Azt mondják, hogy a magyar nagyon panaszkodós nemzet. Náluk többet csak az anyák panaszkodnak. „Minek szült az ilyen, ha állandóan panaszkodik?” „Bezzeg más a tíz ujját odaadná, ha legalább egy gyereke lenne.” Mind tudjuk, milyen sokat tud segíteni már az is, ha bizonyos dolgokat, gondolatainkat, szavak formájában kiadjuk magunkból. Ha kimondjuk, ami bennünk van. De lássuk: mennyit panaszkodunk mi? Miről, kinek és mikor szoktunk panaszkodni? Jó-e a panaszkodás – ha mi vagyunk a panaszkodók, vagy akár a panaszt hallgatók? Mennyire káros, ha bent tartjuk a negatív gondolatokat? De mennyire káros az is, ha beindul a panasz cunami? És mégis: mi lehet a panasz leghatékonyabb ellenszere? Erről beszélgetünk ma, a harmadik évadunk utolsó, záróepizódjában.