
Sign up to save your podcasts
Or


Forrás: Fortepan 82498
Az Anno Budapest 2026. január 11-i adásának a témája a büntetés volt. A múltban a gyermeknevelés fegyelmezési módszerei jelentősen eltértek a maiaktól, és amit ma gyermekbántalmazásnak tekintünk, az évtizedekkel ezelőtt még természetes nevelési eszköznek számított. A családban a testi fenyítés volt a leggyakoribb büntetési forma: vesszőzés, pálcázás vagy nadrágszíj használata tartozott a mindennapokhoz. Emellett gyakran alkalmaztak sarokban állást, térdeplést – nem ritkán babon vagy kukoricaszemeken –, ételmegvonást, vagy bezárást sötét helyekre, mint a kamra vagy a pince. Az egyházi befolyás is erőteljesen jelen volt a fegyelmezésben: kötelező böjtöléssel és hosszas imádkozással büntették a rossz gyerekeket. Az iskolákban sem volt könnyebb a helyzet. A pedagógusok rendszeresen alkalmazták a körmöst, a vesszőzést és pálcázást, különösen a kezekre és a tenyérre mérve az ütéseket. Megszégyenítő módszerekkel is éltek: a diákok szamárfület viseltek, sarokba állítottak őket, vagy éles felületen kellett térdelniük. Magyarországon az 1945 utáni időszakban kezdték fokozatosan korlátozni ezeket a módszereket, a testi fenyítés törvényi tilalmát pedig csak 2005-ben vezették be.
Minket is vertek, mégis emberek lettünk! Jó, de milyenek?
By Panxnotded Miklós5
11 ratings
Forrás: Fortepan 82498
Az Anno Budapest 2026. január 11-i adásának a témája a büntetés volt. A múltban a gyermeknevelés fegyelmezési módszerei jelentősen eltértek a maiaktól, és amit ma gyermekbántalmazásnak tekintünk, az évtizedekkel ezelőtt még természetes nevelési eszköznek számított. A családban a testi fenyítés volt a leggyakoribb büntetési forma: vesszőzés, pálcázás vagy nadrágszíj használata tartozott a mindennapokhoz. Emellett gyakran alkalmaztak sarokban állást, térdeplést – nem ritkán babon vagy kukoricaszemeken –, ételmegvonást, vagy bezárást sötét helyekre, mint a kamra vagy a pince. Az egyházi befolyás is erőteljesen jelen volt a fegyelmezésben: kötelező böjtöléssel és hosszas imádkozással büntették a rossz gyerekeket. Az iskolákban sem volt könnyebb a helyzet. A pedagógusok rendszeresen alkalmazták a körmöst, a vesszőzést és pálcázást, különösen a kezekre és a tenyérre mérve az ütéseket. Megszégyenítő módszerekkel is éltek: a diákok szamárfület viseltek, sarokba állítottak őket, vagy éles felületen kellett térdelniük. Magyarországon az 1945 utáni időszakban kezdték fokozatosan korlátozni ezeket a módszereket, a testi fenyítés törvényi tilalmát pedig csak 2005-ben vezették be.
Minket is vertek, mégis emberek lettünk! Jó, de milyenek?

10 Listeners

1 Listeners

10 Listeners

44 Listeners

9 Listeners

6 Listeners

27 Listeners

3 Listeners

24 Listeners

6 Listeners

11 Listeners

2 Listeners

0 Listeners

0 Listeners

3 Listeners