Az európai energiaválság ellenére is nyitva maradt Zalaegerszegen – több más hasonló méretű településsel ellentétben – az önkormányzat által fenntartott intézmények zöme. A városban a fűtési szezonban is volt színház, üzemeltek a kulturális központok, a könyvtár, az uszoda, de a bölcsődékre, óvodákra és szociális intézményekre sem került lakat. Szintén nem kellett korlátozni a közvilágítást, vagy elhalasztani a fontosabb rendezvényeket. A zalaegerszegi városatyák azt a döntést hozták, hogy a válság kellős közepén is folytatják, sőt felgyorsítják az intézményekben az energetikai fejlesztéseket. A ZAOL Podcast aktuális beszélgetésében a legfontosabb beruházásokat foglaljuk össze, illetve hozzuk a tudnivalókat az ingyenes lakossági és társasházi energiatakarékos lámpacsere programról is.

Belvárosi útfelújításokról, a régi közművek rekonstrukciójáról, a megváltozott helyi autóbusz-menetrendről és a napokban elindult e-roller kölcsönzésről is hallhatnak a ZAOL Podcast legfrissebb adásában. Az aktuális közlekedési témák között részletesen ismertetjük a Zalaegerszeg első polgármestere előtt tisztelegve elindított Kovács Károly Városépítő Program eddigi eredményeit és a következő időszakra tervezett beruházásait. Mindemellett szó lesz a Modern Városok Program zalai elemeként megvalósuló, eddig még soha nem látott mértékű felújításokról, a helyi autóbuszflotta cseréjéről, a járatok menetrendjének módosításáról, valamint a napokban elindult e-roller kölcsönzés tapasztalatairól.

Magyarországon a XX. század elején terjedtek el széles körben a rokonoknak, barátoknak küldött képeslapok. A családi események, utazások emlékére írt üzenetek mellett közkedveltek voltak az ünnepek alkalmából postára adott képeslapok, így a húsvétkor a tavasz eljövetelét és a természet felfrissülését ábrázoló postai képes üzenetek is. Ezek szimbólumairól, az üdvözlőlapokon megjelenő motívumokról,  és ezek értelmezéséről Kiss Nóra, a Göcseji Múzeum néprajzos-segédmuzeológusa beszél a Zaol podcastben.

A legkorszerűbb egyedi installációs eszközökkel és technikai háttérrel tárják a látogatók elé Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek életútját tavaly ősz óta Zalaegerszegen. A Mindszentyneum a 20. század magyar történelmének és egyháztörténetének egyik legmeghatározóbb, ikonikus alakjának állít méltó emléket, de sok más mellett bemutatja a kommunista keresztényüldözés történetét is. A ZAOL Podcast sorozatának vendége Csengei Ágota tagintézmény-vezető, akivel a nyitás óta eltelt időszak tapasztalatairól, a további tervekről, az újszerű tárlatvezetésekről és az egyre népszerűbb múzeumpedagógiai órákról ejtünk szót, de az is kiderül, hogy sikerült az új zalaegerszegi kulturális intézménynek már az első hónapokban a fiatalabb generációkat is megszólítania.

A szakember elmesélte: már kisgyermekként a fagylaltok és az édességek világában élt, hiszen a szülei több mint 35 éve foglalkoznak vendéglátással, ő pedig a nyarakat már akkor is a Balatonon, a család által működtetett fagyizókban töltötte, a gimnazista óta pedig „aktív tagja a csapatnak”, amelyhez az első diplomája megszerzése után csatlakozott hivatalosan.

A közgazdász pedig olyannyira megkedvelte a szakmát – hogy a hivatásának választotta. Nemsokára beiratkozott a cukrásziskolába, már csak azért is, mert kézműves, főzött fagylaltot csak megfelelő végzettséggel rendelkező szakember készíthet. Később járt számos olasz és francia akadémiára, kurzusra is, majd a Szent István Egyetem csoki-, kávé- és teakészítő mesterképzését végezte el.

Közben – a napi munka kreatív rutinja mellett – jöttek a hazai s nemzetközi versenyek, amelyeken Somogyi Renáta számos kiváló eredményt ért el, az utat arany-, ezüst- és bronzérmek sokasága jelzi, sőt: 2017-ben övé lett Európa legjobb csokifagyija, ami a vb-n is előkelő pozíciót ért el.

Zserbó csak néha vakkantott közbe a felvételbe. A városban, illetve Zalában nagy népszerűségnek örvendő közép uszkár gazdáját kísérte el a találkozóra, ugyanis Tolnai Tímea, a Zalai Kutyabarátok Egyesületének terápiás kutya felvezetője a zaol-podcast mai vendége. Arra voltunk kíváncsiak, hogy kikből és milyen kutyafajtákból válik jó terápiás páros, hogyan néz ki és meddig érvényes a terápiás kutyák vizsgája, illetve azt a kérdést boncolgattuk, hogy mi mindent kell megtennünk azért, hogy felelős állattartókká válhassunk. Megtudhattuk továbbá, hogy miért érdemes vérmérsékletünk, élethelyzetünkhöz illően választani „társat”, ebben az esetben ebet. A habilitációs kutyakiképző szakember ezen kívül azt is elmondta, hogy milyen esetekben segíthet egy jól képzett eb.

A beszélgetésből kiderült az is, hogy jelenleg 14 terápiás kutya-gazda páros tevékenykedik Zalaegerszegen, Nagykanizsán, Keszthelyen és Hévízen a Zala Kutyabárátok Egyesületének színeiben.

A Zalából indult festőművész szülőfalujában működő civil szervezet egyik vezetője – aki korábban dolgozott az esztergomi, a nagykanizsai, a zalaegerszegi és a keszthelyi múzeumban, illetve a műemlékvédelem területén a fővárosban – elmondta: a 2006-ban létrejött alapítvány fő célkitűzése, hogy bemutassa az Európa-hírű képzőművész zalai gyökereit, kötődését.

Szeretnék e kistelepülést feltenni a hazai kulturális élet térképére, tette hozzá Klinger László. Ennek első lépéseként a környéken élőkhöz akarják közelebb hozni Egry munkásságát. Most négy, eddig ismeretlen portrét mutatnak be a zalaújlaki emlékházban. Ezekről két rokona, unokabátyja és felesége néz vissza a látogatóra, illetve fiatalkori önarcképét is megismerhetik mindazok, akik felkeresik a tárlatot. A képeket egy zalakarosi család őrizte évtizedeken keresztül, eredetiségüket nemrégiben Sipos Anna, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum művészettörténésze igazolta.

Seres Péter Egerben született, Zalaegerszegen szerzett közgazdasági diplomát. Egyetemistaként eleinte a Tarhonya Kedélyzenekar zenészeként képzelte el jövőjét, ám mégis máshogy alakult az élete. 1993 óta dolgozik fotóriporterként, újságíróként, kiadványszerkesztőként. Később úgy döntött, hogy az újságírást abbahagyja, s inkább a fotóriporteri szakmában teljesedik ki. 2008 óta a zalaegerszegi önkormányzat megbízásából a vármegyeszékhely krónikása.

A beszélgetés során szóba kerültek a mai digitális világ kihívásai, az archiválás izgalmas techni-kai kérdései. Emellett kikerülhetetlen téma a kiadványszerkesztés, amivel már 1993 óta foglalkozik, ám csupán néhány évvel később, független fotóriporterként valósíthatta meg ötleteit, legyen szó sportról, művészeti vagy éppen Zalaegerszeg értékeit bemutató albumról. Rengeteg kutatómunka és utánajárással született a reprezentatív, Zalaegerszeg 770 éves történetét bemutató kötet, illetve a vá-ros képzőművészeit bemutató igényes album.

Természetesen a podcast-ben a március 27-én nyíló, XIII. Zalaegerszegi Sajtófotó Kiállításról is szó esett, ahol rajta kívül Pezzetta Umberto és Katona Tibor mutatja be az elmúlt év termését a Hevesi Sándor Színházban. Ugyanekkor adják majd át a Zalaegerszegi Sajtófotó Pályá-zat legjobbjainak járó díjakat.

A matematika-fizika-informatika szakos tanár, amatőrcsillagász több évtizede foglalkozik meteorok megfigyelésével, ő kezeli az Allsky7 európai meteorészlelő rendszer zalaegerszegi kameráit. Ennek köszönhetően a Nemzetközi Meteor Szervezetben (International Meteor Organization) és az American Meteor Society-ban is jól ismerik a nevét. A TIT Öveges Egyesület elnöke, a Vega Csillagászati Egyesület (VCSE) alelnöke és senior tagja rendhagyó órákat, előadásokat, csillagászati bemutatókat tart folyamatosan. Ennek a lelkiismeretes és lelkes tevékenységnek köszönhetően sok fiatal vagy idősebb érdeklődő értette és csodálta meg a minket körülvevő Univerzumot, kozmikus környezetünket, égi kísérőink izgalmas világát. A zalai vármegyeszékhelyen rendszeresen találkozhatunk vele és segítő klubtársaival a távcsöves járdacsillagászati programokon.

Február eleji találkozásunkkor éppen a zöld üstökös tartotta izgalomban az embereket. Többek kö-zött erről, a meteorok megfigyeléséről – amit már kamaszként csillagtérképpel a kezében, nyugágyról végzett –, a fényszennyezésről, valamint a vallás és tudomány kapcsolatáról beszélgettünk.

Horváth „Mákos” Ferenc cukrászként végzett 1977-ben, majd hosszú időn át pincérként dolgozott, sokszor napi 22 órát, aztán 1985-ben úgy döntött a családjával: fagylaltozót nyitnak Kiskanizsán, persze kölcsönből. Az idén 65 éves vállalkozó szerint a siker – vagyis a jó fagyi – titka ekképpen összegezhető: szakmai tudás, jó alapanyag és lelkiismeret. Nála például az eperfagyi biztosan eperből készül, nem pasztából, aromából és különféle ízfokozókból, s ezt értékelik a helyi, illetve országos és Európa-hírű vendégei is.

„Mákos Feri” futballedzőként is letette a névjegyét, kiskanizsai utánpótláscsapataival sikert sikerre halmozott, majd – kiteljesítve a gyermekkorában tanultakat – faragni kezdett, míves címerei ma már több templomban megtalálhatók, emellett készített köztéri mementót is.