Forrás: Fortepan 66958

Vastól és gázolajtól zengő nosztalgia: az Anno Budapest 2026-os első adásában a KGST haszongépjárműveinek legendáival mentünk egy olyan időutazásra, amikor a teherautók még igazán teherautók voltak – acélból, büszkeségből és némi optimizmusból összeszerelve. A volán mögött, mint mindig, Panxnotded Miklós.
A 2026. január 4-i műsorban körbejártuk a szocialista tömb legkeményebb, legrobusztusabb és legkarakteresebb munkagépeit. A szovjet óriások – GAZ, KAMAZ, ZIL, KRAZ, MAZ, URAL –, amik mindent elbírtak, még a szibériai telet is. Ott a baltikumi Latvija, meg a terepen mindent túlélő UAZ és LuAZ – ezek akkor is mentek, amikor már rég nem kellett volna. A csehszlovák precizitás képviseletében köszöntjük az Avia és a legendás Tatra teherautókat, valamint a Praga és TAZ járműveket, amelyek bebizonyították, hogy a cseh mérnökök tudták, mit csinálnak. Lengyelországból érkezett a Star, a Jelcz, a Liaz, valamint a kultikus kisbuszok: az egykor még mentőként is használt Nysa és a zöldségesautóként elhíresült Żuk. Az NDK büszkén küldte az IFA-t, a Barkast és a Roburt – ezek olyan megbízhatóak voltak, mint maga a tervgazdaság. És persze hazai büszkeségeink: a Csepel és a Rába acélfalkát, amelyek bizonyították, hogy magyar földön is tudunk vasparipákat építeni!
Egyszerű technika, acélváz, és az a fajta tartósság, ami túléli az apokalipszist. Vasárnap 3 és 5 között nosztalgia, humor és tisztelet azon gépek előtt, amik felépítették (és szétszállították) fél Európát.