Régen minden jobb volt

Az amerikai félidei választás, a 2026-os "Midterm" esélyeit latolgattuk. A demokraták szinte biztosan behúzzák a Képviselőházat, és a Szenátust is visszahódíthatják, köszönhetően annak, hogy Trumpnak három nagy ígérete volt a 2024-es elnökjelölti kampányában: leállítja a bevándorlást, letöri az inflációt és véget vet az USA háborúinak. Ebből az lett, hogy már a republikánusoknak is kezd elege lenni abból, hogy az ICE keretlegényei "rendes" latino szomszédokat zaklatnak; az árak nem csökkentek, sőt, kilőttek az energiárakkal együtt, miután Trump Maduro sikeres elrablása után elhatározta, hogy történelmet ír, és lerendezi Iránt is - azóta is nyögi a világgazdaság a Hormuzi-szoros lezárását, pedig Brzezinski már a 2000-es évek közepén figyelmeztetett, hogy Irán amerikai megtámadása esetén ez következik. Arról pedig ne is beszéljünk, hogy áll az orosz-ukrán háború. Tartsatok velünk, és hallgassátok meg USA-szakértőink, Baranyi Tamás és Tóth Csaba elemzéseit.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Baranyi Tamás

Csunderlik Péter

Laska Pál

Tóth Csaba

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora:https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Mitől lesz valaki mágnás, és mit veszít el, miközben mindent megszerez? Öt történeten keresztül beszéltünk birodalomépítésről, ipari terjeszkedésről, médiabefolyásról, munkahelyi hierarchiáról, státuszról és arról, hogyan alakítja át a korlátlan ambíció az ember kapcsolatait és önképét.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Laska Pál

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Még 2014 decemberében tartottunk Wagner-vásárt, amikor Puzsér Róberttel és Farkas Attila Mártonnal a holokausztról és a holokauszttagadásról beszélgettünk "A zsidók szégyene" című drámájuk megjelenése után - amelyet a napokban színpadra is állítottak az Inga Kultúrkávézóban.A beszélgetés résztvevői:

Baranyi Márton

Csunderlik Péter

Édes Balázs

Farkas Attila Márton

Merker Dávid

Puzsér Róbert

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Mathieu Kassovitzban az új filmes váteszt látták "A gyűlölet" című 1995-ös filmje után. A párizsi zavargások okait elemző, évről évre aktuálisabb munkájáért az értelmiségi gettófenegyerek szinte minden díjat besöpört Európában - kezdve a Cannes-i Arany Pálmával - , ám filmes forradalmár helyett végül hollywoodi bérmunkák felvevője lett a 2000-es években, hogy aztán fiatalon abbahagyja a rendezést.

A Budapesti Klasszikus Film Maraton idei sztárvendége francia lélek hollywoodi stílusérzékkel, de túl sok önérzettel ahhoz, hogy ne legyen neki elég egy életre az amerikai stúdiókból, miután 2008-ban a "Babylon A.D." című filmje főszerepére a kért Vincent Cassel helyett Vin Dieselt kapta meg - és nyilván a végső vágás jogát is elvették tőle, ami minden művészfilmes rémálma.

Az író, rendező (és olykor vágó!) ma is alapvetően színészkedésből él, amelyet saját bevallása szerint utál, csak a pénz miatt vállalja be, és persze azért, hogy hódoljon a neki kedves rendezőknek, mint Steven Spielbergnek és Luc Bessonnak. Ahhoz a francia generációhoz tartozik, amely már hollywoodi filmeken nőtt fel, akár azt is mondhatnánk, hogy Kassovitz a francia Tarantino. Társadalmi gyújtogató, a francia mozi jenki benzint fecskendező injektora, még a "Bíbor folyók" című thrillerjében is erősen ott az elitkritika - bevalljuk, mi imádjuk a palit, ez kiderülhet nektek is a Kassovitz-beszélgetésünkből.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Bezsenyi Tamás

Csunderlik Péter

Laska Pál

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

"Top 2" - így válaszolt Henry Kissinger, amikor megkérdezték, hová tenné riválisát, Zbigniew Brzezinskit a nemzetbiztonsági tanácsadók rangsorában. Ha az USA a világ rendőre, akkor Doktor Kissinger a mindig kimért "Ray Tango", míg a szintén egyetemen tanító Brzezinski a lazább "Gabriel Cash", aki Ray-Ban napszemüvegben hirdette meg a szent háborút az Afganisztánt 1979-ben megszálló szovjetek ellen.

Jimmy Carter demokrata elnökségének (1977-1981) külpolitikai stratégáját szokás "csak" afféle Salierinek tartani a nemzetközi kapcsolatok Mozartjához, Kissingerhez képest, pedig a történelem Brzezinskinek adott igazat kettejük vitájában. Míg a realista Kissinger azt vallotta, hogy az USA egy gyengülő, belső és külső problémákkal szembenéző birodalom, és ezért az enyhülési politika híveként a megegyezést szorgalmazta a szovjetekkel, kölcsönösen tiszteletben tartott nagyhatalmi érdekszférákra felosztva a világot, addig az idealistább Brzezinskinek lengyelként nem kellett a szomszédba - mondjuk a Balti-államokba - menni "ruszofóbiáért", és a megegyezés helyett a konfrontáció híve volt - ezzel előkészítve a Reagan-korszakot és a "Rambo III." világát.

Brzezinski hitte, sőt, tudta, hogy a Szovjetunió sokkal gyengébb, mint amilyennek kívülről látszik, mivel már az egyetemi diplomamunkáját is a Szovjetunión belüli nemzetiségi ellentétekről írta: "nincs szovjet nyelv", és már a Szovjetunión belül se örvend teljes népszerűségnek az orosz dominancia, nemhogy Kelet-Európában. Erre építette a "fellazítás" politikáját, amely sikerre vezetett, többek között elintézve, hogy lengyel pápát válasszanak 1978-ban (antikommunista fegyverként felhasználva a katolicizmust). De Brzezinski nemcsak hidegháborús héja volt, hanem a posztindusztriális társadalmak elméletének egyik megalkotója a korát megelőző "Két korszak között" című 1970-es könyvével, amelyben bevezette a "technotrenikus társadalom" lényeglátó fogalmát.

A politikától távolabb kerülve már nem a Fehér Házban, hanem a tévéstúdiókban adott tanácsokat, "A nagy sakktábla" című 1997-es könyve valósággal látnoki, mert többek között megállapítja benne, hogy Oroszország nem fogja a Nyugat felé elengedni Ukrajnát (mert anélkül nem birodalom), vagy hogy amennyiben az amerikai külpolitikai döntéshozók nem lesznek körültekintőek, akkor összeállhat egy orosz-kínai-iráni USA-ellenes tengely, amely "geopolitikai katasztrófa" lenne az Egyesült Államokra nézve, és a 2003-as iraki háborút is a kezdetektől ellenezte.

Utódai sajnos nem hallgattak rá, pedig a 2017-ben, 89 évesen elhunyt "Zbig" nem véletlenül fejezte be úgy egyik utolsó interjúját: "Ne feledjék, ezt Brzezinski mondja!" Hogy mit, azt meghallgathatjátok a hidegháborús héjáról szóló adásunkban. Vendégünk az egyik visszatérő USA-szakértőnk, Baranyi Tamás, a Magyar Külügyi Intézet stratégiai igazgatója volt.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Baranyi Tamás

Csunderlik Péter

Laska Pál

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora:https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Keanu Reeves nem a finom akcentusok érzékeny tolmácsolója, nem a vígjátéki időzítés meg nem énekelt mestere, nem is a sokoldalúság ezerarcú hőse; valahol zseninek kell lenni, ha valaki ekkora karriert tud építeni a „nem”-ből. Biztos, hogy nem Hollywood legnagyobb színészei közé tartozik, de az elmúlt négy évtizedben ugyanazzal a maximális elkötelezettséggel azonosul az ártatlansággal kevert dühvel, az álmodozó rezignáltságból egy pillanat alatt át tud vedleni a bosszú angyalává…vagy éppen ördögévé. Jóképűsége mellett őszintén és hihetően tudja játszani az egyik legnehezebb karaktert: az Átlagembert. Egyaránt megállta a helyét dilis vígjátékban (Bill & Ted filmek), a karakterdrámában (Otthonom, Idaho), a szívmelengető sportfilmben (Aranytartalék) és a romantikus filmekben (Pár lépés a mennyország, Édes november). Ezen felül pedig tovább vitte a Bruce Willis gyújtotta fáklyát az átlag akcióhős karakterében (Féktelenül, Láncreakció). A kilencvenes években két filmszerep között is eljátszotta Hamletet, és 1999-ben berobbantak a sztárcsináló Mátrix-filmek. Ezekben volt dublőre Chad Stahelski, akinek kedvéért elvállalta a geronto-akciófilmek királyának számító John Wick-filmeket is. Voltak kockázatos döntései is, kevesen tudnák megőrizni színészi méltóságukat, mikor egy lavór vízben ülve macskát szorongatnak, mint a láncdohányos Constantine szerepében. Az utóbbi években többet szinkronizál és fellép Dogstar nevú rockbandájával. A róla kialakult kép alapján tisztességes, nagylelkű, szimpatikus ember, akinek a barátnője vele egy korosztályba tartozik. És az elején említett hollywoodi „nagy” színészek közül nagyon kevésről lehet ezt elmondani.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Bezsenyi Tamás

Csunderlik Péter

Dékány László

Laska Pál

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora:https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Kovács Gellért "filmszerésszel" beszélgettünk a televíziózás múltjáról, jelenéről és lehetséges jövőjéről. Volt idő, amikor a televíziózásnak volt eleje, vége és műsorrendje, a néző pedig nem egy feneketlen tartalmi svédasztal előtt próbált dönteni az élet értelméről. Nem volt végtelen görgetés, ötezer sorozat és húsz perc tanácstalanság afölött, hogy végül inkább semmit se nézzünk. A tévé műsort adott, a néző pedig nézte, amit kapott, és időnként még jól is járt vele. Hogyan lett a 20. század családi tűzhelyéből egyre inkább háttérben duruzsoló technológiai pedellus? Beszélgetésünkben előkerül a szerkesztett műsorrend, a véletlen felfedezés öröme és az a különös korszak, amikor másnap ugyanarról a műsorról beszélt az ország. Megnézzük azt is, hogyan működött a magyar televíziózásban az ízlésformálás, amely egyszerre jelentett kulturális gondoskodást és ideológiai szűrőzést. Szóba kerül a három T, a MOKÉP, a szinkron aranykora és az a világ, ahol egy műsorszerkesztő még komolyan gondolta, hogy esetleg okosabbak is lehetünk estére. Felidéztük a "Tévémacit", a "Deltát", az "Ablakot" és a "Ki mit tud?"-ot, amikor a közmédia időnként tényleg közmédia volt, nem pusztán egy távirányítóval kezelhető közleménytábla.A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Kovács Gellért

Laska Pál

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Az "Odüsszeia" adott alkalmat arra, hogy a hollywoodi szandálfilmek emblematikus darabjai közül az antik eposzok filmes feldolgozásait listázzuk. Christopher Nolan legújabb filmjével saját Odüsszeiáját zárja le. A 2005 óta eltelt húsz év éppen annyi, amennyi Homérosznál Trója ostromát és a hazáig tartó bolyongást együtt kiteszi. Ez az időszak az életműben maga is hosszú hazatérésként olvasható. Nolan filmjei újra és újra ugyanahhoz a homéroszi alapkérdéshez térnek vissza. Mi történik az emberrel, aki elveszíti az otthonát, új nevet, új maszkot, új küldetést kap, majd kerülőutakon próbál visszatalálni oda, ahonnan kiszakadt. A nagy forrásmű, az "Odüsszeia" betetőző filmre vitele visszamenőleg is egységbe zárja húsz év nolani filmtermését. De az adásunkban nemcsak Nolan adaptációjáról beszélgettünk, mert elemeztük Wolfgang Petersen "Trója" című 2024-es eposzát és más nevezetes darabokat is.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Laska Pál

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

A 10 éve elhunyt Bud Spencer kalandos életéről, sportolói és színészi pályafutásáról, legemlékezetesebb szerepeiről és legszórakoztatóbb filmjeiről beszélgettünk, köztük olyan óriási kedvenceinkről, mint a "Kincs, ami nincs", vagy a "Nincs kettő négy nélkül".

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Bezsenyi Tamás

Csunderlik Péter

Dékány László

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

A Beatlesről szóló adásunk után ezúttal a Rolling Stones pályáképét rajzoltuk fel, felidézve a legendás együttes karrierjének gördülőpontjait. Ezúttal is igyekeztünk tévhiteket cáfolni, mint például, hogy a permanens fordulatot diktáló Beatlesszel szemben a Rolling Stones nem csak hogy nem tudott, de soha nem is akart megújulni, vagy hogy Lennonékkal ellentétben Jaggeréket nem érdekelték a társadalmi kérdések és csak egy apolitikus rock and roll-zenekar voltak, pedig nem véletlen filmezte le őket éppen 1968-ban Jean-Luc Godard. Beszélgetőtársunk és szakértőnk ezúttal Vitáris Iván, az "Ivan and the Parazol" frontembere volt.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Csunderlik Péter

Laska Pál

Vitáris Iván

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt