A 2000-es években sokan az új Marlon Brandót látták a lázadó szerepekben feltűnt ír fenegyerekben, az idén 50 éves Colin Farrellben, aki olyan emlékezetes filmekben játszott le mindenkit, mint Joel Schumacher fülledt thrillerje, "A fülke", de hidrogénezett hajú Nagy Sándorként is láthattuk Oliver Stone 2004-es eposzában, amely a világot előrehajtó, kozmopolita toleranciazsarnokot ünnepelte. Legemlékezetesebb alakítását az "In Bruges" című 2008-as drámában nyújtotta lelkiismeretfurdalástól kínzott kutyaszemű bérgyilkosként, valamint nemrég "A sziget szellemei" című, szintén Martin McDonagh-darabban - a Batman-világból kiemelt "Pingvin"-ként pedig önálló sorozatot kapott. Az ígéretes kezdet után Colin Farrell végül nem nőtt igazi sztárrá, talán mert a szemében sose a sikeréhség, hanem a whiskeyszomj tükröződött. Összességében a karrierje olyan, mint a Tottenham: nincs miért szégyenkeznie, de olyan hú de nagy ász se lett. Colin Farrell legemlékezetesebb filmjeiről és alakításairól beszélgettünk és nem egyszer vitatkoztunk, mert például a "SWAT" című akciófilm nem aratott köztünk osztatlan sikert.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Bezsenyi Tamás

Csunderlik Péter

Dékány László

Laska Pál

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

A mozik, pörgőrúgások és mémek hőse előtt tisztelegtünk: Chuck Norris 86 évesen hunyt el. Eddig tartott a Halálnak összeszedni a bátorságát, hogy találkozzon vele. Adásunkban végigfutottuk a karatebajnok-akciósztár karrierjét és felidéztük legemlékezetesebb filmjeit.

A kiugrást az akkor már befutott Lee „A Sárkány útja” című filmje jelentette 1972-ben, a Colosseumban játszódó tízperces cunami után sorra kapta az ajánlatokat. Norris az USA első hazai harcművészeti filmsztárjává nőtte ki magát. A stúdiók egyre nagyobb költségvetéssel, de hasonló jelzős szerkezetes címekkel jelentkeztek: „Élő fegyver”, „Néma düh”, „Magányos farkas”. A producerek (főként a Cannon fejei: Menahem Golan és Yoram Globus) a nyolcvanas évekre megtanulták, hogy Charles Bronsonhoz hasonlóan Chuck Norris az USÁ-ban már eladhatatlan, de Európában a forgalmazók meg tudják velük tölteni a mozikat, majd a videokölcsönzők várólistáit.Idősebb öccse Vietnamban harcok közben esett el, fiatalabbikkal, a forgatókönyvíró-rendező Aaronnal szívesen dolgozott együtt.

Az „Ütközetben eltűnt”, „Delta Kommandó” a korszak csúcsait jelenti, még ha ez nem is jelent automatikusan magas minőséget. A megkérdőjelezhetetlen szakállas arc kitöltött egy olyan csekket, amit a nézők szívesen váltottak be: a magát túl komolyan vevő, az ártatlanokra támadókat megvédelmező, hiperbolikus túlzásokba eső harcművész a rosszfiúkat üzembiztosan, változatos koreográfiával leckézteti meg. Védjegyévé vált a jobblábas 360 fokos pörgőrúgás, ami az ellenfelet mindig váratlanul érte.

A kilencvenes években a kereskedelmi tévék második programjának hétvégi délutánjait megcélzó családi mozik („A bajnok és a kölyök”, „Szuperhekus kutyabőrben”, „Az erdő harcosa”) mellett mintegy 200 epizódon keresztül őrizte Texas Rangerként a régi Vadnyugat erkölcsi kódexét a „Walker, a texasi kopó”-ban. Cameoszerepben feltűnt a „Kidobósban” is a 2000-es években, ennek promóciós turnéján gyűjtötték össze a legkeményebb akciójeleneteit, amikből viccek és mémek lettek. Élvezte ezt a kései népszerűséget.

Bár a képernyőn többnyire nonverbális keményfiú volt a főszerepe, a képernyőn kívül jótékonysági szervezeteket hozott létre gyerekeknek és veteránoknak, aktív szerepet vállalt a republikánus politikában, és körülbelül 10 könyvet írt, köztük nem csak harcművészeti kézikönyvek, de két emlékirat, két regény és egy konzervatív aktivista kézikönyv. Címe sokatmondó: „Fekete öves hazaszeretet: Hogyan ébresszük fel újra Amerikát”. Mintegy három évtized alatt felépített öröksége túlmutatott az egysoros beszólásokon, vagy feszült küzdősport-jeleneteken. A legkorosabbak visszajátszásoktól satíros videókezettákon látták először, a valamivel fiatalabbak a „Walker, a texasi kopó” igazságosztó ranger-eként, a sokkal fiatalabbak a mémekből ismerik.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Csunderlik Péter

Laska Pál

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Hűen hagyományunkhoz a választás előtt Tóta W. Árpáddal, a HVG publicistájával és a Kispolgár szerkesztőjével mérlegeltük a legutolsó Orbán-kormány négy évét, értékeltük a kampányt és latolgattuk az esélyeket. Szinte biztosak voltunk a 2024 óta "recsegő-ropogó" rendszer bukásában, úgyhogy a választás éjszakáján Joe Hallenbeck magánnyomozót, "Az utolsó cserkész" hősét citálhattuk: "Megmondtuk!". Biztos tudjátok, hogy kire nem szavaztunk.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Csunderlik Péter

Laska Pál

Tóta W. Árpád

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Krekó Péterrel, a "Political Capital" igazgatójával beszélgettünk az orosz titkosszolgálatok különböző akcióiról és befolyásszerző műveleteiről az Európai Unióban, az USA-ban és persze Magyarországon, hiszen valamiért már csak a magyar kémelhárítást és a Szuverenitásvédelmi Hivatalt nem érdekli, hogy Oroszország miképp avatkozik bele a magyar belügyekbe.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Csunderlik Péter

Krekó Péter

Laska Pál

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Még 2014-ben volt vendégünk Gerő András történész (1952-2023), az ELTE Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszékének vezetője, a Habsburg Történeti Intézet igazgatója, "Az elsöprő kisebbség"; a "Ferenc József, a magyarok királya"; a "Képzelt történelem" és még számos más kiváló könyv szerzője, hogy a dualizmus kori Magyarország politikai, társadalmi és kulturális életéről, és általában a Monarchiáról és a polgárosodásról beszélgessünk.

A beszélgetés résztvevői:

Baranyi Márton
Barta Márton
Csunderlik Péter
Gerő András

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

A 2003-as iraki és a mostani iráni háború párhuzamos történeteit meséltük el visszatérő USA-szakértőnk, Romsics Gergely történész segítségével, aki a nemzetközi kapcsolatok teoretikusaként mindig elő tud rántani a zsebéből egy-egy játékelméleti példát, amellyel megvilágítja, hogy a "hegemonikus átmenetek" időszakaiban miért szinte elkerülhetetlenek a hasonló konfliktusok, vagy éppen azt, hogy a "fogolydilemma" önmagában miként magyarázza a saját hasznát mindig maximalizálni akaró Trump szövetségi politikáját (helyesebben annak hiányát).

De persze nem csak a nemzetközi rendszer struktúráját elemeztük, hogy abból vonjunk le következtetéseket, mivel nehéz elmenni amellett, hogy ifjabb Bush adminisztrációja lényegében az energialobbi és a keresztény fundamentalisták koalíciója volt, amely alig várta, hogy végre leszámolhasson a latorállom Irakkal - hiszen az 1991-es első öbölháború idején megálltak az amerikai csapatok és nem döntötték meg Szaddám Huszein uralmát. A 9/11-es terrortámadás utáni lángoló, patrióta közhangulat azonban lehetőséget adott a közel-keleti intervencióra - egy afganisztáni kerülőúttal, noha a történelem egyik tanulsága Nagy Sándor óta, hogy kerüld el Afganisztánt.

Szinte kínálja magát a vulgárfreudizáló válasz, hogy miért sikerült belerángatni a háborús kalandba az apakomplexusos tékozló fiút, ifjabb George Busht, aki végre megmutathatta a világnak, hogy ő sem akárki! Ennek kapcsán Oliver Stone "W." (2008) és Adam McKay (2018) "Az alelnök" című filmjeit is elemeztük, de azt is megtudhatjátok, hogy Michael Moore "Fahrenheit 9/11" című, magát dokumentumfilmnek álcázó Bush-ellenes propagandamozija miért olyan, mint egy csokipuding.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Csunderlik Péter

Laska Pál

Romsics Gergely

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt/

Bár az Epstein-aktás botrányáig és a letartóztatásáig alig foglalkozott vele a magyar média, Peter Mandelson az elmúlt negyven év egyik legnagyobb hatású politikusa, a brit Munkáspárt korábbi teljhatalmú kommunikációs vezetője. Mandelson találta ki a "harmadik útra" állított brit szociáldemokrata párt új imázsát - vörös rózsa -, és azt is, hogy az új politikát a feltűrt ingujjú, laza Tony Blair karakterével adják el. Így közvetve az MSZP szegfű-emblémáját és Gyurcsány Ferencet is neki köszönhetjük Magyarországon.

Kicsoda Peter Mandelson, akit csak a "Sötétség Hercegeként" emlegettek a brit politikában, és akinek baloldali politikusként Machiavelli és Szun-ce voltak a kedvenc olvasmányai? Hogyan jutott el a fiatalkori, világjobbításban gondolkozó idealista, kommunista aktivista odáig, hogy Jeffrey Epstein jóbarátja legyen? És miként bukott bele most ebbe a kapcsolatba? A Tony Blair és Gordon Brown melletti rejtélyes "harmadik emberről" visszatérő Nagy-Britannia-szakértőnk, Tóth Csaba, a Mérce újságírója beszélgetett velünk.

A beszélgetés résztvevői:

Csunderlik Péter

Laska Pál

Tóth Csaba

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Legutóbb a Hollywoodban foglalkoztatott latin-amerikai akciófilmrendezőkről beszélgettünk, ezúttal az álomgyárban befutott mexikói művészfilmes amigókkal folytattuk: Guillermo del Toro, Alfonso Cuarón és Alejandro González Iñárritu pályáját tekintettük át.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Laska Pál

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Álcagúnyában közelítettük meg a Tilos Rádiót, mert latin-amerikai akciófilmrendezők kerültek a célkeresztünkbe. Olyan legendák, mint a bérgyilkosfilmek specialistája, a "Lopakodók" rendezője, Luis Llosa, aki a "profi" szócikk illusztrációja a perui filmlexikonban; vagy Robert Rodriguez, aki szó szerint a vérét adta, hogy egy klinikai kísérlet alanyaként összeszedje első filmje, az "El Mariachi" 7000 dolláros büdzséjét, hogy aztán a berobbanása után újraforgassa Hollywoodban, "Desperado" címmel; és végül méltattuk az "Elit halálosztók" és a "Narcos" sorozat alkotóját, a brazil José Padilhát is. Quentin Tarantino azt mondaná, hogy megkapjátok a "Vad bandát".

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Csunderlik Péter

Laska Pál

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

"A toll valóban hatalmasabb, mint a kard!" - mondta Joker, úgyhogy ezúttal olyan popsztárokról beszélgettünk, akik valóban hegyeket mozgattak meg a dalaikkal, felhívták a figyelmet égető környezeti és társadalmi problémákra, kiálltak fontos ügyekért az időről időre bombaként robbanó északír kérdés békés megoldásától a női egyenjogúságig. Toplistánk csúcsán természetesen az 1985-ös "We Are the World" található, mert az afrikai éhezők miatt összerántott "USA for Africa" szupercsapat egy könnyűzenei Szaknévsor, mindenki szerepelt benne, aki akkor számított az USA-ban, az élen Michael Jacksonnal, aki a klipben a humanizmus tábornokaként aranysújtásos egyenruhában énekli a dal saját magának fenntartott legjobb sorait.

A beszélgetés résztvevői:

Csunderlik Péter

Dékány László

Laska Pál

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt