dzsungelharc

Mai vendégem immár több mint harminc éve piackutató és pályája során megteremtette Magyarország egyik meghatározó piackutató vállalkozását. Eközben arra is figyelnie kellett, hogy női vezetőként konszenzussal és kifinomult egyensúlyérzékkel vezesse azt a céget, amely máig a nevét viseli. Beszélünk arról is, hogyan lehet kiolvasni a kommunikációból a jövőt, a reklám miért a kulturális mainstream lenyomata, de arról is, mi volt a legnehezebb pillanat és mi a legfontosabb egy vezető piackutató vállalkozás életében.

Az, hogy kiből lesz igazi vállalkozó, attól függ, kitartó-e, akar-e fejlődni és ha kudarc éri, fel tud-e állni – mondja vendégem, Dr.Huzdik Katalin, a Metropolitan Egyetem oktatási rektorhelyettese. 

A Dzsungelharc mostani epizódjában nem vállalkozóval, hanem egyetemi oktatóval beszélgetünk arról, tanulható-e a vállalkozás, s ha igen, hogyan érdemes hozzáfogni.

Az első lecke például az, hogy soha nincs egy helyes megoldás és leginkább a kompetencia az, ami számít. Azt is megbeszéljük, miért fontos belevágni egy olyan feladatba, amiről azt gondoljuk, meghaladja az erőnket, min múlik egy vállalkozás fenntarthatósága és arról is, a komfortzónánk elhagyását nem lehet elég korán elkezdeni.

A vállalkozásban, a startup-működésben elképesztő fókusztartásra van szükség. Próbálnak minden irányba kilökni, de menni kell egyenesen előre – mondja mai vendégem, Deliága Ákos, a Talk-A-Bot ügyvezetője. Beszélgetünk arról is, miért látunk most áttörést a mesterséges intelligencia világában, az azonnali válaszok igénye miért és hogyan szorítja háttérbe az emberi kommunikációt, miért szexibb a startupper, mint a pilóta, vagy a tűzoltó, és arról is, hogy az emberi kapcsolatok minősége fontosabb az üzletnél. 

Mi igazából a törzsvendégekből tudunk megélni – mondja vendégem, Galajda Péter, az újpesti Központ Bisztró, a Calavera és a Mayer Szörp vezetője. Beszélünk arról, miért a Központ Bisztró számára az origó, mi motiválja a munkájában és mitől ugrik meg az adrenalin-szintje, meg arról is, hogyan épül fel egy étterem, ami nem csak fizikailag lesz része a város szövetének, hanem identitásában, kötődésében is újpesti. Választ kapunk arra is, miért Újpest a világ közepe és mi a szerepe a törzsvendégeknek a minőség megőrzésében és javításában. 

Azzal foglalkozunk, hogyan tudjuk megmutatni közös múltunk azon oldalait, amelyeket kevésbé ismerünk, viszont sokkal könnyebb hozzájuk kötődni – mondják vendégeim, a városi sétákat szervező Hosszúlépés. Járunk? társtulajdonosai, Koniorczyk Borbála és Merker Dávid. A beszélgetésben szóba kerül Budapest identitása, meg az is, mitől besétálható és miért a világ egyik legbiztonságosabb városa. Beszélünk arról is, milyen megélni a családi vállalkozást, hogyan lehetséges, hogy minden budapesti újpesti is valahol és miért a személyesen elmondott történetek jelentik vállalkozásuk lényegét. 

Ha valamit csinálok, abban nyerni szeretnék – mondja vendégem, Tomcsányi Péter, a Prime Rate nyomda többségi tulajdonosa, aki sakkozási szenvedélye révén került kapcsolatba a nyomdaiparral, ahol lépésről-lépésre fejlesztette vállalkozását, amely ma már piacvezető a digitális nyomtatásban.

A beszélgetésből az is kiderül, egy elővigyázatos lépésből miként vált piacvezetővé, kereskedőből gyártóvá, mit lehet tenni a mai, válságos időkben a fennmaradásért és a növekedésért, reagálni olyan körülményekre, amire nincs hatásuk és milyen csapdákat rejt a növekedés. 

"A versenyhelyzetben nem ismertem a vesztes állást, ez persze néha nehéz, de az életben szerettem volna bizonyítani" – mondja Bácsfalvi Tamás, a TOP3 Ingatlan tulajdonosa, aki egy sérülés miatt félbeszakadt sportpályafutást követően végigjárta az ingatlanszakma minden lépcsőfokát, volt része kirobbanó sikerben és mélyen ütő csalódásban is. Nem kevesen gondolják azt, az „ingatlanozás” nem szakma, miközben nagyon is az, bár az itt dolgozó értékesítőkből kevesen alkalmasak rá – vallja.

A beszélgetésből kiderül az is, hogyan lehet felállni egy igazán mély ütésből, miért izgalmas éveket szánni egy tehetségkutató applikáció kifejlesztésére, ami a siker mellett arra is megtanította, öröm megújultan visszatérni a már jól ismert vizekre.

Ha az ember felteszi magának a kérdést, miért éhezik a művészetre, akkor a válasz az, hogy inspiratív környezetre vágyik. A dizájn, a tervezőgrafika is tud inspiratív környezetet biztosítani és a XXI. században – többek között a social media-felületeknek köszönhetően – már nincs lényegi különbség az embereket érintő ingerek között, mert egy túlsúlyosan vizuális környezetben élünk – mondja Ördögh László, a Graphasel Design Studió egyik társtulajdonosa. Nekünk volt egy vágyunk, hogy legyen egy jó alkotóközösségünk, designstúdiónk és erről vágányról nem tértünk le – teszi hozzá Drozsnyik Dávid, a cég másik társtulajdonosa. A páros interjúban beszélünk arról, mi a receptjük arra, hogy valóban társas vállalkozásként működjenek ők és kollégáik, milyen az alkotás folyamata és miért fontos számukra, hogy legyen „alázatos” munkájuk is.

Ez a világ komoly függőséget tud okozni és olyan, mint egy lavina – mondja Fazakas Ágnes művészettörténész, a kávézó-étteremmel integrált Asterisk galéria tulajdonosa.  A századfordulós, iparművészeti alkotásokat fókuszba állító hely koncepciója és lényege, hogy a tárgyak a megélt térben, emberközelben láthatók. A mai világban elég céltudatosan kell A-ból B-be haladni, különben úgy érezzük, hogy lemaradunk valamiről. Én azt szeretném, hogy belépjünk egy olyan világba, ami egy kicsit analógabb, egy kicsit szebb – teszi hozzá, miközben beszél a műgyűjtés szenvedélyéről, az akadémiai világ elvárásairól, eltűnt, de fennmaradt emlékeiben még létező tárgykészítési tudásról és a történetek erejéről. 

A Dzsungelharc vendége ezúttal Maruzsi László, aki végigjárta a magyar autósport ranglétráját az ügyességi szlalomversenyzéstől a rali első osztályáig és a versenydrukk máig sem múlott el belőle. Az is kiderül, hogy az autóversenyzők nemcsak a sebesség megszállottjai, hanem valójában szív-lélek emberek és az is, mikor jön el a pillanat, ami könnyeket csal a versenyző szemébe. 

Megtudhatjuk, milyen energia indít el és tart életben egy fejlesztést, amire évtizedeket áldozott, mi segít felállni a bukásokból és milyen lenne Maruzsifalva, ha egyszer felépülne.

Tehát Dzsungelharc este nyolctól, portrék, amelyek a cégeket működtető emberi energiát mutatják meg. On-air az FM 98.0 frekvencián, on-line a radiocafé honlapján.