Palya Tamás a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumban tanított matekot és kémiát, mielőtt elbocsátották volna 2022-ben. A kirúgásának oka az volt, hogy részt vett a pedagógusok jogaiért és a közoktatás minőségéért folytatott tüntetéseken, amelyek keretében több tanár polgári engedetlenség formájában tiltakozott az oktatási rendszer állapota ellen. Palya és társai elbocsátása nagy felháborodást váltott ki mind a tanárok, mind a szülők és diákok körében. Vele beszélget a Mozinet Nagylátószög legújabb epizódjában Veiszer Alinda a már mozikban futó Fekete pont kapcsán többek között arról, hogyan élte meg Palya a kirúgást, vagy hogy milyen valós történettel járult hozzá Szimler Bálint filmjének a történetéhez.

„Én sosem bántam meg a tiltakozást. Ugyanakkor meg azt látom, hogy megtörtént pénteken a kirúgásunk, és ha utána hétfőn az összes iskola bezár, akkor már rég nem itt tartanánk.”

Palya elmondja, a tiltakozást a későbbi kirúgás fényében sem bánta meg, sőt, úgy gondolja, hogy sokkal erőteljesebben és szélesebb körben kellett volna kiállnia a pedagógusoknak az őket érintő ügyekben, és ezzel komolyabb változásokat is elérhettek volna. Ehhez képest mostanra beállt egy új status quo, amit szépen lassan mindenki elfogadott.

„Most anyagilag sokkal jobban élek, ami olyan szempontból nagyon elszomorító, hogy most abból élek, hogy a magyar oktatási rendszer ilyen.”

Magántanárként helyezkedett el, ami elmondása szerint stabilabb anyagi bázist jelent, ami egyúttal szomorú látlelet is arról, amilyen állapotban az oktatási rendszerünk van. Elit iskolákból is fogad diákokat, akikről gyakran az benyomása, hogy az iskolában nem kapnak megfelelő oktatást.

„Kiesett egy ablaktábla, mire a tankerület úgy reagált, hogy adtak pénzt gittre, és ez nem vicc. Az az ablaktábla egy gyereket megölhetett volna, vagy egy felnőttet, ha ráesik. De hát ez volt a reakció, hogy akkor adnak pénzt gittre. És végül egy szülő ajánlott fel pénzt a rendes javításra.”

A Fekete pont egyik ikonikus jelenetében magától kizuhan az iskola egyik ablaka az udvarra. Palya elbüszkélkedik, hogy ezt az ötletet ő adta Szimler Bálint rendezőnek, amikor egy beszélgetésük során elmesélte neki, hogy a Kölcseyben is történt egy nagyon hasonló eset, amit végül csal szülői hozzájárulással tudtak megoldani. 

A beszélgetésben szóba kerül még:

-       Mi történt Palyával a kirúgása óta?

-       Megérte tiltakozni?

-       Mit gondol a mobiltelefonok tiltásáról az iskolákban?

-       Merre tart és merre kéne tartania az oktatásnak?

A Fekete pont már a mozikban!

A magyar és külföldi díjnyertes művészfilmeket forgalmazó Mozinet Nagylátószög című műsorának célja, hogy izgalmas nézőpontokat ismertessen meg a vendégek által, akik különböző területek szakemberei. A Nagylátószög beszélgetései nem annyira a konkrét filmekről szólnak, inkább a filmekhez teremtenek kontextust – így válnak egyszerre informatív filmes és hétköznapi diskurzussá. A meghívott vendégekkel két állandó műsorvezető, Veiszer Alinda és Kovács Gellért Filmszerész beszélget. Előbbi a filmek által felvetett témákat vesézi ki közéleti szereplőkkel és szakértőkkel, utóbbi alkotókkal vagy filmkritikusokkal, filmesztétákkal bontja ki az épp aktuális film jelentésrétegeit, hátterét.

Fejezetek:

00:00 Bevezetés

00:20 A kirúgás évfordulója

03:46 Megérte kiállni?

05:07 Mobiltelefon az iskolában

06:10 Hírnév és talpra állás a kirúgás után

08:09 Tanárhiány és pedagógiai módszerek a Fekete pontban 

14:07 Az igazgató, mint politikai végrehajtó

18:52 Hogyan élte meg Palya Tamás a kirúgást?

22:49 A kieső ablak igaz története

24:10 Merre tart és merre kéne tartania az oktatásnak?

Dr. Kapitány-Fövény Máté klinikai szakpszichológus és addiktológus szakértő, szenvedélybetegekkel terápiás ellátásban és kutatói szinten is foglalkozik, illetve interaktív prevenciós programokat is szervez fiataloknak, ilyen például a Tudat-törő szabadulószoba. Számos publikáció és könyv szerzője a függőség témájában, köztük a Függőben - Az alkoholizmus lélektana és az Ezerarcú függőség című kötetek. Vele beszélgetett a Mozinet Nagylátószög legújabb adásában Veiszer Alinda az október 31-én mozikba kerülő És mi van Tomival? című film kapcsán.

A Mozinet új, Till Attila rendezésében készült bemutatójában Sanyi (Thuróczy Szabolcs) az alkoholbeteg bábművész és Pali (Polgár Tamás) az alkoholbeteg liftszerelő együtt keresik a haverjukat, Tomit, aki már több anonim alkoholista gyűlést kihagyott. Próbálnak józanok maradni, ami nem könnyű egy olyan országban, ahol az ivászat széles körben elfogadott napi gyakorlat. Sanyit öt éve a függősége miatt hagyta el a felesége és a lánya, azóta új életet kezdett és nem iszik, Palinak viszont elég egy kis lökés, hogy újra igyon. Tominak valószínűleg már ennyi se kell. A két barát Budapest utcáin versenyt fut az idővel, hogy megtalálják és megmentsék Tomit.

Kapitány-Fövény az És mi van Tomival? egyik forgatókönyvírója volt. Az írás folyamatáról elmondja, fontos volt neki egy megtartó közeg bemutatása, és a pozitív végkifejlet. Elmondása szerint a függők 90%-a nem kér segítséget, mert megbélyegzettnek érzi magát a problémája miatt. Szerinte a film alkalmas lesz arra, hogy motiválja az érintetteket a segítségkérésre.

Kapitány-Fövény nagyon káros társadalmi jelenségnek tartja azt, hogy míg az alkoholfogyasztás nagyon is bátorított tevékenység, az alkoholbetegség ezzel ellenben megbélyegzéssel jár. Ki van kövezve az út az ember előtt, hogy függővé váljon, ám amint ez megtörténik, és csökken a társadalmi az egyén haszna, a társadalom egésze hátat fordít neki és kitaszítja.

„Magyarországon is, Oroszországban is, egyébként a skandináv országokban is nagyon sok érték társul az aloholfogyasztáshoz. Mondjuk az, hogy ki férfias. Az a férfias, aki bírja a piát. Ilyen típusú összekapcsolás azért nincs minden országban. És például pont a kamasz fiúknak - akik az élbolyba tartoznak sajnos az elfogyasztott mennyiséget tekintve - egy beavatási rítussá is válik a piálás.”

Magyarország Kapitány-Fövény szerint azok közé az országok közé tartozik, ahol az alkoholfogyasztáshoz rengeteg érték társul, míg az alkoholbetegség tabu, így nincs róla megfelelő társadalmi diskurzus. Míg például a mediterrán országokban is sok alkohol fogy, de az nem egyszerre, inkább vacsora mellé egy-két pohár bor formájában, míg a teljes lerészegedés kevésbé támogatott, de tabusításról és tiltásról nincsen szó.

A beszélgetésben szóba kerül még:

-       Hogyan vett részt Kapitány-Fövény Máté a forgatókönyv megírásában?

-       Mik a visszaesés kiváltó okai?

-       Milyen lehet az alkoholbetegek családi élete?

-       Hasznos, ha közszereplők nyilvánosan vállalják függőségüket?

-       Miért fontos a preventív szemlélet?

-       Mire jó a száraz november?

Az És mi van Tomival? október 31-től a mozikban!

Fejezetek:

00:00 Bevezetés

00:29 Hogyan vett részt Kapitány-Fövény Máté a forgatókönyv megírásában?

06:01 A visszaesés kiváltó okai

07:01 Alkoholfüggők családi élete

09:54 Az Anonim Alkoholisták közössége és a spiritualitás

14:23 Hasznos, ha közszereplők nyilvánosan vállalják függőségüket?

16:39 Alkoholfüggő nemzetek különböző jellemzői

20:44 Preventív szemlélet

23:29 A fogyasztói kultúra és a függőség viszonya

26:58 Száraz november

A Mozinet hivatalos felületei:

A film már elérhető a Cinegón, itt: https://cinego.hu/filmek/kiverzo-szerelem-18

A Mozinet hivatalos felületei:

Gőgös Zsuzsanna zoológus, különböző ismeretterjesztő előadásokkal járul hozzá a természetvédelem oktatásához, elsősorban élő állatok bemutatásával. Célja a környezettudatosságnak és a természet szeretetének az előmozdítása. Az Állati jó bemutató néven futó interaktív előadásokon óvodás és iskoláskorú gyerekek találkozhatnak testközelből különböző állatokkal, így - a tankönyvekkel szemben - valóban közelebb kerülhetnek a természethez. Vele beszélget a Mozinet Nagylátószög legújabb adásában Veiszer Alinda az október 17-én mozikba kerülő Rókus és Rézi megmenti az erdőt című mesefilm kapcsán többek között arról, honnan származhatnak az állatok mesei karakterei és miért szeretünk vagy iszonyodunk bizonyos állatoktól.

„Egy pici gyereknek a bagoly bölcs, és nem véletlenül mondják ezt. Ennek sokkal magasabb szintű jelentése van, amit egy gyerek szerintem sokkal jobban ért. Tehát a bagoly azért bölcs, mert átlát a sötétségen. A sötétség a butaság szimbóluma, és aki ezen átlát, az bölcs. A mesék tök jól megmutatják a lényeget, de más szinten beszélnek hozzánk.”

Gőgös Zsuzsanna az állatok mesékben megjelenő karaktereivel kapcsolatban elmondta, az előadásai során ő nem érzi feladatának, hogy ezeket lebontsa a gyerekek fejében, éppen ellenkezőleg. Szerinte ezek a mesei karakterek egy másik szinten beszélnek hozzánk az adott állatról, és arról, mi hogyan viszonyulunk hozzájuk.

„Sok esetben pont a gyerek az, aki közelebb hozza a szülőt. Volt olyan, hogy simogatták a siklót, amit azért az anyuka messziről nézett, de a végén csak odajött és megérintette, tehát ő is átlépte a határait. Én azt gondolom sokszor, hogy nem is a gyerekeket kellene nevelni, hanem őket figyelve inkább magunkat.”

Gőgös szerint a gyerekek sokkal közelebb állnak ahhoz a teljességhez, amit a természet jelent, és ezt érdemes tőlük megtanulni. Az előadásokon gyakran a szülők azok, akik iszonyodnak bizonyos állatoktól, és a gyerekek segítenek nekik közelebb kerülni hozzájuk.

„Alapvetően egy pici gyereknek, születéstől 7-8 éves koráig azt kellene megtapasztalnia, hogy hátát süti a nap, és kergeti a bogarat a fűben. Tehát az összes érzékszervén keresztül kellene azt a mindenséget megtapasztalni, ami körülötte van. De ehhez képest mi történik egy gyerekkel? Három éves korától már gyakorlatilag neonfényben ül és műanyag padlón játszik.”

A természet közelségének megtapasztalása Gőgös szerint elengedhetetlen ahhoz, hogy környezettudatos felnőtteket neveljünk belőlük. Nem lehet úgy, tantermekben tanítani őket a természetről, hogy az érzékszerveiken keresztüli kapcsolódást aligha élték át.

A beszélgetésben szóba kerül még:

-        Honnan származhatnak az állatok mesei karakterei?

-        Át tudják adni a szülők az állatfóbiájukat a gyerekeknek?

-        Hogyan lehet oktatni a természet szeretetét?

-        Miben más a környezetvédelem mint a természet szeretete?

A Rókus és Rézi megmenti az erdőt október 17-től a mozikban!

 Fejezetek

00:36 Állatok mesei karakterei és valós tulajdonságai

06:57 Gyerekek nevelése valódi állatokkal

09:51 Állat-sztereotípiák - miért szeretünk és utálunk bizonyos állatokat?

12:57 Átadjuk a fóbiáinkat a gyerekeinknek?

14:26 Lehet oktatni a természet szeretetét?

17:54 A gyerekek figyelme és az állatok

22:01 A természet szeretete vagy környezetvédelem?

A Mozinet hivatalos felületei:

2024. szeptember 21-én a Mozinet szervezésében létrejött egy különleges Fekete pont vetítés a Dr. Mező Ferenc Általános Iskolában, a forgatás eredeti helyszínén, a tornateremben felállított mozivásznon. A vetítés utáni közönségtalálkozón Veiszer Alinda kérdezte Szimler Bálintot, a film rendezőjét és Gyurkó Szilviát, a Hintalovon Alapítvány gyermekjogi szakértőjét és aktivistát, többek között arról, mennyire hitelesek a filmben látott helyzetek.

Gyurkó Szilvia: „A film pontosan ábrázolja azt, ahogy elcsúsznak igények, szükségletek, figyelmek, hogy milyen könnyű kipörögni ebből a rendszerből, ahogyan nem szolidárisak egymással ennek az ökoszisztémának a szereplői. De hogy mégis úgy tudja nézni az ember, hogy nem az jut eszébe a végén, hogy az egészet föl kéne robbantani és behinteni sóval, hanem az, hogy ha ez tényleg így van, akkor csináljunk valamit.”

Gyurkó Szilvia azt méltatta a Fekete pontban, hogy nagyon pontosan fogalmaz, és rámutat a közoktatás azon problémás pontjaira, amikkel mindenképpen foglalkozni kellene. Ilyen például az iskolai abúzus kérdése: Gyurkó kiemelte, hogy a statisztikák szerint az általános iskolába járó gyerekek 70%-a, és a középiskolába járók 40%-a él át valamifajta bántalmazást vagy abúzust az iskolában.  Az iskolákban nem csak a fizikai, de a lelki bántalmazást sem vizsgálják ki rendesen, ami azt jelenti, hogy az ún. fekete pedagógiával kapcsolatban továbbra sem vagyunk elég éberek.

Szimler Bálint: „Kilenc évesen jöttem haza Amerikából, harmadikos koromig kint éltem, úgyhogy egy elég erős alapot hoztam haza magammal, magabiztosság vagy legalábbis egészséges önértékelés terén, és tulajdonképpen ez adott lehetőséget nekem arra, hogy kívülről lássam, hogy mennyire abszurd dolgok történnek. Én a lázadás irányába menekültem. Talán pont emiatt a hazahozott magabiztosság miatt tudtam kiállni magamért, és visszapofázni, szemtelennek lenni.”

Szimler az amerikai közoktatásból érkezett haza egy magyar általános iskolába, ahol a filmbeli Palkóhoz hasonlóan valamelyest külső szemmel tudta megfigyelni a filmhez hasonló abszurd helyzeteket. Sok év után a középiskolában tapasztalta itthon először, hogy egy tanár megkérdezte tőle, hogy mit gondol, kíváncsi volt rá, emberként kezelte.

„A lényeg az volt, hogy a film valamilyen módon tükröt mutasson nekünk, és ne a film szereplőitől várjuk el azt, hogy ők megoldják ezeket a helyzeteket, és aztán könnyebben menjünk ki a moziból. Hanem a valóságban a saját, egyéni felelősségünket keressük benne. Ha az öncenzúra megszűnne, már az egy nagy előrelépés lenne.”

A film célja Szimler szerint nem az volt, hogy megoldásokat kínáljon, hanem az, hogy elindítson az emberekben egy önvizsgálatot a látottakkal kapcsolatban. Ezért a filmben bemutatott tehetetlenséget kifejezetten idegesítőnek szánta, hogy gondolkodásra sarkallja a nézőit arról a csendkultúráról, amit az iskolában betanítanak nekünk.

A beszélgetésen szóba került még:

- Létezik még fizikai bántalmazás az iskolában?

- Mi az a fekete pedagógia?

- Miért hiányzik a szolidaritás a közoktatás rendszeréből?

- Miért nem feltétlenül célravezető a hatékonyság a pedagógiában?

- Hogyan vezette Szimler az amatőr színészeit?

- Mennyiben feladata a művészetnek kritikát megfogalmazni?

A Fekete pont már a mozikban!

A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük!

A film hivatalos felületei:

A Mozinet hivatalos felületei:

"Azon nevetünk, hogy rossz nekünk"

00:42 Tanári túlkapások 30 éve és ma

03:36 Meghatározó pedagógusok

05:56 Szorongató iskolai élmények

07:45 Nevetés a traumákon

09:01 A sírva vigadás társadalma

16:24 Feketelisták - A közéleti humor kockázata

20:40 Célt ér a humor ma Magyarországon?

21:51 Szamizdat alkotások 

Pápai Zsolt filmesztéta, az ELTE oktatója, fő érdeklődési területe a hatvanas-hetvenes évek hollywoodi reneszánsz időszaka, aminek kiemelkedő alakja volt Francis Ford Coppola. Vele beszélget a Mozinet Nagylátószög új adásában Kovács Gellért a már mozikban futó Megalopolisz kapcsán többek között arról, miért tekinthető önvallomásnak és búcsúfilmnek is Coppola legújabb alkotása. A keresztapa-trilógia és az Apokalipszis most rendezője négy évtizeden át hiába győzködte a hollywoodi stúdiókat, hogy finanszírozzák grandiózus tervét. Végül személyes vagyonának jelentős részét feláldozva valósította meg karrierjének legnagyszabásúbb filmjét.

A Mozinet hivatalos felületei:

Az augusztus elején startolt crowdfunding gyűjtés egy nap alatt elérte a kiírt összeget, így elkészülhetett Szimler Bálint nagyjátékfilmjének, a Fekete pontnak 35 mm-es kópiája, hála a közösség összefogásának. Szeptember 4-én premier előtt láthatták a támogatók a kópia első vetítését, utána pedig Ács Dániel, a 444 újságírója beszélgetett Szimler Bálint rendezővel, Osváth Gábor producerrel, Mészöly Anna színésznővel és Fátyol Hermina casting directorral. 

A Mozinet új bemutatójában a Berlinből hazaköltözött tízéves Palkó (Paul Mátis) csodálkozva szemléli egy átlagos magyar iskola mindennapjait: ájuldozó gyerekek és végeláthatatlan beszédek az ünnepélyes tanévnyitón, finomfőzelék és hipós felmosóvíz jellegzetes szaga a menzán. Egyedül Juci néni (Mészöly Anna), a pályakezdő tanárnő érti őt meg igazán, aki szintén elszenvedője a házmester-kultúrában megragadt intézményi rendszernek. Szimler Bálint helyenként groteszkbe hajló, örkényi hagyományokat továbbvivő nagyjátékfilmje számos hazai producer együttműködésében, független alkotásként valósult meg.

A beszélgetésen Szimler elmondta, nem gondolta, hogy egy rendszerkritikus film ma átmehet a Nemzeti Filmintézet szűrőjén, és nem is akart pályázni, ezért már eleve úgy állt neki a forgatókönyv megírásának, hogy erre nagyon limitált büdzsé fog csak rendelkezésre állni.

Osváth Gábor: „A finanszírozás egy fél éven át tartó riadólánc volt igazából. A gond az, hogy amikor kitaláltuk és megegyeztünk, hogy mennyi pénzből forgatjuk le, az mondjuk az egyötöde volt annak, mint amibe végül került a film.”

Osváth a finanszírozással kapcsolatban elmesélte, hogy ritkaságszámba menő produceri összefogásra volt szükség, hogy a film létrejöhessen, és így sem úszta meg pánikhelyzetek nélkül, mert a film a forgatás előrehaladtával fokozatosan egyre drágult, különösképpen, amikor képbe került a 16 mm-es analóg nyersanyag.

Szimler Bálint: „Nem akartuk a gyerekeket körbevenni eszközökkel, lámpákkal, statívokkal, és tulajdonképpen a 16-osnak a formátuma és a textúrája rögtön ad egy képi világot vagy egy vizualitást ennek az egésznek, így meg tudtunk teremteni egy olyan szituációt, ami természetes tudott maradni.”

Szimler szerint a nyersanyag vizualitása tette lehetővé, hogy nem volt szükség lámpákra, ami a gyerekszereplőknek is jól jött, mert nem statívok között kellett természetesnek maradniuk.

Fátyol Hermina: „Igazából az volt a szempont, hogy hiteles és új arcok legyenek, tehát ne azok a színészek, akiket folyamatosan látunk minden magyar filmben. Nem az volt az elsődleges szempont, hogy profi, vagy nem profi.”

Fátyol szerint nem az volt a legfőbb szempont, hogy valakinek van-e már színészi tapasztalata, vagy nem. Fontosabb volt az, hogy hitelesen tudja képviselni a karakterét, és nem egy sokszor, sok filmben megfordult, felismerhető arc. Ezért minden gyerek külön casting folyamaton esett át, ami több száz gyerekszereplő esetén komoly kihívás volt. 

Mészöly Anna: „Hát, volt egy forgatókönyv, a forgatás előtti héten mutatta meg nekem a Bálint, de nem használtuk, nem igazán. Improvizáltunk.”

Mészöly a színészvezetéssel kapcsolatban elmondta, Szimler mutatott neki egy forgatókönyvet ugyan, de az csak sorvezető volt, a dialógusokat leginkább improvizáltak. Szimler kiemelte, hogy pont emiatt volt nagy segítség számára Mészöly színészi hozzáállása, mert a jelenetek során ő is segített gesztusokkal terelni a gyerekek játékát a jelenetnek megfelelő irányba.

A beszélgetésen szóba került még:

A Fekete pont már a mozikban!

A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük.

Gyenge Zsolt filmteoretikus és kritikus, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem oktatója. Fő kutatási területei közé tartozik az avantgárd, valamint a film fenomenológiai elemzése, ami a néző érzékszervi és testi élményeit vizsgálja a filmek befogadása során. Vele beszélget a Mozinet Nagylátószög legújabb adásában Kovács Gellért a már mozikban futó Fekete pont kapcsán többek között arról, hogyan mutatja be az egyén és a rendszer viszonyát, és hogy mik a tabuk és valóság ábrázolásának hagyományai a magyar filmben.

A Mozinet hivatalos felületei:

Zacher Gábor toxikológusként vált országszerte ismertté, évtizedek óta foglalkozik a függőségek, különösen a kábítószerrel kapcsolatos esetek kezelésével és megelőzésével. Gyakran megszólal a médiában egészségügyi, társadalmi és prevenciós témákban. Közérthetően és szókimondó stílusa miatt népszerű szakértővé vált a nyilvánosság előtt. Vele beszélget a Mozinet Nagylátószög legújabb adásában Kovács Gellért filmkritikus az október 31-én mozikba kerülő És mi van Tomival? című film kapcsán többek között arról, mennyire mutatja be a film hitelesen az alkoholbetegséggel kapcsolatos problémás helyzeteket.

A Mozinet új, Till Attila rendezésében készült bemutatójában Sanyi (Thuróczy Szabolcs) az alkoholbeteg bábművész és Pali (Polgár Tamás) az alkoholbeteg liftszerelő együtt keresik a haverjukat, Tomit, aki már több anonim alkoholista gyűlést kihagyott. Próbálnak józanok maradni, ami nem könnyű egy olyan országban, ahol az ivászat széles körben elfogadott napi gyakorlat. Sanyit öt éve a függősége miatt hagyta el a felesége és a lánya, azóta új életet kezdett és nem iszik, Palinak viszont elég egy kis lökés, hogy újra igyon. Tominak valószínűleg már ennyi se kell. A két barát Budapest utcáin versenyt fut az idővel, hogy megtalálják és megmentsék Tomit.

A beszélgetés elején Zacher elmondja, kezdetben szkeptikus volt a film kapcsán, de amikor megtudta, hogy Kapitány-Fövény Máté, is részt vett íróként az alkotásban, megbizonyosodott róla, hogy a téma autentikusan kerül feldolgozásra. A film szerinte hitelesen mutatja be az alkoholbetegek gyakran négy fal között kibontakozó tragikus sorsát, ami legtöbbször láthatatlan marad a külvilág számára.

„A film másik nagy erőssége, hogy bemutat nekünk egy olyan közösséget, amiről mindenki hallott már: az Anonim Alkoholistákat. Ami egy olyan hihetetlenül komoly önsegélyező csoport, ahol nem ül bent szakember. Itt egymás példáján okulva, egymás életét próbálják támogatni.”

Zacher nagyra tartja az Anonim Alkoholisták közösségét, többek között azért, mert szakember jelenléte nélkül, a legkülönbözőbb társadalmi háttérből érkező alkoholbetegek egymást segítik át a leszokáshoz vezető úton.

„Egy biztos, hogy abban a pillanatban, ha kimondjuk azt a mágikus mondatot, hogy bármikor abba tudom hagyni, az egyet jelent azzal, hogy függő vagyok.”

Zacher kihangsúlyozza, hogy bár a függőségre való hajlam örökölhető, korántsem csak a genetika által meghatározott, hanem számos tényező befolyásolja. Szerinte az, hogy valaki az alkoholizmust a családi háttérre hárítja, kifogás, ha pedig valaki azt mondja, bármikor abba tudja hagyni, gyakorlatilag egyet jelent azzal, hogy függő.

A beszélgetésben szóba kerül még:

-       Hogyan működik az Anonim Alkoholisták közössége?

-       Milyen formái lehetnek a leszokásnak?

-       Hogyan reagál az alkoholbetegek családja és szociális hálója?

-       Mennyiben örökölhető a hajlam?

-       Kik azok a „betépett álmodozók”?

Az És mi van Tomival? október 31-től a mozikban!

Előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=d6rJ_Q8HyM4&ab_channel=Mozinet

Fejezetek

00:00 Bevezetés

00:25 Mennyire hiteles film az És mi van Tomival?

05:32 Az Anonim Alkoholisták közössége

06:38 Az alkoholról való lejövés különböző formái

09:27 A környezet reakciója az alkoholbetegekre és a leszokásra

14:11 „Bármikor abba tudom hagyni” – a függők mantrája

17:55 Az alkoholbetegek családi és szociális hálója

20:15 Az örökölt hajlam és az önfelmentés

23:50 Az alkoholreklámok

25:06 A filmek és a popkultúra prevenciós jellege

28:43 A betépett álmodozók

33:01 Tiltás és közösségi nyomás

A film hivatalos felületei: