Több ezer haszonállatot kellett leölni Magyarországon a tavasszal, miután 50 év után újfent megjelent hazánkban a ragadós száj- és körömfájás. Ez a vírus az emberre ugyan közvetlenül nem veszélyes, de feltűnése újfent rámutat azokra a kockázatokra, amikre a Covid-19 is: globalizált világunkban a vírusok ugyancsak súlyos csapást mérhetnek a civilizációnkra, és nem úgy tűnik, mintha a koronavírus-járványból „marha sokat” tanultunk volna. Pláne, hogy a pandémia alaposan hozzájárult a tudományba vetett bizalom megroppanásához. Boldogkői Zsolt molekuláris biológust, az MTA doktorát, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézet igazgatóját eredetileg azért hívtuk meg, mert ő azon kevés szakemberek egyike, akik saját szakterületükből bátran kikacsingatnak, és nem ritkán filozofikus magasságokban nyilvánítanak véleményt (értekezéseit, eszmefuttatásait jó szívvel ajánljuk olvasgatni). Ám miután arról faggattuk, hogyan működnek a vírusok, a Covid-kapcsán milyen felelősség terheli például a WHO-t (Az egészségügyi világszervezet), a tudománykommunikáció hiányosságairól is szót ejtettünk. Egyébiránt megtudtuk: génjeinkbe van-e kódolva, hogy valaki jobb-, vagy baloldali értékek mellett köteleződik-e el könnyebben, esetleg a DNS tehet-e arról is, ha valaki hajlamosabb a hűtlenségre.

https://drive.google.com/drive/folders/1v9n1u31qvjZfwesksOWxegjgT-cDI8pE?usp=sharing