Kedves hallgatóink! Podcastunkban már foglalkoztunk keletnémet filmekkel, ezúttal pedig a Német Demokratikus Köztársaság filmes ábrázolásait beszéljük ki. A témában megjelent két kortárs német film, a 2000-es években nemzetközileg is sikeres A mások élete, és a 2018-as Néma forradalom elemzését végeztük el.

Az előbbi talán a legismertebb alkotás a témában, a 2007-es Oscar-gálán a legjobb idegen nyelvű film díját nyerte el. Magyarországi ismertségének a díj melletti másik oka az lehet, hogy a német nyelvi oktatásban gyakran előkerül a Good bye, Lenin! és A hullám mellett (saját tapasztalat). A cselekmény középpontjában Gerd Wiesler százados áll, aki a keletnémet titkosszolgálat, a Stasi (Ministerium für Staatssicherheit) ügynöke. Wiesler mind megfigyelésben, mind kihallgatásban tapasztalt, és a létező szocializmus elkötelezett híve. A munkáján kívül az élete unalmas és sivár, amibe a film is betekintést enged. Wiesler feladatként megkapja Georg Dreyman, a népszerű színházi író megfigyelését, aki első ránézésre szintén a rendszer elkötelezett híve. Dreyman megfigyelése közben Wiesler ráébred, hogy a megfigyelés igazából egy vezető önös érdeke miatt történt. A valódi ellenség keresése helyett a pártelit a saját önös érdekeikre használja fel őt. A filmben remekül mutatják be az akkori korszak leghatékonyabban működő titkosszolgálatát, ami totális kontroll alatt igyekezett tartani az állampolgárait.

A Néma forradalom az 1956-os magyar forradalom NDK-beli fogadtatásáról szól, ahol egy középiskolai osztály egy percben megemlékezik a magyarokról, ami miatt az iskolában természetesen nagy balhé lesz. A film az osztály tagjait mutatja be, az ő családjukat és viszonyukat az NDK-val kapcsolatban. A nemzetiszocialista múltat és az 1953-as keletnémet felkelést is megemlítik. A mások életéhez képest a film a még kialakulóban lévő NDK-t ábrázolta, így az általunk ismert dolgok, mint a Berlini fal, Trabant stb. nem jelennek meg benne.

Összegezve mindkét film alkalmas az állam megfelelő bemutatására. Csapatunk a témát tudta volna bővíteni további, fent is említett filmekkel, de úgy véltük, eme kettőn keresztül is be tudjuk mutatni a kettéosztott Németország kevésbé szerencsés felét. A filmek fókuszában az átlagemberek álltak, akiknek a mindennapjait is átszőtte a kommunista rendszer. Sok szempontból van hasonlóság a többi kelet-európai országgal, de az NDK egy speciális képződmény volt, egyfajta mintaországnak szánták, amit a védőbástya-szerepe is indokolt, azonban a filmekből is látható módon inkább lett belőle negatív, mint pozitív példa a kommunista rendszerek működésére.