Share Mozinet Nagylátószög
Share to email
Share to Facebook
Share to X
By Mozinet
The podcast currently has 69 episodes available.
Pápai Zsolt filmesztéta, az ELTE oktatója, fő érdeklődési területe a hatvanas-hetvenes évek hollywoodi reneszánsz időszaka, aminek kiemelkedő alakja volt Francis Ford Coppola. Vele beszélget a Mozinet Nagylátószög új adásában Kovács Gellért a már mozikban futó Megalopolisz kapcsán többek között arról, miért tekinthető önvallomásnak és búcsúfilmnek is Coppola legújabb alkotása. A keresztapa-trilógia és az Apokalipszis most rendezője négy évtizeden át hiába győzködte a hollywoodi stúdiókat, hogy finanszírozzák grandiózus tervét. Végül személyes vagyonának jelentős részét feláldozva valósította meg karrierjének legnagyszabásúbb filmjét.
A Mozinet hivatalos felületei:
Az augusztus elején startolt crowdfunding gyűjtés egy nap alatt elérte a kiírt összeget, így elkészülhetett Szimler Bálint nagyjátékfilmjének, a Fekete pontnak 35 mm-es kópiája, hála a közösség összefogásának. Szeptember 4-én premier előtt láthatták a támogatók a kópia első vetítését, utána pedig Ács Dániel, a 444 újságírója beszélgetett Szimler Bálint rendezővel, Osváth Gábor producerrel, Mészöly Anna színésznővel és Fátyol Hermina casting directorral.
A Mozinet új bemutatójában a Berlinből hazaköltözött tízéves Palkó (Paul Mátis) csodálkozva szemléli egy átlagos magyar iskola mindennapjait: ájuldozó gyerekek és végeláthatatlan beszédek az ünnepélyes tanévnyitón, finomfőzelék és hipós felmosóvíz jellegzetes szaga a menzán. Egyedül Juci néni (Mészöly Anna), a pályakezdő tanárnő érti őt meg igazán, aki szintén elszenvedője a házmester-kultúrában megragadt intézményi rendszernek. Szimler Bálint helyenként groteszkbe hajló, örkényi hagyományokat továbbvivő nagyjátékfilmje számos hazai producer együttműködésében, független alkotásként valósult meg.
A beszélgetésen Szimler elmondta, nem gondolta, hogy egy rendszerkritikus film ma átmehet a Nemzeti Filmintézet szűrőjén, és nem is akart pályázni, ezért már eleve úgy állt neki a forgatókönyv megírásának, hogy erre nagyon limitált büdzsé fog csak rendelkezésre állni.
Osváth Gábor: „A finanszírozás egy fél éven át tartó riadólánc volt igazából. A gond az, hogy amikor kitaláltuk és megegyeztünk, hogy mennyi pénzből forgatjuk le, az mondjuk az egyötöde volt annak, mint amibe végül került a film.”
Osváth a finanszírozással kapcsolatban elmesélte, hogy ritkaságszámba menő produceri összefogásra volt szükség, hogy a film létrejöhessen, és így sem úszta meg pánikhelyzetek nélkül, mert a film a forgatás előrehaladtával fokozatosan egyre drágult, különösképpen, amikor képbe került a 16 mm-es analóg nyersanyag.
Szimler Bálint: „Nem akartuk a gyerekeket körbevenni eszközökkel, lámpákkal, statívokkal, és tulajdonképpen a 16-osnak a formátuma és a textúrája rögtön ad egy képi világot vagy egy vizualitást ennek az egésznek, így meg tudtunk teremteni egy olyan szituációt, ami természetes tudott maradni.”
Szimler szerint a nyersanyag vizualitása tette lehetővé, hogy nem volt szükség lámpákra, ami a gyerekszereplőknek is jól jött, mert nem statívok között kellett természetesnek maradniuk.
Fátyol Hermina: „Igazából az volt a szempont, hogy hiteles és új arcok legyenek, tehát ne azok a színészek, akiket folyamatosan látunk minden magyar filmben. Nem az volt az elsődleges szempont, hogy profi, vagy nem profi.”
Fátyol szerint nem az volt a legfőbb szempont, hogy valakinek van-e már színészi tapasztalata, vagy nem. Fontosabb volt az, hogy hitelesen tudja képviselni a karakterét, és nem egy sokszor, sok filmben megfordult, felismerhető arc. Ezért minden gyerek külön casting folyamaton esett át, ami több száz gyerekszereplő esetén komoly kihívás volt.
Mészöly Anna: „Hát, volt egy forgatókönyv, a forgatás előtti héten mutatta meg nekem a Bálint, de nem használtuk, nem igazán. Improvizáltunk.”
Mészöly a színészvezetéssel kapcsolatban elmondta, Szimler mutatott neki egy forgatókönyvet ugyan, de az csak sorvezető volt, a dialógusokat leginkább improvizáltak. Szimler kiemelte, hogy pont emiatt volt nagy segítség számára Mészöly színészi hozzáállása, mert a jelenetek során ő is segített gesztusokkal terelni a gyerekek játékát a jelenetnek megfelelő irányba.
A beszélgetésen szóba került még:
A Fekete pont már a mozikban!
A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük.
Gyenge Zsolt filmteoretikus és kritikus, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem oktatója. Fő kutatási területei közé tartozik az avantgárd, valamint a film fenomenológiai elemzése, ami a néző érzékszervi és testi élményeit vizsgálja a filmek befogadása során. Vele beszélget a Mozinet Nagylátószög legújabb adásában Kovács Gellért a már mozikban futó Fekete pont kapcsán többek között arról, hogyan mutatja be az egyén és a rendszer viszonyát, és hogy mik a tabuk és valóság ábrázolásának hagyományai a magyar filmben.
A Mozinet hivatalos felületei:
Zacher Gábor toxikológusként vált országszerte ismertté, évtizedek óta foglalkozik a függőségek, különösen a kábítószerrel kapcsolatos esetek kezelésével és megelőzésével. Gyakran megszólal a médiában egészségügyi, társadalmi és prevenciós témákban. Közérthetően és szókimondó stílusa miatt népszerű szakértővé vált a nyilvánosság előtt. Vele beszélget a Mozinet Nagylátószög legújabb adásában Kovács Gellért filmkritikus az október 31-én mozikba kerülő És mi van Tomival? című film kapcsán többek között arról, mennyire mutatja be a film hitelesen az alkoholbetegséggel kapcsolatos problémás helyzeteket.
A Mozinet új, Till Attila rendezésében készült bemutatójában Sanyi (Thuróczy Szabolcs) az alkoholbeteg bábművész és Pali (Polgár Tamás) az alkoholbeteg liftszerelő együtt keresik a haverjukat, Tomit, aki már több anonim alkoholista gyűlést kihagyott. Próbálnak józanok maradni, ami nem könnyű egy olyan országban, ahol az ivászat széles körben elfogadott napi gyakorlat. Sanyit öt éve a függősége miatt hagyta el a felesége és a lánya, azóta új életet kezdett és nem iszik, Palinak viszont elég egy kis lökés, hogy újra igyon. Tominak valószínűleg már ennyi se kell. A két barát Budapest utcáin versenyt fut az idővel, hogy megtalálják és megmentsék Tomit.
A beszélgetés elején Zacher elmondja, kezdetben szkeptikus volt a film kapcsán, de amikor megtudta, hogy Kapitány-Fövény Máté, is részt vett íróként az alkotásban, megbizonyosodott róla, hogy a téma autentikusan kerül feldolgozásra. A film szerinte hitelesen mutatja be az alkoholbetegek gyakran négy fal között kibontakozó tragikus sorsát, ami legtöbbször láthatatlan marad a külvilág számára.
„A film másik nagy erőssége, hogy bemutat nekünk egy olyan közösséget, amiről mindenki hallott már: az Anonim Alkoholistákat. Ami egy olyan hihetetlenül komoly önsegélyező csoport, ahol nem ül bent szakember. Itt egymás példáján okulva, egymás életét próbálják támogatni.”
Zacher nagyra tartja az Anonim Alkoholisták közösségét, többek között azért, mert szakember jelenléte nélkül, a legkülönbözőbb társadalmi háttérből érkező alkoholbetegek egymást segítik át a leszokáshoz vezető úton.
„Egy biztos, hogy abban a pillanatban, ha kimondjuk azt a mágikus mondatot, hogy bármikor abba tudom hagyni, az egyet jelent azzal, hogy függő vagyok.”
Zacher kihangsúlyozza, hogy bár a függőségre való hajlam örökölhető, korántsem csak a genetika által meghatározott, hanem számos tényező befolyásolja. Szerinte az, hogy valaki az alkoholizmust a családi háttérre hárítja, kifogás, ha pedig valaki azt mondja, bármikor abba tudja hagyni, gyakorlatilag egyet jelent azzal, hogy függő.
A beszélgetésben szóba kerül még:
- Hogyan működik az Anonim Alkoholisták közössége?
- Milyen formái lehetnek a leszokásnak?
- Hogyan reagál az alkoholbetegek családja és szociális hálója?
- Mennyiben örökölhető a hajlam?
- Kik azok a „betépett álmodozók”?
Az És mi van Tomival? október 31-től a mozikban!
Előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=d6rJ_Q8HyM4&ab_channel=Mozinet
Fejezetek
00:00 Bevezetés
00:25 Mennyire hiteles film az És mi van Tomival?
05:32 Az Anonim Alkoholisták közössége
06:38 Az alkoholról való lejövés különböző formái
09:27 A környezet reakciója az alkoholbetegekre és a leszokásra
14:11 „Bármikor abba tudom hagyni” – a függők mantrája
17:55 Az alkoholbetegek családi és szociális hálója
20:15 Az örökölt hajlam és az önfelmentés
23:50 Az alkoholreklámok
25:06 A filmek és a popkultúra prevenciós jellege
28:43 A betépett álmodozók
33:01 Tiltás és közösségi nyomás
A film hivatalos felületei:
Salát Gergely sinológus, műfordító, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen oktat, főbb szakterülete a kínai kultúra és társadalom. Vele beszélget Veiszer Alinda a Mozinet Nagylátószög legfrissebb adásában, többek között arról, hogyan jött létre a feketék által sűrűn lakott, úgynevezett “Csokoládéváros” Kanton egyik negyedében, vagy hogy mi a teakultúra szerepe a mai Kínában. A beszélgetés apropója a már mozikban futó A tea illata című film.
A Mozinet új bemutatójában a harmincas évei elején járó elefántcsontparti nő, Aya megbotránkoztatja környezetét, amikor az esküvőjén nemet mond a vőlegényének. Kínában kezd új életet, egy teaüzletben talál munkát. Főnöke, a 45 éves Caj tea iránti szenvedélye lenyűgözi Ayát. A lány a tanítványává válik, és miközben megismerkedik az ősi szertartásokkal és a tea művészetével, kapcsolatuk gyengéd szerelemmé érik. A tea illata kontinenseken és kultúrákon átívelő, a képzelet és valóság határán lebegő szerelmes történet.
„Kínában ez a fajta rituális teázás, magasabb társadalmi körökben nagyon hasonlít a borkultúrához: nem mindegy, hogy milyen fajta, milyen évjárat, hogy melyik hegynek melyik dűlőjéről szedték stb.”
Salát Gergely a beszélgetés során elmondja, a hagyományos, rituális teázás egyszer már kiveszett Kínában, de újraélesztették. Ma a magasabb társadalmi körökben divatos, és a borkultúrához hasonlóan nagyon aprólékos szabályai vannak.
„Kína egy nagyon torlódó társadalom, tehát itt olyan változások mentek végbe az elmúlt negyven évben, nagyon rövid idő alatt, amik máshol több száz év alatt.”
Kínában az elmúlt 40 évben olyan gyors változások történtek, hogy a generációk közötti kommunikáció nehézkes lett. A nyelvi és kulturális különbségek miatt a hagyományos családi hierarchiák is kezdenek szétesni, vannak családok, ahol például a nagyszülő és az unoka már nem értik meg egymást. A nők helyzete is óriásit változott. 1950-ben iktatták törvénybe például a többnejűség tilalmát, és azt, hogy a nőnek is bele kell egyezni a házasságkötésbe.
„Volt egy ilyen politikája Kínának, hogy az afrikaiakkal jóban kell lenni, ezért vonzzuk be a lehető legtöbb diákot. És hát a diákok, meg akik az ő nyomukban jöttek, abban a negyedben telepedtek le, ahol voltak már kínai kisebbségi muszlimok, úgyhogy ez lett az egyik ilyen afrikai negyed Kantonban.”
Kína korábban baráti politikát folytatott Afrikával, így sok afrikai diák vándorolt többek között Kantonba is. Ezek az afrikai diákok, és később barátaik, hozzátartozóik kisebb közösségeket alakítottak ki Kantonban, így jött létre az úgynevezett „Csokoládváros”. Ezt a negyedet több politikai hullámvölgy is érte, sokszor rasszizmussal, diszkriminációval szembesültek.
A beszélgetésben szóba kerül még:
- Rasszizmus és kulturalizmus a kínai társadalomban
- Mennyire hierarchikus a kínai társadalom?
- Ki volt a kínai Rambo?
- Milyen ellentét feszül a társadalmi fejlődés és a hierarchikus hagyományok között?
- Nagvvárosi szinglik és a házassági piac - Mennyit változott a nők szerepe Kínában?
- Mi a teakultúra szerepe Kínában ma?
A tea illata már a mozikban!
Előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=k7Ugel-wg7Y&t=32s&ab_channel=Mozinet
Fejezetek:
00:00 Bevezetés
01:39 Csokoládéváros Kantonban
05:49 Rasszizmus és kulturalizmus a kínai
16:18 Hierarchia a kínai kultúrában
18:14 A kínai Rambo
19:08 A társadalmi fejlődés és a családi
21:25 Nagvvárosi szinglik és a házassági piac
28:25 A kínai teakultúra szerepe ma
Pető Andrea magyar történész, genderkutató, és a CEU professzora. Kutatási területei közé tartozik többek között a társadalmi nemek története, a feminizmus, valamint a posztkommunista országokban tapasztalható társadalmi változások. Számos könyvet és tanulmányt publikált ezekben a témákban. Vele beszélget a Mozinet Nagylátószög legújabb adásában Veiszer Alinda a már mozikban futó Kivérző szerelem kapcsán többek között arról, mik a tipikus és atipikus hollywoodi női szerepek, vagy hogy hogyan jelenik meg a gender a filmben.
A Mozinet ú,j morbid humorú erotikus thrillerében a visszahúzódó konditeremvezető Lou (Kristen Stewart) első látásra beleszeret Jackiebe (Katy O’Brian), a Vegasba tartó ambiciózus testépítő nőbe. A két lány szenvedélyes viszonya veszélybe kerül, amikor maguk ellen fordítják a város erőszakos kiskirályát, Lou apját (Ed Harris).
„Nem lehet egyszerre megfelelni a heteroszexuális mátrixnak, és valahogy kilépni és befogadóvá válni, mert ez a kettő nem összeegyeztethető. Ezért érdekes a film, merthogy megpróbálja a különböző ellenállási formákat bemutatni, ami a heteroszexuális elvárásokkal és a patriarchátussal, a férfiuralommal szemben jelenik meg.”
Pető Andrea szerint a Kivérző szerelemnek gender szempontból több lehetséges értelmezése is van, és több lehetséges ellenállási formát is bemutat a patriarchátussal szemben. Így többek között azokat az összeegyeztethetetlenségeket is bemutatja, amik a konzervatív női modellre jellemzők.
„Az illiberális női modell azt mondja, hogy család, munka és otthonlét összeegyeztethető lehet. Ez az összeegyeztethetőség azzal a feltétellel történik meg, hogy az adott nő nem kérdőjelezi meg azt a politikai helyzetet, azt a heteroszexuális mátrixot, amiben saját maga számára egy kis területet ki tud hasítani, ahol jól el tud lenni.”
Az uralkodó illiberális modell a nőket a hagyományos, gondoskodó szerepekbe szorítja vissza, miközben nem teszi lehetővé számukra a politikai helyzet vagy a heteronormatív mátrix megkérdőjelezését. Az ilyen nők nem léphetnek ki ezekből a keretekből anélkül, hogy ne ütköznének ellenállásba a társadalmi elvárások miatt.
„Ez a film azért is érdekes, mert folyamatosan párbeszédben van és reflektál ezekre a különböző hollywoodi mintákra. A nézők bizonyára felismerik, hogy ez a Thelma és Louisnak egy nagyon furcsa remake-je, de Tarantino meg Rodriguez filmeknek is a különböző képeire, párbeszédeire, karaktereire reflektál gender szempontból.”
A Kivérző szerelem azzal, hogy reflektál a filmtörténet különböző alkotóira és alkotásaira, egyúttal meg is kérdőjelezi azokat, és az olyan, tipikusnak tekinthető női szerepeket az amerikai filmben, mint a naíva, a díva, a femme fatale, stb.
A beszélgetésben szóba kerül még:
- Mik a tipikus és az atipikus hollywoodi női szerepek
- Milyen szerepeket kínál a hatalom a nőknek?
- Vannak tudományos érvek a nem-bináris karakterekkel szemben?
- Mi az a queer utópia?
A Kivérző szerelem már a mozikban!
Előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=-8PWXNujlno&t=5s
Fejezetek
00:00 Bevezetés
00:24 Tipikus és atipikus hollywoodi női szerepek
01:52 Milyen szerepeket kínál a hatalom a nőknek?
08:17 Kivérző szerelem - Milyen hatása lehet egy nem heteronormatív filmnek?
14:24 A queer utópia a filmben
18:16 A ’gender’ szó jelentése és illiberális félreértelmezése
24:52 Vannak tudományos érvek a nem-bináris karakterekkel szemben?
A Mozinet hivatalos felületei:
Facebook: https://www.facebook.com/mozinet
Instagram: https://www.instagram.com/mozinetfilmek
TikTok: https://www.tiktok.com/@mozinet.tiktok
YouTube: https://www.youtube.com/@mozinet
Tóth Csaba újságíró, a VOX Mozimagazin munkatársa és az NLC „hivatásos filmőrültje”. Vele beszélget a Mozinet Nagylátószög legújabb adásában Kovács Gellért filmkritikus a szeptember 12-én mozikba kerülő Örökké című film kapcsán. A Mozinet új bemutatójában a huszonéves klímakutató fiú, Elias beleszeret egy feltörekvő énekesnőbe, Anitába, ám később inkább a karriert választja. Másfél évtized múlva Elias sorsdöntő expedícióra készül, ám ekkor újra találkozik Anitával, és felszínre törnek elfojtott érzései.
Előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=jc5J41F9qz8&t=19s
Fejezetek:
Kránicz Bence filmkritikus és egyetemi oktató, sokat foglalkozik filmes műfajelmélettel és animációval is. Vele beszélget Kovács Gellért a Mozinet Nagylátószög új adásában a Cinegón már elérhető A kis Nicolas - Eljött a boldogság ideje! című animációs film kapcsán. A kis Nicolas-ban a világ egyik legismertebb francia gyerekkönyv-sorozatának címszereplője, a csínyekre állandóan kapható francia kisfiú az egész családot lenyűgöző animációs filmben elevenedik meg. A film hűen visszaadja az eredeti könyvek hangulatát, miközben mind a történelmi, mind az alkotók személyes élményei alapján ismerjük meg a művek keletkezését.
A jövőre 10 éves Filmvilág Podcast és a Mozinet közös eseményén, premier előtt volt látható Rose Glass rendezőnő Kivérző szerelem című filmje. A vetítés után élő podcastfelvétel készült a filmről Baski Sándor, Huber Zoltán, Pozsonyi Janka és Varga Dénes részvételével.
A visszahúzódó konditeremvezető Lou (Kristen Stewart) első látásra beleszeret Jackiebe (Katy O’Brian), a Vegasba tartó ambiciózus testépítőbe. A két lány szenvedélyes viszonya veszélybe kerül, amikor maguk ellen fordítják a város erőszakos kiskirályát, Lou apját (Ed Harris). A sokkoló, felkavaró és morbid humorú erotikus thrillert Quentin Tarantino és a Coen testvérek legjobb alkotásaihoz hasonlítják. A cselekményében a nyolcvanas évekbe visszarepítő, de ízig-vérig mai Kivérző szerelem korábban már felrázta a Sundance Filmfesztivál és a Berlinale közönségét.
A beszélgetésben szóba kerül:
A Kivérző szerelem már a mozikban!
Előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=-8PWXNujlno&t=5s&ab_channel=Mozinet
A Mozinet hivatalos felületei:
Bernát Bianca művészeti menedzser, a magyar operatőrök külföldre közvetítésével foglalkozó Pancake Talents alapítója. Vele beszélget Kovács Gellért filmkritikus a Mozinet Nagylátószög legújabb adásában a Cinegón már elérhető Vaskarom, és Szimler Bálint, a Mozinet forgalmazásában a jövőben mozikba kerülő Feketepont című filmje kapcsán.
Az Erdély Mátyás által fényképezett Vaskaromban a valóságban is létező texasi Von Erich pankrátorcsaládot követjük. A világbajnok apa megszállottan dolgozik azon, hogy a fiai átvegyék majd tőle a birodalmat. De vajon sikerül-e a fiúknak megtörni a családot sújtó átkot? A Rév Marcell operatőri munkájával készült Feketepont pedig egy tanév történetét dolgozza fel egy tizen-egynéhány éves fiú és egy fiatal tanárnő szemszögéből. Olyan problémák jelennek majd meg benne, amik évtizedek óta jelen vannak az oktatásban.
„Az Illés papi alapította operatőri iskolában a mester-tanítvány viszony és a műtermi gyakorlatok nagyon fontosak voltak. És fontos volt az is, hogy értékközpontú legyen a tanterv, ő ezt '49-ben lefektette, és ez sok évtizeden keresztül öröklődött.”
Ahhoz, hogy megértsük, miért különleges a magyar operatőr képzés és miért kiemelkedően tehetségesek a magyar operatőrök, Bernát Bianca szerint a képzés történetét is szemügyre kell vennünk. 1949-ben Illés György, azaz „Papi” indította el az operatőr képzést a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, nagy hangsúlyt fektetve a világosításra, a műtermi gyakorlatokra, a hosszantartó mester-tanítvány viszony kialakítására és az értékközpontúságra. Ez a szemlélet öröklődött évtizedeken át a magyar operatőrök szemléletmódjában.
„Nagyjából egy út van: hogy egy olyan forgatókönyv betaláljon, egy olyan rendezővel, ami egyébként kikerül egy olyan fesztiválra, ahol egy olyan menedzser is meglátja, és nagyon sok szál jól klappol. De miért várjon erre egy operatőr? Miért ne legyen egy ügynökség, aki azon dolgozik, hogy ezeket a neveket megismertesse külföldön?”
Ahhoz, hogy külföldön is dolgozhassanak, Bernát Bianca szerint a magyar operatőröknek óriási szerencsére van szükségük, így keveseknek jön össze. Erre jó példa a fent említett két film operatőre, Erdély Mátyás és Rév Marcell, akik évek óta dolgoznak hollywoodi produkciókban. A hazai környezetben viszont gyorsan el lehet érni a lehetőségek végét, ezért alapította a Pancake Talents nevű operatőr ügynökséget, ami a kiemelkedően tehetséges hazai szakemberek külföldre közvetítésével foglalkozik.
A beszélgetésben szóba kerül még:
- Hogyan épül fel egy operatőr ügynökség?
- Mik a magyar operatőr képzés különlegességei?
- Hogyan vetették meg a lábukat a magyar operatőrök Hollywoodban egykor és most?
- Milyen operatőröket keresnek külföldön?
A Vaskarom már elérhető a Cinegón, a Feketepont a Mozinet forgalmazásában kerül majd mozikba.
A magyar és külföldi díjnyertes művészfilmeket forgalmazó Mozinet Nagylátószög című műsorának célja, hogy izgalmas nézőpontokat ismertessen meg a vendégek által, akik különböző területek szakemberei. A Nagylátószög beszélgetései nem annyira a konkrét filmekről szólnak, inkább a filmekhez teremtenek kontextust – így válnak egyszerre informatív filmes és hétköznapi diskurzussá. A meghívott vendégekkel két állandó műsorvezető, Veiszer Alinda és Kovács Gellért Filmszerész beszélget. Előbbi a filmek által felvetett témákat vesézi ki közéleti szereplőkkel és szakértőkkel, utóbbi alkotókkal vagy filmkritikusokkal, filmesztétákkal bontja ki az épp aktuális film jelentésrétegeit, hátterét.
Fejezetek:
00:00 Bevezetés
00:54 Egy operatőr ügynökség felépítése
04:55 A magyar operatőr képzés különlegességei - Értékközpontúság és a mester-tanítvány viszony
09:08 Magyar operatőrök Hollywoodban - egykor és most
12:53 Hogyan működik egy operatőr ügynökség?
A Mozinet hivatalos felületei:
The podcast currently has 69 episodes available.
61 Listeners
10 Listeners
3 Listeners
54 Listeners
3 Listeners
4 Listeners
1 Listeners