5 és fél éve vagyok édesanya, és úgy nagyjából 5 éve arra a kérdésre, hogy ’Hogy vagyok?’ – már nem is mondom azt, hogy fáradtan. Ez ugyanis elég hamar az alapállapotom lett – és maradt is, mióta már két gyermekes anyuka vagyok. És úgy látom, hogy ezzel nem vagyok egyedül. Mert egy anyának nincs olyan, hogy leül egy kicsit olvasni, pihenni. Nincs olyan, hogy itt a hétvége és akkor kialudjuk magunkat. Sőt, van, hogy hétfőn úgy érezzük, hogy a hétvégét a munkahelyünkön, munkával fogjuk kipihenni. És akkor még nem is firtattuk azt a kérdést, hogy van-e lehetőségünk ténylegesen pihenni néha, van-e segítségünk, aki legalább néha át tud venni tőlünk ezt azt, hogy tudunk-e úgy nyaralni, hogy az tényleg nyaralás legyen és ne ugyanolyan gyerekfelügyelet, csak egy másik városban, országban. Ebben a részben a vendégünk két bevallottan fáradt édesanya: az 1 évesen is éjjelente legalább 4-szer, de akár 15-ször is ébredő Jojó édesanyja: Vighné Boóc Judit és Héda Veronika, a Gyerekekkel csavargó blog szerzője, akinek a fáradtságáról 3 gyermeke gondoskodik: 9 és 4 éves lányai és lassan 2 éves kisfia.