Az alternatív történelmi művek alapvetően a könyvben lévő jelenre fókuszálnak, amihez a múltat használják eszközként. Kiindulási pontja a „Mi lett volna ha…” kérdésre adott válasz, hogy az adott műben lévő „jelen” mennyiben tér el a valós jelentől. Az eltéréseket általában sorsfordító történelmi események más kimenetele okozza, például: a vikingek gyarmatosítják Amerikát, a Konföderáció nyeri a polgárháborút, Napóleon legyőzi Oroszországot, vagy a Szovjetunió nyeri a Hidegháborút stb. Az alternatív történelmi regények tehát a múlt megváltoztatásával hatalmas potenciált rejtenek magukban, ezért sok könyv, sorozat és számítógépes játék is élt ezzel a lehetőséggel. Jelen regény különlegességét az adja, hogy magyar szerző általi, magyar témával foglalkozó műről van szó, ami az utóbbi évek kísérleteit leszámítva ritkaságszámba megy. Jelen műben a sorsfordító esemény, amit a szerző megváltoztat a második világháború végkimenetele; ebben a világban a németek nyernek, akik a világ egy részét felosztják a szövetségeseik között.

A könyv másik jellegzetessége a kvázi karrierregény jellege, ami önéletrajzként meséli el a főhős, Lajtai Gábor életét. Lajtai Gábor 1960. januárjában született Hungarovillben, ami az Egyenlítői Magyar-Afrika nevű gyarmat központja. Ez nagyjából az egykori Francia Egyenlítői-Afrikához (1910-1958) tartozó Francia-Kongónak, más nevén Brazzaville-Kongónak felel meg, tekintettel arra, hogy a terület korábbi uraira több utalás is szerepel. Lajtai Gábor által az itteni élete során tapasztalt dolgok sok szempontból megegyeznek a kádári Magyarországon tapasztaltakkal. Maga a gyarmat hasonló problémákkal küszködik, mint az 1957 és 1989 közötti Magyarország.

A mű érdekessége, hogy az anyaországgal, a "szociálfasiszták" által uralt Magyarországgal nem nagyon foglalkozik, a fókusz szinte teljes egészében az afrikai gyarmaton van. A főhős is egy ponton megjegyzi, hogy ő magyar, de soha életében nem járt az országban. Lajtai Gábor élétéből leginkább a család bizonytalan anyagi helyzetét, az előbbivel összefüggő oktatási nehézségeket, a kamaszkor megélését egy diktatúrában és a gazdasági-politikai elit működését tapasztaljuk meg. Mindezen dolgok, ahogy fent is említettük, párhuzamba állíthatóak a „gulyáskommunizmus” Magyarországával. A gyarmat életére jelentős hatással van a németországi, ezáltal pedig a Magyarországon történő vezetőváltások, ami szintén hasonlít a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság viszonyára, mint az új gazdasági mechanizmus bevezetése, majd annak szovjetek által befolyásolt megbuktatása.

Összegezve: jelen könyv előnye a magyarok által ismert helyzet bemutatása egy nem szokványos környezetben. A szerző szépen leírja Afrika ezen részének a környezetét, a gyarmatokon élő népeket, azok viszonyát az egész helyzethez, és az ezeknek megfelelően működő ill. működgető társadalmat. Gyengéje a könyvnek, hogy az események nem mindig racionálisak, és maga a világ nagypolitikai felépítése se tűnik logikusnak. Maga a magyar gyarmat itteni megvalósítása se tűnik valósághűnek (honi tengeri kijárat nélkül). Továbbá bizonyos pubertáskori dolgok talán túl nagy hangsúllyal kerültek be a könyvbe a világ kidolgozásának kárára.