születésének ünnepén és az ezt megelőző várakozás, az advent heteiben különösen erősödik az emberekben a szeretet kinyilvánítása, az adakozás-adományozás. Mintha egyre többen jönnének rá, hogy a jótékonykodás csodát tesz – a jótékonykodóval is. Hogyan jótékonykodnak Ma és a világban? Van-e különbség a magyarok felfogása, szokásai, és a más országokban honos jótékonykodás között? Túlmutat-e maga a jótékonykodás magán a jótékonyságon.

Vendég:

— Siklósi Beatrix, a Kossuth Rádió csatornaigazgatója

— Szilágyi Béla, a Baptista Szeretetszolgálat elnöke

Részek:

0.00. – Bevezetés

3.03. – A háború, mint hívószó és a jótékonykodás

5.06. – Cipős dobozok, kicsiny segítség, jelentős eredmények

11.54. – A keleti társadalmakban nemzedékek élnek együtt s ez segítség is a bajban

18.58. – A segítség boldogsága Haitin

21.42. – Kárpátaljai gyermekkórus: milyen jó, hogy egyet gondolunk!

25.21. – A segítség életeket formálhat át

28.38. – Legyen átlátható az adományozás!

Szerte a világban mintegy 350 millió keresztény éli félelemben nem csupán Jézus születésének ünnepét, de a mindennapokat is. Afrikban, Ázsiában, a Közel-Keleten az életükért is aggódniuk kell, míg Európában pusztán kereszténységük megélése van veszélye van.

Vendég: Azbej Tristan, az üldözött keresztényekmegsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkár

Fejezetcímek:

0.00. - Bevezetés

1.20. – A kereszténység a világlegüldözötteb vallása

5.50. – Keresztényellenesség és woke

6.50. – Rémtörténetek Nigériából és Nigériáról

9.10. – A keresztény államok már csak kultúrájukban keresztények

10.20. – Amikor a Közel-Keleten egy muszlimnak baja esik, muszlim államok segítenek

13.24. – Segítsünk, de ne a keresztényeknek!

16.33.– A mai kor mártírjai

25.15. – A Hungary Helps ötlete és tevékenységei

33.25. – Nyugat-Európa: több frontos támadás a kereszténység ellen

Carlo Giuseppe Quadrupani, a XVIII. század milánói paulánus (vagyis Szent Pálról nevezett rend) szerzetese még arról értekezett, hogy a jámbor lelkeknek mit kell tenniük gondjaik könnyebb megoldásához, kételyeik feloldásához. Merülj el a lelki életben s hozzá olvasd a Bibliát! – tanácsolta útmutatásában.

De vajon ma mi segít, segíthet, adhat útmutatást? Hogyan lehet a mai korban megoldásokra lelni, eljutni a kételyek feloldásához, kell-e ehhez Jézus? Az adventi elcsendesülés napjaiban ennek átgondolására is juthat idő.

2’24” – A Szent András Evangelizációs iskola célja és tevékenysége;

4’04” – Evangelizáció, neoprotestánsok és katolicizmus;

6’24” – Az egyház mai „felfedezendő” feladatai, az evangelizálás mai módjai;

13’56” – Fontos-e a jézusi üzenet napjainkban?

16’43” – Keresztények reményei;

20’20” – Hit és vakhit;

23’33” – Modern kor, bizonyosságok, hit;

27’09” – Magány, Isten, közösség;

30’18” – Az iskolateremtő Forrai Botond atya.