Tényfeltáró újságíró, a Telex munkatársa és számos, a hazai szervezett bűnözés történetét feldolgozó bestseller szerzője is. Dezső András olvasmányos dokumentumregényei, mint pl. a Maffiózók mackónadrágban, A nagyfőnök, vagy a Magyar kóla a valóságban is létezett magyar maffia köreiben játszódnak. Vele beszélget Veiszer Alinda a Mozinet Nagylátószög legújabb adásában a Cinegón elérhető Az első áruló című film kapcsán.

Az első áruló főszereplője Tommaso Buscetta, az ő tanúvallomásának köszönhetően tudta Falcone vizsgálóbíró térdre kényszeríteni a szicíliai maffiát, a Cosa Nostrát. Az „első áruló” annak ellenére ült a tanúk padjára, hogy pontosan tudta: ezzel saját maga, családja és barátai életét sodorja veszélybe. A maffia bosszúhadjáratában 33 rokonát végezte ki. Sokan a mai napig sem értik, hogy mi késztette arra a korábban kíméletlen bérgyilkosként hírhedtté vált Buscettát, hogy elsőként szembesítse a maffia vezetőit a tetteikkel.

„A maffia, a szervezett bűnözés igényel egy intellektust. Mintha egy vállalkozást vezetnél: át kell látni szisztémákat, embereket kell jól ismerni, döntéseket kell hozni stb. Tehát egy intellektuális tevékenység, ami egyébként ritka esetben párosul erőszakkal.”

Dezső András szerint a popkultúrában ábrázolt maffiózó képpel ellentétben a valóságban a szervezett bűnözés ritkán jelent erőszakos bűncselekményeket. Alapvetően inkább egy cég vezetéséhez hasonlít leginkább, ilyen tekintetben pedig legfőképp intellektuális munkát jelent. Az erőszak pedig árt a biznisznek, mert feltűnést kelt, felhívhatja a hatóságok figyelmét az illegális tevékenységekre.

„Az sem igaz, hogy vannak a gonoszok, meg a jók, nyilvánvalóan tök árnyalt az egész. Egy bűnöző az lehet erőszakos mondjuk a munkája során, és otthon pedig szerető apa.”

Azt a vélekedést is cáfolja Dezső András, miszerint egy maffiózónak egyértelműen negatív karakternek kell lennie. Ugyanolyan árnyalt személyiségük lehet, mint bárki másnak, sőt, kifejezetten ritkának találja azt, hogy valaki eleve pszichopataként kerüljön a szervezett bűnözésbe. Fontosabb a szocializáció, a korábbi bűnelkövetésben való megkeményedés.

„Olaszországban nyilván van egy hagyománya ennek. Úgy kell a maffiát elképzelni ott, mint egy önkormányzatot, a közösség része. Magyarországon érdekek mentén szerveződnek a bűnözői csoportok, nem olyan erős a lojalitás.”

A magyar szervezett bűnözés - legfőképp a hagyományok hiánya miatt - sok különbséget mutat az olaszhoz képest. Az egyéni érdekek fontosabbak, mint a szervezethez való tartozás, a lojalitás. Oda csapódnak a „katonák”, ahol aktuálisan erőt és pénzt látnak.

A beszélgetésben szóba kerül még:

-        Mennyire fontos a tisztelet a maffiában?

-        Mennyire fonódik össze az alvilág és a civil, illetve politikai szférák?

-        Hogy kerül be valaki a maffiába?

-        Mik a szervezett bűnözés hagyományai Olaszországban és itthon?

-        Mi történik egy kiöregedett maffiavezérrel?

-        Az első áruló - mi lesz azzal, aki kibeszél a maffiából?

Az első áruló elérhető a Cinego kínálatában!

https://cinego.hu/filmek/az-elso-arulo

Fejezetek

00:00 Bevezetés

01:04 A maffiózók ábrázolása a popkultúrában

05:22 A szervezett bűnözés hagyományai Olaszországban és itthon

13:28 A tisztelet szerepe a maffiában

15:38 Az alvilág, a civil- és a közszféra összefonódása

19:05 Hogy kerül be valaki a maffiába?

21:01 Idős maffiavezérek

23:04 Leszámolások - amikor valaki kibeszél a maffiából

A Mozinet hivatalos felületei: