Della - 24.hu

„Valószínűleg rosszabbul fogunk élni az idén, mint 2022-ben, de remélem, csak egy icipicivel” – mondja a Della legújabb adásában a Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke. Simor András szerint azért nem tud hatékony lenni a jegybank inflációletörő politikája, mert a kormány meggátolja azt a saját intézkedéseivel. Vendégünk nem a volt jegybankár, ma már a gazdaságpolitikát meghatározó miniszter, Nagy Márton szerepét látja ebben jelentősnek – szerinte ő csak alkalmazkodik a politikai elvárásokhoz –, hanem a miniszterelnökét, Orbán Viktorét, aki mindent a hatalma megtartásának, megerősítésének rendel alá. Simor szerint szakmai alapon leghamarabb az év vége felé lehetne kamatot csökkenteni, de nincs kétsége, hogy a jegybank hamarabb elindul ebbe az irányba. Ehhez elég, ha „Orbán leül beszélgetni Matolcsyval”. A beszélgetésben arról is szó esik, mivel lepte meg leginkább az MNB tavaly év végén, és mit ért az alatt, hogy itt bármikor bárkivel bármi megtörténhet. Hosted by Simplecast, an AdsWizz company. See https://pcm.adswizz.com

for information about our collection and use of personal data for

advertising.

A Sziget Fesztivál alapítói és tulajdonostársaik értékesítették a legnagyobb hazai fesztiválokat rendező cégben meglévő kisebbségi tulajdonrészüket, ezzel az amerikai többségi befektető vált a Sziget Zrt. egyedüli tulajdonosává – derül ki a Della legújabb adásából. A kiszállók egyike, Fülöp Zoltán a tavaly év végi dealt a diszkonttényezőkkel együtt korrektnek tartja, mint mondta, a továbbiakban az operatív munkában sem vesznek részt, de ha a Sziget részéről igényt tartanak rá, szívesen adnak segítséget. A fesztiváliparban szerinte 20–40 százalékos költségnövekedést kell kigazdálkodniuk a piaci szereplőknek, ami az idei jegyárakon is nyomot fog hagyni. A Volt Fesztivál alapítójaként arról is beszél az adásban, hogy mivel fogják pótolni a tavalyi veszteséges év után idén kimaradó soproni rendezvényt, amit azért nem temetne el, és hogy valóban a magyar felső-középosztály eseménye lett-e mára a Sziget. Hosted by Simplecast, an AdsWizz company. See https://pcm.adswizz.com

for information about our collection and use of personal data for

advertising.

A szokásosnál melegebb tél miatt kevesebb gázra van szükségünk, és ha februárban sem érkezik meg a hideg, akkor a fogyasztók elkerülhetik a rezsiköltségeik drámai emelkedését – derül ki a Della legújabb adásából, amelyben Holoda Attila energiapiaci szakértővel beszélgettünk. Szerinte az év során 60–80 dollár körül alakulhat a gáz piaci ára, jóval alatta maradva a tavalyi átlagnak. Ennél akkor lenne átmenetileg magasabb, 100–130 dollár a piaci ár, ha a tavasszal nagyobb mértékben kellene feltölteni a gáztárolókat, de ennek egyelőre nem látni jelét. Az adásban szó esik még arról, hogy miért jártak jobban azok a cégek, amelyek nem kötötték meg tavaly ősszel a gázszolgáltatási szerződéseiket a 2023-as évre, milyen hatása lesz az európai üzemanyag-piacra az uniós szankció februári élesedésének, és hogy miért nem fog elkészülni 2032-re sem Paks II. Valamint arról, lesz-e valaha tényező a kormányban az új energiaügyi miniszter, Lantos Csaba. Hosted by Simplecast, an AdsWizz company. See https://pcm.adswizz.com

for information about our collection and use of personal data for

advertising.

Gyurcsány Ferenc mellett az elfogadható életszínvonal biztosítja az Orbán-rendszer stabilitását, az utóbbi pedig biztosan tovább romlik idén, ami kikezdheti a kormány iránti választói bizalmat – mondja a Della legfrissebb adásában Pogátsa Zoltán közgazdász. Szerinte a magyar társadalom latin-amerikanizálódása zajlik, a társadalom 70 százaléka szegénynek tekinthető nyugat-európai mércével mérve, sokaknak már alapvető élelmiszerekre sem telik, mert az infláció eltünteti a jövedelmük reálértékét. A magyar háztartások jelentős része az ársapkás termékekből él, ezek kivezetése társadalmi robbanáshoz vezetne – ezzel magyarázza, hogy a közgazdasági logika ellenére miért ragaszkodik ehhez az intézkedéshez az Orbán-kormány. Ami az idei kilátásokat illeti, szerinte egy puccs megbuktathatja Vlagyimir Putyint, a magyar kormányon fennmarad a nyomás az EU részéről, és nem látja, mi tudna támaszt adni a forintnak, ezért nem vár érdemben erősödő árfolyamot 2023-ban. Távolabb tekintve pedig Kína globális vezető szerepre törekvését elemezzük, amitől mindössze egy technológiai ugrásra vagyunk Pogátsa szerint. Hosted by Simplecast, an AdsWizz company. See https://pcm.adswizz.com

for information about our collection and use of personal data for

advertising.

Gyengébb év lesz 2023 a lakáspiacon, mint 2022 volt – mondja a Della idei utolsó adásában Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A keresletet a tovább száguldó infláció miatt magas szinten beragadó hitelkamatok fogják vissza, a kínálati oldalon pedig az okoz majd dilemmát, hogy a kulcsfontosságúvá váló energiafogyasztásra hogyan reagáljanak a tulajdonosok, ha sokallják a rezsit: értékesítsék vagy inkább felújítsák az ingatlanjukat? A szakértő szerint valamelyest korrigálni fognak jövőre az árak az idei 8–15 százalékos áremelkedés után, bizonyos térségekben, ingatlantípusoknál csökkenést tapasztalhatunk, de nem akkorát, amennyivel idén drágultak az ingatlanok. Extrém esetben azonban előfordulhat 20–30 százalékos áresés is. A fordulat már most ősszel beállt, amikor a kereslet 30–40 százalékkal zuhant. A december 20-án rögzített adásunkból az is kiderül, milyen illusztrációkkal lehet manapság kapóssá tenni az eladásra szánt lakást az interneten, és mennyire tartják a legdrágább ingatlant a cég kínálatában. Hosted by Simplecast, an AdsWizz company. See https://pcm.adswizz.com

for information about our collection and use of personal data for

advertising.

Nemzetgazdasági szinten átlagosan 13-14 százalékkal emelkedhetnek jövőre a bérek, de lesznek ágazatok, ahol még ennyit sem tudnak majd megadni a dolgozóknak – hangzik el a Della legújabb, december 19-én felvett adásában. A minimálbér-tárgyalásokon a munkaadói oldalt képviselő Rolek Ferenc szerint csak akkor van értelme újra tárgyalni jövő év közepén a 16 százalékos minimálbér-, és a 14 százalékos garantált bérminimum-emelést, ha a legfontosabb makroszámok – infláció, GDP – több, mint 2 százalékponttal eltérnek a most megszületett megállapodásban figyelembe vett mutatóktól. Ami az infláció esetében 16 százalék. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke szerint a tárgyalások során a kormányzat részéről szakértői szinten szóba került, hogy a bérterhek emelésével teremtsenek forrást a jövő évi költségvetési kiadásokra – innen nézve az is eredmény, hogy a munkaadók által kért adócsökkentés helyett a bérterhek végül nem változnak 2023-ban. Ha nem súlyosbodik tovább a globális politikai-társadalmi krízis, akkor nem fog összeomlani a munkaerőpiac, de pár százalékponttal így is emelkedhet a munkanélküliség – jósolja 2023-ra a MGYOSZ alelnöke. Hosted by Simplecast, an AdsWizz company. See https://pcm.adswizz.com

for information about our collection and use of personal data for

advertising.

Fontos a megállapodás az Európai Unióval, de ettől nem lesz demokratikusabb Magyarország, az újonnan felállított intézmények nem hoznak alapvető változást – értékelte a hétfő esti híreket a Della legújabb adásában Karácsony Gergely főpolgármester. Nem hisz abban, hogy az Orbán-kormány őszintén akarja a változást, inkább a pénzt akarja, az uniós támogatáshoz pedig ez az út vezetett. Matolcsy György elhíresült beszédéről az a gondolata támadt, hogy a belső hatalmi harcban a jegybankelnök már letett arról, hogy kaphat még egy ciklust az MNB élén, ezért beszélt a Parlamentben a gazdaság valós helyzetéről. A főváros közben olyan költségvetést visz a közgyűlés elé, amelyben a főpolgármester szerint is százmilliárdos kockázat van, például mert a kormánytól még az idén esedékes pénzeket sem kapta meg Budapest, és az energiaárak alakulása is bizonytalan. Karácsony nem látja egyelőre, hogyan lehet végig vinni az évet. Nem zárja ki, hogy például a tömegközlekedés ritkításával kell reagálniuk év közben, de a közszolgáltatások színvonalának megőrzésére törekednek. Elhangzik még, hogy januárban döntenek a taxitarifáról: hajlik rá, hogy kivezessék a hatósági árat. A podcastban arról is beszél, hogy lehet-e belőle miniszterelnök-jelölt 2026-ban, illetve mekkora esélyt ad a Fidesz legyőzésére a következő parlamenti választáson. És hogy kikre gondol, amikor azt mondja: „ingyen nem lehetnek ilyen hülyék”. Hosted by Simplecast, an AdsWizz company. See https://pcm.adswizz.com

for information about our collection and use of personal data for

advertising.

Még mindig befelé tartunk a válságba, jövőre sok vendáglátóhely fogja még becsukni a boltot – fest sötét jövőképet a Della legfrissebb adásában Gerendai Károly vállalkozó, étteremtulajdonos, a Sziget Fesztivál alapítója. Víziója szerint az éttermek 30, de akár 40 százaléka is bezárhatja a konyhát a Covid óta tartó vendéglátóipari lejtmenetben. Ennek oka részben a rezsiszámlák emelkedése: a saját éttermeiben négyszeres-ötszörös növekedéssel számolnak 2023-ra. A piaci helyzetet jól tükrözi, hogy már külföldről kénytelenek toborozni munkatársakat, annyira kevés a hadra fogható itthoni munkaerő. Ebben az előttünk álló kínálatszűkülés, további éttermek bezárása hozhat javulást szerinte. Eközben a kereslet változására is reagálniuk kell: a minőségi vendéglátásra specializált éttermeikbe járó magyar vendégek is megnézik már, mire mennyit költenek egy ebéd vagy vacsora során. Nem úgy a külföldiek, akiknek a pénztárcája az euró erősödése miatt jobban elbírja az áremeléseket. Gerendai Károly beszél a Sziget Fesztivál túlélési esélyeiről, a soproni Volt Fesztivál kiárazódásának okairól, valamint arról, hogy folyamatban van a tárgyalás a többségi tulajdonossal a Sziget Fesztivál mögötti cégben még meglévő érdekeltsége eladásáról. Hosted by Simplecast, an AdsWizz company. See https://pcm.adswizz.com

for information about our collection and use of personal data for

advertising.

„Hurráoptimistának tartom azokat a jóslatokat, hogy a jövő év második felében egyszámjegyűvé válik az infláció” – mondja a Della legfrissebb adásában Oszkó Péter innovációs befektető, volt pénzügyminiszter, aki szerint a munkavállalók megpróbálják kikövetelni a munkaadóktól, hogy a béremelések kövessék a 20 százalékos inflációt, nem szólva a 40 százalékos átlagos élelmiszer-áremelkedésről. Általában is rosszabb év elé nézünk, mint amilyen 2022 volt, sőt ez átnyúlhat 2024-re is, mert hiányozni fog a költségvetés gazdasági stimulusa: az idei minden idők legnagyobb választási pénzszórása volt, erre a következő évben nem lesz lehetőség, márpedig a magyar gazdaság a gödrökből rendre a fiskális költekezés növelésével lábalt ki az elmúlt évtizedekben. Oszkó Péter szerint hat-hét hónap múlva érhet el arra a pontra a reálgazdaság, hogy a munkaerő nagyobb számú csökkentésével reagáljon a recessziós környezetre, de ez szerinte nem jár majd a munkanélküliségi mutató érdemi emelkedésével, sokkal inkább a foglalkoztatottsági mutatók romlásával, mert sokan külföldön fognak munkát keresni, illetve a munkaadók nem töltik be az aktív éveiket befejező, nyugdíjba vonuló alkalmazottak helyét. A forint gyengébb még lehet szerinte, erősebb aligha. A műsorban arra is kísérletet teszünk, hogy megfejtsük az Orbán-titkot. Hosted by Simplecast, an AdsWizz company. See https://pcm.adswizz.com

for information about our collection and use of personal data for

advertising.

A focihoz hasonlóan a bankszektorban is vannak meglepetések – mondta a Della legfrissebb adásában Jelasity Radován, az Erste Bank Hungary elnök-vezérigazgatója, a Magyar Bankszövetség elnöke kevéssel azután, hogy véget ért az Argentína-Szaúd-Arábia vb-mérkőzés, amely utóbbiak győzelmével zárult. Ehhez mérhető meglepetés volt a bankszektornak az a hét eleji kormányzati bejelentés, amely szerint a hiteloldali kamatstopok után a betéti oldalon is korlátozásokat vezetnek be a bankoknál. Mondván, hogy „vége a nyerészkedésnek” – ám a bankvezér szerint ilyesmiről nem volt szó, az érintett kör is a lakossági megtakarításokat kezeli. Konklúzióként hozzátette: a piacgazdaság nem tökéletes, de ennél jobbat nem ismer. A beszélgetésben szó esik még a hitelkereslet további szűküléséről, a monetáris és fiskális politika között tapintható feszültségről, valamint arról, hogy miért az irodaházuk melegvíz-ellátása körül alakult ki a jövő évet több mint tízszeres gázárakkal és háromszoros áramárakkal indító bank legutóbbi igazgatósági ülésének egyik legnagyobb vitája. Hosted by Simplecast, an AdsWizz company. See https://pcm.adswizz.com

for information about our collection and use of personal data for

advertising.