Molnár Viola, Mazzag Izzabella, Novák Angéla és Szél Dávid – „Néha nagyobbak a nemen belüli különbségek, mint a nemek között”2025 február 27-én a Toldi Moziban tartottuk az Emilia Pérez nyilvános díszbemutatóját. A vetítés után Molnár Viola újságíró beszélgetett Novák Angéla transznemű előadóművésszel, Szél Dávid pszichológussal és Mazzag Izabella rendezővel, többek között arról, jogosak-e az filmet érő kritikák, vagy hogy hogyan reprezentálja a film a transz közösséget. A Mozinet Nagylátószög legújabb adásában ezt a beszélgetést láthatjátok.A Mozinet új bemutatójában a nagy cégnél tengődő, túlképzett mexikói ügyvéd, Rita (Zoe Saldana – Avatar, A galaxis őrzői) meglepő ajánlatot kap az egyik helyi kartell rettegett vezetőjétől, Manitas-tól (Karla Sofía Gascón): azt kéri tőle, segítsen lezárni kétes ügyeit, hogy visszavonulva végre azzá a nővé válhasson, aki mindig is lenni szeretett volna. Jacques Audiard eddigi legmeglepőbb filmje egyszerre könyörtelen gengszterfilm, őrült komédia és extravagáns musical.„Ez jelen pillanatban még az a bolygó, ahol a transzneműség érthetetlen, elfogadatlan, bekategorizálatlan, kutatatlan.”Novák Angéla a címszereplő karakterével kapcsolatban elmondta, az Emilia Pérez egy nagyon extrém tansz életutat mutat be, a közösségét sokkal hétköznapibb emberek alkotják. De mégis mindkettő hiteles. A reprezentációval kapcsolatban kiejti, hogy a jelenlegi világunkban egyelőre csak ezek az extrém példák tudják átütni az ingerküszöböt, így nem meglepő, hogy a film története is szélsőséges elemekkel él.„Jelenleg nem nagyon tudunk olyan pszichológiai tulajdonságot, ami a nemi szervvel összefüggene. Tehát, hogy nem következik semmi pszichológiai tulajdonság abból, hogy valaki férfi vagy valaki nő.”Az Emilia Pérez által felvetett kérdésekkel kapcsolatban Szél Dávid megfogalmazta, hogy a pszichológia jelen állása szerint nem ismerünk olyan tulajdonságokat, amik összefüggenének a nemi szervekkel, sőt egyes esetekben nagyobbak a nemen belüli különbségek, mint a nemek közöttiek. Mindenki egyéni módokon éli meg a saját férfiségét, vagy nőiségét. Nem ért egyet sem a filmben, sem a való életben megjelenő bináris felfogással.„Az Emilia Pérezt kísérleti musicalként kategorizálnám.”Mazzag Izabella a film formai megoldásairól beszélt, szerinte leginkább egy kísérleti musicalről beszélhetünk az Emilia Pérez kapcsán. Kiemelte a kiváló operatőri munkát, a műfaji megoldásokat és a film ritmikáját is.Az Emilia Pérez már a mozikban!A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük. Fejezetek00:00 Bevezetés01:36 Tetszhet az embereknek az Emilia Pérez?03:32 Az Emilia Pérez és a transzreprezentáció12:15 A külső megváltoztatásával a belső is megváltozik?15:52 Az Emilia Pérezt érő kritikák20:55 A közelmúlt AI botrányaiMűsorvezető: Molnár ViolaSzerkesztő: Orzói KristófOperatőr: RoteraVágó: Pamuki KrisztiánKreatív menedzser: Bertók Andrea, Csata HannaPromó és kommunikáció: Beleznai MárkProducer: Böszörményi GáborHangmester, hangutómunka: Nagy BotondA Mozinet hivatalos felületei:Facebook: https://www.facebook.com/mozinetInstagram: https://www.instagram.com/mozinetfilmekTikTok: https://www.tiktok.com/@mozinet.tiktokYouTube: https://www.youtube.com/@mozinet

Fejezetek

01:40 Nincs univerzális transz életút

06:22 Hella átalakulása

16:15 Transzfób törvények itthon és külföldön

33:45 Gyerekkori traumák Hella szülőfalujában

Tartalom

Február 5-én este a 14. Mozinet Filmnapokon premier előtt vetítettük az Emilia Pérezt, a film után pedig Zsirka Hella transz aktivistával, a Háttér Társaság munkatársával beszélgetett Veiszer Alinda. A Mozinet Nagylátószög új epizódjában többek között szóba kerül Zsirka Hella átalakulásának története és a transzfób törvények itthon és külföldön. A Mozinet új bemutatójában a nagy cégnél tengődő, túlképzett mexikói ügyvéd, Rita (Zoe Saldana – Avatar, A galaxis őrzői) meglepő ajánlatot kap az egyik helyi kartell rettegett vezetőjétől, Manitas-tól (Karla Sofía Gascón): azt kéri tőle, segítsen lezárni kétes ügyeit, hogy visszavonulva végre azzá a nővé válhasson, aki mindig is lenni szeretett volna. Jacques Audiard eddigi legmeglepőbb filmje egyszerre könyörtelen gengszterfilm, őrült komédia és extravagáns musical. „Szerintem nem létezik egy univerzális transz életút. Tehát, ahány transznemű van, annyiféleképpen fogalmazzák meg a saját identitásukat, és természetesen annyiféle életút létezik.” Zsirka Hella már a beszélgetés elején leszögezte: nincs univerzális transz életút, ahány transz, annyi megélés. Az ő életútja abban különleges, hogy az identitását mindig vakmerően, kockázatvállalóan kereste. „Életemben egyszer mentem be egy fiú öltözőbe középiskolában, és traumatikus volt. Ahogy bementem, és láttam azt a sok kamasz fiút előttem, hogy hogy néznek rám, hogy milyen undorral, és milyen megjegyzéseket tesznek rám. És én ezt jeleztem a tanároknak akkor. Nyilván nem értették, és adtam egy ultimátumot a tanároknak, hogy vagy engedik, hogy valamelyik másik öltözőt használjam, vagy a folyosón fogok öltözni. Nem hitték el, és átöltöztem a folyosón.” Hella egészen kiskorától kezdve nem azonosult a fiú címkével, és ezt nyíltan vállalta, akkor is, ha ez kiközösítéshez, agresszív elutasításhoz vezetett. A középiskolában is konfrontálódott a közösségével és a tanáraival is, többek között azért, hogy ne kelljen a fiú öltözőt használnia.  „Ha hoznak egy olyan törvényt, ugye a 33-as paragrafust, ami megtiltja a nem- és névváltoztatást, akkor abból nagyon könnyen lehet arra következtetni, hogy bizonyára a nemi megerősítő beavatkozásokat is megtiltják. A gyakorlatban ez nincs így, sőt maga a kormánypárt jelentette ki anno, hogy az orvosi tranzícióhoz nekik semmi közük, mert a saját testükkel azt csinálnak a transzok, amit akarnak.” Hella a transzfób törvényekkel kapcsolatban elmondta, annak ellenére, hogy a transznemű emberek számára megtiltották a jogi nemváltoztatás lehetőségét, a nemi megerősítő műtétek a közhiedelemmel ellentétben nem illegálisak. Viszont a törvény hatására rengeteg orvos nem hajlandó tranzíciós műtéteket végrehajtani, mert tartanak attól, hogy emiatt vegzálni fogja őket a kormány. A beszélgetésen szóba került még:- Hella átalakulásának története- Transzfób törvények itthon és külföldön- Gyerekkori traumák Hella szülőfalujában- Transzfóbia és szexizmusAz Emilia Pérez február 27-étől a mozikban! A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük. Műsorvezető/szerkesztő: Veiszer AlindaRendező: Orzói KristófOperatőr: RoteraVágó: Láng AlexandraKreatív menedzser: Bertók Andrea, Csata HannaPromó és kommunikáció: Beleznai MárkProducer: Böszörményi GáborHangmester: Pongor AndrásHangutómunka: Pongor AndrásA Mozinet hivatalos felületei:Facebook: https://www.facebook.com/mozinetInstagram: https://www.instagram.com/mozinetfilmekTikTok: https://www.tiktok.com/@mozinet.tiktokYouTube: https://www.youtube.com/@mozinet

Fejezetek

00:00 Bevezetés
01:52 A Sünvadászat, mint Remélem legközelebb sikerül meghalnod:) folytatása
05:39 Kamaszok, mint társadalmi tükör
09:02 A Sünvadászat személyessége & gyerekszínészek
15:27 Rendezői kitárulkozás
18:30 A Sünvadászat kisgyermekes szülőként

Tartalom

Pozsonyi Janka kritikus, a Filmhu szerkesztője, újságírója. Vele beszélget a Mozinet Nagylátószög legújabb adásában Kovács Gellért „Filmszerész” a már mozikban futó Sünvadászat című film kapcsán többek között arról, mennyiben tekinthető ez a film a Remélem legközelebb sikerül meghalnod:) folytatásának, és mennyiben egy rendezői kitárulkozásnak.

A Mozinet új bemutatójában a túlhajszolt Bogi (Mari Dorottya) klasszikus éneket tanul a Zeneakadémián, de vidéki lányként nehezen találja a helyét Budapesten. Az iskola mellett bébiszitterkedéssel keres pénzt: unokatestvére, Tamás (Polgár Csaba – Cicaverzum) és felesége, Zita (Jakab Juli – Napszállta) kisgyerekeire vigyáz. A házaspár kapcsolata válságban van, a kettejük közötti feszültség pedig akaratlanul átragad a gyerekekre, és végső soron Bogira is. A lány a rendkívül fontos énekvizsgája napján eltitkol egy végzetesnek tűnő hibát.

„Én azt éreztem ezen a házaspáron, hogy így érzelmileg nem olyan érettek, mint amilyennek hiszik magukat.”

A filmnek egy izgalmas aspektusa a főszereplő család és bébiszitterük sajátos dinamikája. Pozsonyi szerint a felnőtt karakterek érzelmileg éretlenek, titkokkal, hazugságokkal terhelik a gyermekeiket, akik ezt sokkal jobban átlátják és értik, mint a szülők gondolnák.

„Ez a döntés nagyon érdekes, hogy ez itt tényleg az én életem, ezek itt az én gyerekeim, ez a saját lakásom. Ez egy kitárulkozás, nem?”

Pozsonyi kiemeli a film személyességét is, ami nagyban összefügg azzal, hogy független finanszírozásból, kevés pénzből készült. Schwechtje Mihály és párja – egyben a film producere -, Petrovits Genovéva a saját élethelyzeteikből inspirálódva forgattak a saját gyerekeikkel, a saját lakásukban.

„Arra próbálják ösztönözni az embereket, hogy lehet beszélni ezekről a konfliktusokról, meg erről a furcsa életszakaszról, hogy gyerekkel, házassággal, a munka terhe alatt is, a mentális egészséggel foglalkozni kell, mert összeroppannak az emberek a politikai nyomás, gazdasági nyomás, mindenféle nyomás alatt.”

Pozsonyi úgy látja, Schwechtje generációja eljutott abba korba, amikor arról akar diskurzust elindítani, ami közvetlenül érinti őket. Hasonló alkotóként megemlíti Hajdu Szabolcsot is.

A beszélgetésben szóba kerül még:

-       A Sünvadászat, mint Remélem legközelebb sikerül meghalnod:) folytatása

-       Kamaszok, mint társadalmi tükör

-       A Sünvadászat személyessége & gyerekszínészek

-       Rendezői kitárulkozás

-       A Sünvadászat hatása kisgyermekes szülőként

A Sünvadászat már a mozikban!

Előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=TG9KwlE_o88&t=3s&ab_channel=Mozinet

A Mozinet hivatalos felületei:Facebook: https://www.facebook.com/mozinetInstagram: https://www.instagram.com/mozinetfilmekTikTok: https://www.tiktok.com/@mozinet.tiktokYouTube: https://www.youtube.com/@mozinet

Fejezetek

Fabényi Julia művészettörténész, a Baranya Megyei Múzeumok volt igazgatója. Jelenleg a Ludwig Múzeumot vezeti. Vele beszélget a Mozinet Nagylátószög legújabb adásában Veiszer Alinda a már mozikban futó Dahomey – Kik vagyunk? kapcsán többe között arról, milyen törekvések mutatkoznak ma a nyugati világban arra, hogy bizonyos műkincseket visszaszolgáltassanak az eredeti hazájukba.

Fejezetek :

00:00 Bevezetés
01:16 Mikortól beszéljünk a válásról a gyerekkel?
08:04 Bébiszitter és gyerek kapcsolata
11:58 Jó titok és rossz titok
15:09 Egészséges kötődés és gyerekbarát társadalom

Tartalom

Szakpszichológusként a legkülönbözőbb korú emberekkel foglalkozik, óvodásoktól kezdve egészen az időskorúakig, a konzultációkba pedig bevonja az érintettek családját is. Az anyák egyenjogúságának ugyanannyira a híve, mit az apák emancipációjának. Szél Dávid nem csak pszichológusként, de bloggerként is foglalkozik a családi dinamikák kérdésével. Apapara című blogján rendszeresen ír saját, családi élményeiről, és az ehhez kapcsolódó társadalmi kérdésekről. A Mozinet Nagylátószög új epizódjában vele beszélget Veiszer Alinda a február 13-án mozikba kerülő Sünvadászat című film kapcsán.

Te mennyit vállalsz? És mennyit bírsz? A Mozinet új bemutatójában a túlhajszolt Bogi (Mari Dorottya) klasszikus éneket tanul a Zeneakadémián, de vidéki lányként nehezen találja a helyét Budapesten. Az iskola mellett bébiszitterkedéssel keres pénzt: unokatestvére, Tamás (Polgár Csaba – Cicaverzum) és felesége, Zita (Jakab Juli – Napszállta) kisgyerekeire vigyáz. A házaspár kapcsolata válságban van, a kettejük közötti feszültség pedig akaratlanul átragad a gyerekekre, és végső soron Bogira is. A lány a saját jövője szempontjából rendkívül fontos énekvizsga napján elkövet egy végzetes hibát. Schwechtje Mihály, a Remélem legközelebb sikerül meghalnod : -) rendezőjének legújabb filmje a túlterheltség problémáját járja körül, három főszereplőjének egyetlen napját bemutatva. Tűpontos képet ad arról, milyen áldozatok árán tudunk boldogulni a hétköznapokban.

Szél Dávid a film kapcsán elmondja, a szülők mindennapi leterheltsége, túlhajszoltsága nagyban nehezíti a gyereknevelést, amihez rengeteg odafigyelésre, rugalmasságra van szükség. Ha például egy nehéz temperamentumú gyerekünk van, akit nem egyszerű feladat megnyugtatni, ha éjszaka felsír, akkor egy túlterhelt embernek hamar elfogyhat a türelme, amivel hosszú távon csak táplálja a gyerek nehéz viselkedését.

Szél Dávid a Sünvadászatban szereplő család kapcsán megfogalmazza a kérdést, hogy ha napi szinten foglalkozik más a gyerekeinkkel, akkor kihez fog valóban kötődni a gyerek? Egy másik fontos probléma a filmben és a valóságban is, hogy nincsenek kialakítva a bébiszitter határai, és arra sincs protokoll, mit kell tennie vészhelyzet esetén. A szülők hajlamosak felelőtlenül, kellő utánanézés és megbeszélés nélkül rábízni a gyerekeiket másokra. Szél szerint a bébiszitterkedés egy bizalmi munka, válogatni, kvázi castingolni kell őket, olyan embert kell találni, akivel van közös kémia.

A Sünvadászatban a szülőpáros bevonja a gyerekeket a köztük feszülő konfliktusba, például azzal, hogy titoktartásra kötelezik őket. Szél szerint ez egyértelműen nagyon káros gyakorlat. Ezzel szemben fontos a gyerekeknek megtanítani, hogy van jó titok és rossz titok, és ezt ők maguk is érezhetik: a rossz titok belső feszültséget, szorongást okoz, míg a jó titok nem.

A beszélgetésben szóba kerül még:

- Hogyan érdemes a gyerekkel a válásról beszélni?

- Milyen az egészséges kapcsolat a bébiszitter és a gyerek között?

-  Mik a jó és rossz titkok?

-  Egészséges kötődés és gyerekbarát társadalom

A Sünvadászat február 13-ától a mozikban!

Előzetes: https://youtu.be/TG9KwlE_o88

A Mozinet hivatalos felületei:

FEJEZETEK

01:53 Hogyan változott a nők helyzete a filmhez képest?

06:04 Mennyire pontos a Miénk lesz a holnap ábrázolásmódja?

12:05 Az anya-lánya és apa-fia kapcsolatok, öröklődő minták

26:28 Statisztikák ma a családon belüli erőszakról

Tartalom / sajtó

Tóth Györgyi, Ötvös Veronika és Kállay Eszter - A romantikus dalok is a birtoklásról szólnak

A január 21-i Miénk lesz a holnap című film vetítését követően Tóth Györgyivel és Ötvös Veronikával, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE) Egyesület önkénteseivel beszélgetett a Kállay Eszter író, költő. A Mozinet Nagylátószög legújabbb adásában ezt a beszélgetést nézhetitek meg.

A Mozinet új bemutatója, a Miénk lesz a holnap többek között olyan kérdésekkel foglalkozik, hogy lehet-e a női egyenjogúságról, sőt, a családon belüli erőszakról egyszerre szórakoztató, humoros és átélhető filmet készíteni? A film főszereplője, Delia nap mint nap teljesíti a lehetetlent – dolgozik otthon és munkahelyén, rendben tartja a családi fészket, foglalkozik a gyerekekkel és az idős családtagokkal, elviseli a háborút megjárt férje dühkitöréseit. A fáradhatatlan nő mindent megtesz, hogy férjhez készülő lánya ne jusson hozzá hasonló sorsra, de erőfeszítései hiábavalónak tűnnek. Egy számára címzett levél azonban szokatlanul bátor tettre készteti.

„Egy ilyen családban felnőve valójában újrateremtjük az erőszakot. És ezt is szépen bemutatja a film, ahogy a nagypapa átadja a tudást a fiának: nem kell sokszor megverni a nőt, elég egyszer, de akkor nagyon, és majd jobban fog félni.”

Ötvös Veronika a film egyik fontos jelenetével kapcsolatban kifejti, a bántalmazó minták öröklődnek a férfiágon. A Miénk lesz a holnap plasztikusan bemutatja, hogy a családapa öreg, ágyhoz kötött apja abban ad neki tanácsokat, hogyan érdemes kellőképpen megverni a feleségét. Ennél jóval részletesebben foglalkozik a film az anya-lánya kapcsolatokkal és az ott öröklődő mintákkal. A rendező-főszereplő Paola Cortellesi által alakított Delia karaktere, próbálja megakadályozni, hogy fiatal lánya, az övéhez hasonló, bántalmazó párkapcsolatba kerüljön.

„Főleg fiatalokkal foglalkozó prevencióban kerül elő, hogy nézzük már meg egy pillanatra, hogy mi van, ha nem egy jóképű fiatalember negédes hangon mond ilyeneket, hogy az »enyém vagy, nem lehetsz másé, nem hagyhatsz el soha«. Ezek szoktak lenni a romantikus dalok szövegei, holott ezek birtoklásról, mozgáskorlátozásról szólnak. Az, hogy »nem lehetsz senki másé«, el szokott hangozni a hétköznapokban is, csak fenyegetésként, persze.”

Tóth Györgyi szerint a Miénk lesz a holnapnak az a formai megoldása, hogy az erőszakos jelenetek stilizálva, romantikus zenei aláfestéssel kerülnek bemutatásra, ad egy érdekes áthallást a filmnek. Többek között azért is, mert a romantikus slágerek gyakran hemzsegnek az erőszakos mondatoktól, épp csak nehéz észrevenni az érzelmes körítés miatt.

A beszélgetésben szóba kerül még:

-       Hogyan változott a nők helyzete a filmhez képest?

-       Mennyire pontos a Miénk lesz a holnap ábrázolásmódja?

-       Az anya-lánya és az apa-fia kapcsolatok, öröklődő minták

-       Statisztikák ma a családon beüli erőszakról

A Mozinet hivatalos felületei:

Figyelem! A beszélgetés angol nyelvű.

A magyar feliratos verzió a Mozinet YouTube csatornáján található!

https://www.youtube.com/watch?v=fOAjXOlo4GM&ab_channel=Mozinet

Dhanya Seshan üzleti oktató, a Budapesti Nemzetközi Iskola (IBS) volt igazgatóhelyettese. Indiából származik, most Magyarországon él férjével és gyerekeivel. Vele beszélget a Mozinet Nagylátószög legújabb adásában Veiszer Alinda a február 6-án mozikba kerülő Minden, ami fénynek tűnik című film kapcsán többek között arról, milyen nőnek lenni az indiai társadalomban.

Fejezetek:

00:00 Bevezetés

01:23 Ki Jacques Audiard?

06:57 Az Emilia Pérez műfaj kavalkádja 

12:52 Átalakulások Audiard filmjeiben

19:19 Témaválasztás és hitelesség az Emilia Pérezben

24:30 Emilia Pérez az Audiard-életműben

Tartalom:

Kolozsi László író, forgatókönyvíró és kritikus, aki Jacques Audiard filmjeinek nagy kedvelője. Vele beszélget a Mozinet Nagylátószög legújabb adásában Kovács Gellért, a február 27-én mozikba kerülő Emilia Pérez című film kapcsán többek között arról, milyen kérdéseket vet fel a film témaválasztása, vagy hogy hol helyezkedik el Audiard életművében.

A Mozinet új bemutatójában a nagy cégnél tengődő, túlképzett mexikói ügyvéd, Rita (Zoe Saldana – Avatar, A galaxis őrzői) meglepő ajánlatot kap az egyik helyi kartell rettegett vezetőjétől, Manitas-tól (Karla Sofía Gascón): azt kéri tőle, segítsen lezárni kétes ügyeit, hogy visszavonulva végre azzá a nővé válhasson, aki mindig is lenni szeretett volna. Jacques Audiard eddigi legmeglepőbb filmje egyszerre könyörtelen gengszterfilm, őrült komédia és extravagáns musical.

„A nagyon erős rendezőknek - főleg egyébként a műfaji rendezőknek - mindig ugyanaz a téma kimutatható a filmjeinek a hátterében. A profiban is már a Josselin Beaumont története megelőlegezi Audiard legfontosabb történeteit: annak, hogy a hős ő jobb emberré váljon, ára van.”

Kolozsi elmondja, Jacques Audiard a karrierjét A profi című kultikus francia film egyik forgatókönyvírójaként kezdte, és már abban a filmben megmutatkozott a premissza, ami a későbbi filmjei történetének magját adja: annak, hogy kilépj a rendszerből és jobb emberré válj, komoly ára van. Ugyanez a téma az Emilia Pérezben is megjelenik.

„Az Emilia Pérez nem annyira vígjáték, mint inkább melodráma. Egy musical-melodráma: ha egy karakter érzései az elmondhatóság határát súrolják, akkor egyszerűen dalra fakadnak. Mintha kiszakadna ez a dal minden esetben a szereplőkből.”

Az Emilia Pérez véleménye szerint nem vígjáték, hanem a musical és a melodráma műfaji keveréke, amiben a legpatetikusabb érzéseket dalban fejezik ki. Az, hogy ez egy bűnügyi történet keretei között valósul meg, Kolozsi szerint egy üdítően szokatlan kontrasztot nyújt.

„Végignézve azt, hogy milyen kritikák érték ezt a filmet, sokan felvetik azt a problémát, hogy egy francia filmes képes lehet-e hitelesen beszélni a mexikói dorgkartellről, vagy hogy nem hamis-e ez a nézőpont.”

Sok kritika kérdőjelezi meg azt, hogy Audiard hitelesen tud-e szólni a transzneműség, vagy a mexikói drogkartellek témájában. Kolozsi szerint ezek fontos felvetések, de szem előtt kell tartani, hogy ez egy zsánerfilm, ami nem törekszik a realitásra, viszont ezek a témák megmozgatják a rendező műfaji érzékét, ezért foglalkozik velük.

Az Emilia Pérez február 27-étől a mozikban!

Előzetes: https://youtu.be/OSsE3S3l660

A beszélgetésben szóba kerül még:

-       Az Emilia Pérez műfaj kavalkádja

-       Átalakulások Audiard filmjeiben

-       A témaválasztás és hitelesség kérdése az Emilia Pérezben

A Mozinet hivatalos felületei:

Fejezetek:

00:00 Bevezetés

00:51 Dokumentum és fikció formai keveredés egykor és most

12:10 A magyar dokumentumfilm alakulása

17:48 Traumafeldolgozás és dokumentumfilm

18:04 Az új dokumentumfilmes hullám

23:37 A dokumentumfilm és a technikai fejlődés

Tartalom:

Almási Tamás filmrendező, forgatókönyvíró, az SZFE Dokumentumfilm-rendező szak vezetője. Pályafutása során több mint negyven egész estés dokumentumfilmet készített, amelyek közül kiemelkedik az 1987 és 1998 között forgatott, nyolc részből álló ózdi sorozata. Vele beszélget a Mozinet Nagylátószög legújabb adásában Kovács Gellért filmkritikus a január 30-án mozikba kerülő Dahomey – Kik vagyunk? című film kapcsán többek között arról, hogyan keveredett a dokumentarizmus egykor és most.

A Mozinet új bemutatójában, az Arany Medve-díjas Dahomey – Kik vagyunk? című dokumentumfilm az egykori Dahomey királyságból elrabolt műtárgyak hazatérését követi a Benini Köztársaságba. A műtárgyak visszaszolgáltatása kulcsfontosságú pillanat volt az egykori gyarmati országok történetében. De hogyan fogadják a műkincseket a benini lakosok? Az Abomey-Calavi egyetem hallgatói között parázs vita zajlik arról, hogy mit jelent nekik ma az őseik örökségével való szembesülés.

„Én azt látom, hogy a dokumentumfilm és a játékfilm mindinkább közeledik egymáshoz. A magyar és külföldi kollégák játékfilmesként dokumentumfilmes erősségeket mutatnak, és a dokumentumfilmesek meg inkább fikciós elemekkel gazdagítják, díszítik a filmjüket.”

Almási úgy látja, ez egy trend mostanában, hogy a játékfilmek dokumentarista jelleget kezdenek mutatni, míg a dokumentumfilmek egyre több játékfilmes elemet viselnek. A Dahomey is két, élesen elkülönülő részre oszlik: egy fikciósra és egy dokumentumfilmesre. Almási úgy véli, ennek az oka az lehet, hogy a streamingnek köszönhetően egyre több emberhez el tud jutni akár egy dokumentumfilm is, így fel kell venniük a versenyt a játékfilmekkel is, formai szempontból és befogadhatóság tekintetében is. A néző hasonló struktúrát, drámát, csúcspontokat vár el egy dokumentumfilmtől, mint egy játékfilmtől.

„Én azt gondolom, a múlt traumáinak a kibeszélése egyáltalán nem ért véget.”

Almási szerint a kortárs dokumentumfilm-rendezőknek rengeteg téma adott, ugyanis a múlt traumái még mindig nincsenek teljes egészében kibeszélve. Az azonban, hogy ezek a traumák milyen témák mentén kerülnek kifejezésre, az függ az alkotótól, de egyéb feltételektől is, például az anyagiaktól.

„Én nem tudom, hogy tudják-e, hogy ebben vesztenivaló is van, de soha nem érzem rajtuk ezt, inkább rendkívül elszántan, és nagyon céltudatosan csinálnak filmeket.”

A fiatal magyar dokumentumfilmes generációról elmondja, tanárukként sokat tanult tőlük, és abból a számára már kísérleti hozzáállásból, amit ők képviselnek a filmkészítésben. Említi többek között Zurbó Dorottya A boldogság ügynöke című filmjét is.

A beszélgetésben szóba kerül még:

-  A magyar dokumentumfilm alakulása

-  Traumafeldolgozás és dokumentumfilm

-  Az új dokumentumfilmes hullám

-  A dokumentumfilm és a technikai fejlődés

A Dahomey – Kik vagyunk? január 30-ától a mozikban!

Előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=OQ16FiySyuw&t=19s

A Mozinet hivatalos felületei:

Facebook: https://www.facebook.com/mozinet

Instagram: https://www.instagram.com/mozinetfilmek

TikTok: https://www.tiktok.com/@mozinet.tiktok

YouTube: https://www.youtube.com/@mozinet

Fejezetek

00:00 Bevezetés

00:23 El lehet táncolni a családon belüli erőszakot?

04:46 Nők elleni erőszak és a jog

22:20 Társadalmi szemléletformálás és a metoo

29:01 Különböző generációk szemlélete

31:15 Az elmúlt évtizedek fejlődése

Tartalom:

Dr. Spronz Júlia ügyvéd, kiemelt szakterülete a partnerkapcsolati, családon belüli erőszak áldozatainak védelme. Több évtizedes ügyvédi tapasztalata mellett a PATENT egyesület alapítója is, amely az egyetlen hazai civil szervezet, ami a nemi alapú erőszak áldozatai számára nyújt jogi tanácsadásra szakosodott. Vele beszélget a Mozinet Nagylátószög legújabb adásában Veiszer Alinda a már mozikban futó Miénk lesz a holnap kapcsán arról, mennyire segítik a jelenleg létező jogszabályok a nők elleni erőszak áldozatait, és van-e mód társadalmi szemléletformálásra.

A Mozinet új bemutatója többek között olyan kérdésekkel foglalkozik, hogy lehet-e a női egyenjogúságról, sőt, a családon belüli erőszakról egyszerre szórakoztató, humoros és átélhető filmet készíteni? Delia nap mint nap teljesíti a lehetetlent – dolgozik otthon és munkahelyén, rendben tartja a családi fészket, foglalkozik a gyerekekkel és az idős családtagokkal, elviseli a háborút megjárt férje dühkitöréseit. A fáradhatatlan nő mindent megtesz, hogy férjhez készülő lánya ne jusson hozzá hasonló sorsra, de erőfeszítései hiábavalónak tűnnek. Egy számára címzett levél azonban szokatlanul bátor tettre készteti.

„Azért nagyon sok évig kampányoltunk, hogy a családon belüli erőszakot ne monoklis nőkkel, meg emelkedő ököllel ábrázolják ezekben a képi megjelenésekben, mert az nagyon traumatizálja az érintetteket.”

Spronz a Miénk lesz a holnap kapcsán elmondja, szerencsésnek tartja, hogy a film az erőszakot stilizáltan, zenés-táncos jelenetek formájában ábrázolja, így anélkül képes diskurzust indítani, hogy a traumatizálná az érintetteket. Az erőszak élét elveszi a film, de teret hagy a hétköznapi agresszióknak is, amik, mint búvópatak, átszövik a főszereplők párkapcsolatát.

„Egészen 1997-ig Magyarországon szabad volt a házastársi kapcsolaton belül nemi erőszakot elkövetni a feleség sérelmére. De ez most már orvoslódott. Ami viszont nem, hogy ezek a szexuális bűncselekmények továbbra is csak akkor büntetendőek, hogyha a sértett megindítja az eljárást, és erre egy hónapja van a cselekménytől kezdve.”

A jelenlegi jogszabályi lehetőségekről Spronz elmondja, meglehetősen szűkre szabottnak tartja őket az erőszak áldozatai számára. Más bűncselekményekkel szemben, hivatalból nem, csak akkor indul eljárás, ha az áldozat megindítja azt, és erre összesen 1 hónapja van a cselekmény után. Ez nagyon kevés idő, tekintve, hogy sok áldozatnak évekre van szüksége, hogy olyan lelki állapotba kerüljön, hogy neki tudjon állni egy ilyen procedúrának.

„Nagyon kézzelfogható, gyakorlati hatása van ennek a jogalkalmazásnak, de valóban, az üzenet az, hogy a családon belüli erőszak nekünk, államférfiaknak, nem annyira érdekes, hogy ugyanolyan vehemenciával lépjünk fel ezzel szemben, mint bármilyen más bűncselekménnyel szemben.”

A beszélgetésben szóba kerül még:

-  El lehet táncolni a családon belüli erőszakot?

-  Hogyan formálta a társadalom szemléletét a metoo?

-   Hogyan változnak generációról generációra az abúzusról alkotott általános vélemények?

-  Volt fejlődés az elmúlt évtizedekben?

A Miénk lesz a holnap január 2-ától a mozikban!

https://www.youtube.com/watch?v=ladQ5zs-u9w&t=6s&ab_channel=Mozinet

A Mozinet hivatalos felületei: