Anno Budapest

Forrás: Fortepan 213484

Az Anno Budapest 2024. október 6-i adásában szüretelni megyünk. Elérkezett az évnek az az időszaka – mikor a bor még csak álom, de a másnaposság már valóság -, amikor a rokonok és barátok hirtelen mind szőlész szakértők lesznek.

Kezdődik a szüret, melynek alapszabálya a „Csak egy pohár bort iszom” mondat, mivel dolgozni is kell, a szőlő ugyanis nem magától szedi le magát. Szóval irány a tőkék vagy kordonok közé, ahol rájövünk, hogy a szőlő levágása remek bicepsz edzés gumicsizmában. A szőlőszedés egyszerre lehet fitnesz edzés, alkoholterápia és csapatépítő tréning. De legyünk őszinték: a szüret mindig jó buli, mert van-e jobb érzés, mint amikor a munka végén borral jutalmazzuk magunkat, amiért szőlőt szedtünk, hogy legyen bor? Apropó, Önök a bicskára vagy a metszőollóra esküsznek? A vödörre vagy a tálcára? Tudják-e mi az a mezgerélés? Vagy ami a tőkén marad, az már a seregélyeké? Férfimunka-e a puttonyozás? Mit gondolnak a szőlőtaposásról, mely nem tánclépés, bármennyire is úgy érzik a harmadik pohár után! Hány fokos must a jó? Mennyi borkénre van szükség? Hová tettük a lopót? Miért éri meg külön szedni az aszúszemeket Tokajban? És Önök jártak-e szüreti bálokra?

Forrás: Fortepan 191130

1925-ben indult, 1928-ban költözött a Bródy Sándor (akkoriban Főherceg Sándor) utcába a Magyar Rádió. Itt, a Palotanegyedben épült fel Európa első és máig működő rádiós stúdiópalotája a város szívében Gerlóczy Gedeon tervei alapján. Itt épült fel a Nobel-díjas Békésy György tervei alapján a híres 6-os stúdió, ahol maga Ennio Morricone is vezényelte a Magyar Rádió zenekarát. Itt állították fel a híres büfét 1949-ben, a Pagodát, ahol mindenki találkozott. Újból az egykori Magyar Rádióra emlékeztünk az Anno Budapest 2024. szeptember 22-i adásában.

Forrás: Fortepan 191130

925-ben indult, 1928-ban költözött a Bródy Sándor (akkoriban Főherceg Sándor) utcába a Magyar Rádió. Itt, a Palotanegyedben épült fel Európa első és máig működő rádiós stúdiópalotája a város szívében Gerlóczy Gedeon tervei alapján. Itt épült fel a Nobel-díjas Békésy György tervei alapján a híres 6-os stúdió, ahol maga Ennio Morricone is vezényelte a Magyar Rádió zenekarát. Itt állították fel a híres büfét 1949-ben, a Pagodát, ahol mindenki találkozott. 1952-ben hat hét alatt felhúztak egy atombunker stúdiót három méter vastag falakkal. Itt áll a világhírű 22-es stúdió, ahol Conchita Wurst is rögzítette lemezét és a Berkeley Egyetem végez akusztikai kísérleteket. Irodalmi műsorok szóltak innen, melyekben Karinthy, Kosztolányi, Márai, Radnóti olvasták fel műveiket. 1938-ban Pacelli bíboros – későbbi nevén XII. Piusz pápa – innen köszöntötte a híveket az Eucharisztikus Kongresszuson. Itt zajlottak az 1956-os forradalom legkeményebb harcai. És innen szólt a kivételes színvonalú, a 80-as években a szabadság légkörét sugárzó sok-sok politikai adás, amikben számos egykori és mostani klubrádiós kollégánk részt vett. Ez a komplexum költözött el 2015-ben innen, és ezt az épületegyüttest igyekeznek most szinte teljesen (két palota és a Bródy Sándor utcai traktus kivételével) a földig rombolni, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia megrendelésére a Pázmány Péter Katolikus Egyetem gigantikus új kampusza felépüljön. Erre az egykori Magyar Rádióra emlékeztünk az Anno Budapest 2024. szeptember 8-i adásában 14 és 16 óra között.

Forrás: Fortepan 188046

Mindig a legjobbak mennek el – meg nemcsak a legjobbak, de többnyire azokra emlékezünk gyakran, akiket szerettünk. Akkor is, ha személyesen nem ismertük őket, de sokat jelentettek nekünk valamiért. A művészek ilyen személyek; ha meghalnak, sokan gyászolják őket, és még igazi rajongónak sem kell lenni hozzá. Nincs egy hete, hogy itt hagyott minket Alain Delon, aki igazi ikon volt, sokan bálványozták. Az elmúlt pár évben sokan mentek el, néhányuk szerepel is ebben a kis videós összeállításban. Az Anno Budapest 2024. szeptember 1-jei adásában Panxnotded Miklós ugyancsak azokat a hívásokat várta, amelykben a hallgatók elmondják, kik azok a sztárok, legendák (színészek, zenészek, egyéb hírességek), akikért rajongtak, de már nincsenek köztünk és fájó a hiányuk.

Forrás: Fortepan 188046

Mindig a legjobbak mennek el – meg nemcsak a legjobbak, de többnyire azokra emlékezünk gyakran, akiket szerettünk. Akkor is, ha személyesen nem ismertük őket, de sokat jelentettek nekünk valamiért. A művészek ilyen személyek; ha meghalnak, sokan gyászolják őket, és még igazi rajongónak sem kell lenni hozzá. Nincs egy hete, hogy itt hagyott minket Alain Delon, aki igazi ikon volt, sokan bálványozták. Az elmúlt pár évben sokan mentek el, néhányuk szerepel is ebben a kis videós összeállításban. Az Anno Budapest 2024. augusztus 25-i adásában Panxnotded Miklós várta a hívásaikat, hogy elmondják, kik azok a sztárok, legendák (színészek, zenészek, egyéb hírességek), akikért rajongtak, de már nincsenek köztünk és fájó a hiányuk.

Forrás: Fortepan 88448

Az Anno Budapest augusztus 18-i adásában gólyatáborba utaztunk. A gólyatáborok eredetileg az ismerkedésről szóltak, a frissen felvett egyetemisták és főiskolások egy lehetőséget kaptak arra, hogy beilleszkedjenek egy közösségbe. A rendezvény önmagában egy gesztus, amikor a csoport befogadja az új érkezőket, ám ehhez meg kell ismernie az új tagokat, nekik pedig a csoport írott és íratlan szabályait, továbbá a hatalmi viszonyokat. Ez a rituálé az állatvilágból eredeztethető. A vidéki táborokban szervezett, vetélkedőkkel és féktelen bulizással megspékelt beavatási rítusok jó esetben nem mentek túl a jó ízlés határán, és nem a megalázásról szóltak, de bizony voltak olyanok, amik igen, általában ilyenkor kerülnek be a hírekbe a hasonló rendezvények, és emiatt lehet olyan túlkompenzáció, amilyen a 2024-es műegyetemi tábor előírásában is szerepel, ahová tilos alkoholt, hajtógázas dezodort, ollót, körömcsipeszt óvszert vinni. Önöknek milyen emlékeik vannak a gólyatáborokról?

Forrás: Fortepan 212021

Az Anno Budapest 2024. augusztus 11-i adásában nyaralni mentünk a múltba. Nem is akárhová, hanem a SZOT-üdülőbe, mivel mind szakszervezeti tagok voltunk, ha másért nem, akkor azért, hogy a vállalat üdülőjét néhány évente használhassuk, vagy beutalót kapjunk valami tuti helyre: Mezőkövesdre, Hajdúszoboszlóra, Harkányba vagy a Balcsira. Jön az egész család, olcsó a nyaralás, még ha fapados is, ha langyos is a sör, de nekünk így is jó. Önök a Balatont vagy a gyógyfürdőket preferálták? Milyen volt a szállás, kellett-e mással osztozni a szobákon? Két hét volt egy turnus? Milyen unalmas programokat szervezett a kultúros?És mitől volt mégis ez az egész annyira szerethető?

Forrás: Fortepan 202973

Volt egyszer egy zenekar, mely szólni többé nem akar. Az Anno Budapest 2024. augusztus 4-én délután a Locomotiv GT-re, LGT-re, a Loksira, a Kicsire, a Nagyra, az Artúrra és az Indiánra emlékezett. A magyar könnyűzene egyik legnagyobb hatású bandájára, akik másképp csinálták, és 1971-től 1987-ig ontották a jobbnál jobb dalokat, lemezeket, és adta a koncerteket a Tabánban, a Bem rockparton, a Budai Parkszínpadon, vagy 1992-ben a Nyugati pályaudvaron. Akik adtak ki lemezt Angliában, felléptek az egész világon, kísérték Kovács Katit, és akik ellenfél nélkül maradtak egészen 2013-ig, amikor utoljára felléptek. Az alapítók közül nincs már itt Laux József és Barta Tamás, elment Somló Tamás is; de még velünk van Karácsony János, Solti János, Frenreisz Károly és Presser Gábor, azaz Pici bá.

Forrás: Fortepan 73743

Elkezdődtek a 33. nyári olimpiai játékok Párizsban. Mi más lehetne a témája a 2024. július 28-i Anno Budapest adásának, mint az sport négyévenkénti nagy ünnepe? Idézzük meg a korábbi olimpiákat, sikereket, bukásokat, megható pillanatokat, élményeket. Tévén vagy személyesen látta? Csak az arany számít? Melyik volt a legemlékezetesebb tudósítás? És a legizgalmasabb? Ki volt a kedvenc olimpikonja? Melyik volt a legemlékezetesebb megnyitó? Téli vagy nyári? Kiknek a hangján élnek bennünk a legnagyobb magyar sikerek?

Forrás: Fortepan 87297

Életünk során – akár többször is – előfordul, hogy hátat fordítunk addigi munkánknak, és nem csupán munkahelyet váltunk, de szakmát is.Az Anno Budapest 2024. július 21-i adásának a témája a pályaelhagyás, karrierváltás volt Panxnotded Miklós olyan hallgatók telefonjait várta vasárnap délután 2 és 4 között, akik életük egy pontján önszántukból vagy kényszerűségből pályát módosítottak, és elmesélik, hogyan élték meg azt. Legyen valaki tanárból idegenvezető; alkalmazottból vállalkozó; rádiósból építőipari melós; adóellenőrből gázszerelő; rendőrből biztonsági őr – minden történet érdekes, akkor is, ha nem vidám.