"A versenyhelyzetben nem ismertem a vesztes állást, ez persze néha nehéz, de az életben szerettem volna bizonyítani" – mondja Bácsfalvi Tamás, a TOP3 Ingatlan tulajdonosa, aki egy sérülés miatt félbeszakadt sportpályafutást követően végigjárta az ingatlanszakma minden lépcsőfokát, volt része kirobbanó sikerben és mélyen ütő csalódásban is. Nem kevesen gondolják azt, az „ingatlanozás” nem szakma, miközben nagyon is az, bár az itt dolgozó értékesítőkből kevesen alkalmasak rá – vallja.

A beszélgetésből kiderül az is, hogyan lehet felállni egy igazán mély ütésből, miért izgalmas éveket szánni egy tehetségkutató applikáció kifejlesztésére, ami a siker mellett arra is megtanította, öröm megújultan visszatérni a már jól ismert vizekre.

Ha az ember felteszi magának a kérdést, miért éhezik a művészetre, akkor a válasz az, hogy inspiratív környezetre vágyik. A dizájn, a tervezőgrafika is tud inspiratív környezetet biztosítani és a XXI. században – többek között a social media-felületeknek köszönhetően – már nincs lényegi különbség az embereket érintő ingerek között, mert egy túlsúlyosan vizuális környezetben élünk – mondja Ördögh László, a Graphasel Design Studió egyik társtulajdonosa. Nekünk volt egy vágyunk, hogy legyen egy jó alkotóközösségünk, designstúdiónk és erről vágányról nem tértünk le – teszi hozzá Drozsnyik Dávid, a cég másik társtulajdonosa. A páros interjúban beszélünk arról, mi a receptjük arra, hogy valóban társas vállalkozásként működjenek ők és kollégáik, milyen az alkotás folyamata és miért fontos számukra, hogy legyen „alázatos” munkájuk is.

Ez a világ komoly függőséget tud okozni és olyan, mint egy lavina – mondja Fazakas Ágnes művészettörténész, a kávézó-étteremmel integrált Asterisk galéria tulajdonosa.  A századfordulós, iparművészeti alkotásokat fókuszba állító hely koncepciója és lényege, hogy a tárgyak a megélt térben, emberközelben láthatók. A mai világban elég céltudatosan kell A-ból B-be haladni, különben úgy érezzük, hogy lemaradunk valamiről. Én azt szeretném, hogy belépjünk egy olyan világba, ami egy kicsit analógabb, egy kicsit szebb – teszi hozzá, miközben beszél a műgyűjtés szenvedélyéről, az akadémiai világ elvárásairól, eltűnt, de fennmaradt emlékeiben még létező tárgykészítési tudásról és a történetek erejéről. 

A Dzsungelharc vendége ezúttal Maruzsi László, aki végigjárta a magyar autósport ranglétráját az ügyességi szlalomversenyzéstől a rali első osztályáig és a versenydrukk máig sem múlott el belőle. Az is kiderül, hogy az autóversenyzők nemcsak a sebesség megszállottjai, hanem valójában szív-lélek emberek és az is, mikor jön el a pillanat, ami könnyeket csal a versenyző szemébe. 

Megtudhatjuk, milyen energia indít el és tart életben egy fejlesztést, amire évtizedeket áldozott, mi segít felállni a bukásokból és milyen lenne Maruzsifalva, ha egyszer felépülne.

Tehát Dzsungelharc este nyolctól, portrék, amelyek a cégeket működtető emberi energiát mutatják meg. On-air az FM 98.0 frekvencián, on-line a radiocafé honlapján.

Kétfajta ember létezik: az egyik, aki mindig is szerette a fagylaltot és már a babakocsiban ülve is össze volt kenve az arca, a másik, szerintem ez a ritkábbik, aki meg nem szereti és később sem fogja – én a babakocsis eset voltam – vall többek között fagylaltszenvedélyéről, Damniczki Balázs cukrász, a Somlói revolúció és vörösboros málnafagylalt megalkotója. Beszélgetésünkben szó esik arról is, hogy alkotás-e a sütemény, kihez igazodik a magyar cukrászat, milyen az igazi somlói galuska, miért nincs itthon specialista cukrász és mi a szerepe a Hupikék Törpikéknek a minőségi magyar fagylaltok megszületésében.

"Az erdészre azért van szükség, hogy az erdő fennmaradjon. A mi feladatunk az erdőterületek megőrzése, növelése és az, hogy vigyázzunk az erdőre, miközben a faanyagot kinyerjük belőle. Mi abból élünk, amit nagyapáinktól örököltünk és legalább ilyen, vagy még jobb minőségű erdőket kell unokáinkra hagynunk" – mondja Boros Attila erdőmérnök, magánerdész. A beszélgetésből kiderül az is, milyen a jó erdő, miért kell generációkra előre gondolkodni ebben a hivatásban, hogyan hat a klímaváltozás erdeinkre, mit várnak az erdőtulajdonosok erdeiktől és miért fontos az, hogy kezeljük erdeinket.

"Éttermet nem nyitottam volna máshol. Azért tettem, hogy az örökségemet, ezt az épületegyüttest átmenthessem a jövőnek. Ehhez kellett egy ürügy, hogy ne múzeum, vagy privát célú felújítás legyen belőle. Nekem ez a hely a világ köldöke és úgy tekintek rá, mint egy átutazó, egyike az itt élő és dolgozó sok generációnak" – mondja Ásványi Rita, a minap Michelin Zöld csillagot kapott Almalomb Kulináris Kitérő és Találkozóhely tulajdonosa. A beszélgetésből az is kiderül, milyen energiák hozhatnak létre és működtetnek egy következetesen saját útját járó vállalkozást a Keleti-Mecsek lábánál fekvő kistelepülésen, ahová csak azok jutnak el, akik éppen ide akarnak jönni és az is, miért akarnak éppen ide jönni. Megtudhatjuk azt is, miként lehet szinte a romokból újjáépíteni a családi örökséget, mi az oka annak, hogy a minőségi konyha működtetéséhez szinte vallásos meggyőződésre van szükség és miért hiányzik a tulajdonos szótárából a „nem lehet” kifejezés.

Nem elég csak „odalökni” a terméket a szupermarket-láncok polcaira, hanem meg kell találni a saját fogyasztói rétegünket és nekik meg kell adni azt az üzenetet, hogy a terméket miként tudja felhasználni – mondja Mutsy Árpád, a Biofungi tulajdonosa. A beszélgetésből az is kiderül, hogy mikor igazán magányos a vállalkozásában, mi az összefüggés a válságállóság és az őszinteség között és miért jó, ha erős ligában versenyez a cég.

Az összes vállalkozásunkban kell, hogy legyen egy olyan plusz – mi házon belül úgy hívjuk, jósági fok – ami a projektet nemcsak pénztermelővé, profitcenterré teszi, hanem megoldást nyújt egy problémára is. A profit, a versenyképesség, szükséges, de nem elégséges feltétel, mert nem a pénztermelés az alapvető célunk, hanem az, hogy értéket teremtsünk – mondja Márkus Zsolt, a Jemefy cégcsoport vezetője.  Tőle többek között azt is megtudhatjátok, hogyan lehet szinte űrtechnológiás kertészeti farmot felépíteni és működtetni, mivel jár egy valóban környezetbarát termék kifejlesztése, milyen lehetőségeket nyit a válság, de az is kiderül, miért dolgozik olyan emberekkel, akik önjárók és ha kell, átmennek a betonfalon is.

Gablini Gábor, a Gablini cégcsoport vezérigazgatója többek között arról beszél, mi az, ami segít a nehéz időkben, hogyan lehet akkor is talpon maradni, ha egyre kevesebb az új autó, amit el lehet adni és azt is, hogyan függ össze a tulajdonosi lét a gyomorba költözött gombóccal.