Vendég:

— Békés Márton történész, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója, a Kommentár folyóirat főszerkesztője

Leírás:

Mellérendelő világrend és ezt éppen most váltja valóra a többpólusú berendezkedés – írja legújabb, „Világrendszerváltás” című könyvében Békés Márton történész-politológus, a XXI. Század Intézet igazgatója, a Kommentár főszerkesztője. Aki szerint a földrajzi, politikai szerveződések helyett a civilizációs alapú együttműködések kora jön el. Ezt a világrendszerváltást – vagyis a XXI. századért folyó küzdelmet, a világok harcát és az úgynevezett nagytér-rendet – elemzi a tekintélyes szerző.

Alcímek:

0.00.- Bevezetés

03’08” – Az eurocentrikus világnak vége van

09’06” – Jöjjenek a Cézárok!

13’43” – A liberális szellemiség aláhanyatlott

18’58” – A kétpólusú világrend mellett/helyett alakulóban a harmadik pólus

23’59” – Földrajzi és politikai szerveződések helyett civilizációs alapú együttműködések?

29’51” – A háború az háború!

38’58” – A civilizációk egyenrangúságának kora.

Tizenhét ritkaföldfém van, amely nem is olyan ritka, mint az elnevezése mutatja, ám valamennyi ritka fontosságú, sőt, nélkülözhetetlen elem, különösen a mai modern technológia (például az elektronika) számára, vagy akár a hadiiparban, a biotechnológiában, vagy akár csupán az akkumulátor-gyártásban. És a gazdasági élet megannyi területén.

Sok országban vannak ritkaföldfém-lelőhelyek, ám kibányászásuk bonyodalmas, így a világ pillanatnyilag szinte Kínától függ. A globális hatalmi játszmában ma a ritkaföldfémek birtoklása igazi ütőkártya. Ezért (is) folyik az ádáz harc értük.

Alcímek:

01’16” – Mi az a ritkaföldfém?  És a kritikus ásvány?

04’10” – Az amerikai Mojave-sivatag kincse és az amerikai-kínai párharc

08’57” – Orosz iparágak, amelyek ellen egyáltalán nincsenek szankciók

14’19” – Miért akarná Trump Grönlandot és miért szorgalmazta a békét örmények és azeriak között?

18’23” – Tanácskozás a kínai dominancia megtöréséről

25’16” – Mit csinált Lavrov Szudánban, avagy Afrikában a harmadik nagy játékos: Oroszország

30’57” – Az Európai Unió a pálya széléről kiabál be

34’05” – Az egyetlen biztos a bizonytalanság

Francois Mitterrand, a franciák szocialista államfőjeellenezte a német újraegyesítést, a vele egyetértő Margaret Thatcher brit miniszterelnök pedig 1989-ben arra is figyelmeztetett, hogy az újraegyesített Németország túlságosan erős és nagyhatalmú lesz, s „alááshatja az egésznemzetközi helyzetet és veszélyt jelenthet a biztonságunkra”.

Az 1980-as évek e a jelenlegi németországi fejlemények – például az erőteljes fegyverkezés, a háborús készülődés – indokolt aggodalommal töltheti el Európa népeit.

Vajon nyugtalanító-e a német dominancia? Bauer Bence, az MCC Magyar-Német Intézetének vezetője fejti ki álláspontját.

Alcímek:

01.57. – Merz: a német hadseregnek kell a legerősebbneklennie Európában!

05.25. – Németország mára meggyengült, szerepe a világbanrosszabb, mint volt

08.10. – A jóemberkedést a németek rákényszerítenék másokra is

1409. – Németországnak egyszerűen elfogyott a pénze… azállam nem tudja ellátni a feladatait

18.22. – Lesz-e német hegemón szerep?

20.37. – Európa gyengébb lett, de hajszolja az eddigipolitikát, kivétel Magyarország

23.31. – Jót tett a németeknek az újraegyesítés? Sikeres isvolt?

27.17. – A németek európai érdekekbe burkolják a sajátérdekeiket

31.36. – Foch marsall és jóslata

Bár a kommunista rezsimek – egy-két kivétellel – mindenüttmegbuktak, eltűntek, megvetés tárgyai, de tömeggyilkosságokhoz vezető embertelen téveszméik és megint feltűnőben vannak, terjednek és népszerűek; ráadásul nem is szegény és elmaradott vidékeken, országokban. Hanem Európában és főként az Egyesült Államokban.

Alcímek:

0.00. Bevezetés

01.05. – A történelem legtöbb halálos áldozatát követelőideológia

05.01. – Amikor Kohl Horn Gyulát javasoltakülügyminiszternek

09.32. – Dél-Amerikában jezsuiták kísérleteztekkommunizmussal

20.11. – A nyugati értelmiség miért hallgatott?

26.57. – Nyugaton ismét terjednek a szocializmus téveszméi

30.11. – Szélmalomharc, de meg kell vívni a kommunizmusellen

Ment-e a homoszexuális közösségek világa előrébb, vagyis javított-e az e közösségekhez tartozók életén a nevükben és állítólag az érdekükben fellépő LMBTQ-lobbik tevékenysége? Professzor dr. Tényi Tamás pszichiáter, a Pécsi Egyetem klinika-igazgatója elemzi a sokakat foglalkoztató és a társadalmak életét is alkalmasint befolyásoló kérdést.

Alcímek:

0.00. - Bevezetés

02.05. - A mozgalmár LMBTQ: tévedések és tragédia-sorozatok

06.21. - Melegjogi aktivizmus: elérni, hogy ez legyen a normalitás

09.25. - Kulturális marxizmus: éljenek a szexuális kisebbségek!

12.40. - Nagy pénzek a lobbi mögött

15.37. - És mit szólnak az orvosok?

18.45. - A mai értelmiség szerepe

23.58. - Vagy itt vagy, vagy ott!

26.39. - Az LMBTQ-lobbi sem tűri a más véleményt

31.45. - A kisgyermekekre bizonyíthatóan káros az LMBTQ aktivitása

A venezuelai diktátor erőszakos eltávolítása utánLatin-Amerika több diktatórikus vezetője is – ha nem is reszketni, de – aggódni kezdett a hatalmáért. Az Egyesült Államok elnöke és külügyminisztere ugyanis egyaránt megfogalmazta, hogy változásokat látna szívesen a tőle délre eső országok egyik-másikában. Donald Trump egyébként elsőként Kubát említette meg. Nagy Sándor Gyula, Latin-Amerika szakértője az amerikai diplomácia várható latin-amerikai politikáját elemzi.

Részek:

01’24” – Maduro kakaskodott, aztán meglepődött, hogyeltávolították

04’13” – Sokk résztvevős a sakkjátszma

08’04” – Jobboldali trendforduló jöhetLatin-Amerikában is, de az amerikai demokráciaexportnak vége

15’01” – Pelenkacsere a Kubai Kommunista Pártban

20’55” – Rubio: Kuba összeomlik magától

22’03” – A Donroe-doktrína és Latin-Amerika

30’48  – Kína mindent visz a térségben

Kiszelly Zoltán a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány politikai elemzési igazgatója.

Néhány évtizeddel ezelőtt még Helmut Kohl, Francois Mitterrand, Margaret Thatcher vagy Ronald Reagan irányította a világpolitikát, hogy a korábbi kiváló politikusokról, például az amerikai Dwight Eisenhower elnökről, a német Konrad Adenauerről, vagy Charles de Gaulle francia elnökről most ne is beszéljünk! De vajon manapság miért nincsenek hozzájuk hasonló, kvalitásos politikusok? Hová tűntek és miért?

Részek:

04.29. – A „davosiak” globális fiatal vezetőket képeznek ki

11.30. – A globális szervezetek befolyásolják az államok politikáját

13.30. – A selejtes politikusok néhány jellemzője

19.16. – A karakteres politikusok megpróbálják megbélyegezni

26.38. – Globalisták és patrióták, szövetségi rendszerek és címkézések

30.54. – A veszélyes idők szülik az erős politikusokat

Hogyan jutott el az 1980-as évek környezetvédelmi mozgalma a 2000-es évek kártékony méregzöld politikájáig, szerte a világban, és hogyan tette tönkre Németország gazdaságát?

Vendég: Bauer Bence, az MCC Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója

Részek:

0.00. - Bevezetés

02.19. – A zöldpárti politika soha nem csak a környezetvédelemről szól

06.59. – A valódi környezetvédelem inkább a jobboldali értékrend sajátja

10.06. – A „német bűntudat” alapozza meg a német zöldpolitika ideológiáját

13.35. – Visszafordíthatatlanok a károk a német gazdaságban

21.01. – Németország nem képes gyorsan váltani

22.52. – Klímaterroristák és NGO-k