Miként hat vissza ránk, hogyan változtat meg, ha elmeséljük, megírjuk a saját történetünket? 

Átértelmeződnek-e a múlt eseményei és azok szereplői bennünk, ha történetté formálva újra a jelenbe emeljük őket?

Segíthet-e mindez abban, hogy jobban rálássunk jelen életünk nehézségeire, elakadásaira?

a kép forrása: btk.kre.hu

„semmink sincs, csak a történetünk, és ez a legtöbb, amivel bírhatunk, erre kell vigyázzunk, és ezt kell gazdagítanunk valahogy“

„amikor megszületünk, minden egyes emberrel világra jön egy jókora büntetés-végrehajtó intézet, egy sokcellás fogda, még karcer is van bennünk, valahol a lelkünk legmélyén biztosan, kopott vaságyak hideg szagát hozzuk magunkkal, és a nyirkos priccsek fanyar kigőzölgését, komor börtönőrök egy szótagos szavakat vakkantanak bennünk, ettől vagyunk emberek, semmi mástól, arra várunk, hogy valaki szabadon engedjen minket magunkból, de nem jön senki, a velünk született fogság teljesedik ki bennünk, így telik el, inkább le, mint el, az életünk“

„minden létező történetnek a szemtanújává válok, ha akarom, ha nem, megértem Istent, hogy nem tud ellenállni a történetek megszépítésének, de itt nem erről van szó mégsem, hanem a rendelkezésemre álló szavak ürességéről, valaki megfosztotta őket a jelentésüktől, ezért aztán sokszor el kell mondanom ugyanazt a történetet, hogy valami legyen belőle mégis, nem tudok pontot tenni a mondatok végére, mert nincs is végük”

„mégis mire valók a vége-hossza nincs történeteid?, kérdezi Ferenc testvér, nem tudom, mondom, de aztán mégis nekimegyek a válasznak, itt köröznek a gazdátlan lelkek a láger levegőjében, nézzétek, nem szálltak alá sem a poklokra, és nem mentek fel a mennyekbe sem, arra várnak, hogy elmondjuk a történetüket, olyan sokan vannak, hogy nem látunk tőlük Istenig, és miattuk Isten sem láthat bennünket elég jól az égből”

részletek: Visky András: Kitelepítés

Visky Andrásról a Kolozsvári Állami Magyar Színház oldalán

Visky Andrásról a Wikipédián

Kitelepítés regény

Mi az, ami elmondható a saját életünkből?
Az, amire emlékszünk vagy az, ami szépen hangzik?
Mennyiben alkotjuk meg önmagunkat a történeteink elmesélése által?
Állhat-e utunkba, eltéríthet, elgáncsolhat-e a saját elhallgatott történetünk?

Vida Gábor íróval, a Látó szépirodalmi folyóirat főszerkesztőjével beszélgetünk az önéletírás nehézségeiről, ismert és generációkon át elhallgatott történetekről.

forrás: https://magveto.hu

„Családregényt készültem írni, olykor azt hittem, máskor tartottam tőle, csak hát a Harmonia cælestis meg az Egy családregény vége után ilyen feladattól már csak félni lehet, bár nem hiszem, hogy van ember, aki elegánsan távolságot és mértéket tud tartani a családjával szemben, vagy ha mégis, a távolság legyen a megértés, a részvét, a mérték pedig a poétika. (…) Arra kellett rájönnöm majdnem ötvenévesen, hogy az emberi viszonyokat nem értem, vagyis mindig a magam sémáit vetítem rá mindenre, és nem is veszem észre, csak utólag, mintha valamilyen lemaradásban, csúszásban volnék önmagamhoz képest. Magamat sem látom kívülről, csak azt a néhány képet, amit én alkottam, és amihez ragaszkodom, az életem győztese vagyok, máskor áldozata, mindig van mentség és kibúvó, pedig ezekre semmi szükség, csak hát rászokik az ember, mint a dohányra meg az italra, észre sem veszi, mondják. Ugyan már, pontosan tudja, mi történik. De.
Akkor hát úgy teszek, mintha elmesélnék mindent, ahogy volt, ahogy tudom, ahogy mesélni könnyebb, pedig hát ez is csak olyan lesz, mint minden konstrukció: amit nem az ember talál ki, az kitalálja magát, vagy még csak ki sem, elbúvik a vaktükörben. Imaginárius földrajzot és személyes kronológiát rendelek hozzá, minden úgy történt immár, ahogy el tudom mesélni.”

Vida Gábor: Egy dadogás története (Család)

https://hu.wikipedia.org/wiki/Vida_Gábor_(%C3%ADró)
https://www.lato.ro
https://magveto.hu/index.php?action=szerzo&id=54

Az előző adásban az őszi iskolakezdés kapcsán beszélgettünk a diákok, tanárok és a szülők lelkiállapotáról.
Akkor főként a pedagógusok nehézségei kerültek szóba.
Most a diákokra és szülőkre fókuszálunk és megvizsgáljuk, hogy miként kaphatnak támogatást, megerősítést, vigaszt a szép- és szakirodalmi könyvektől, szövegektől.

Vendégeink ezúttal:
Brunnerné Berta Nóra irodalomterapeuta, tanácsadó szakpszichológus, magyar nyelv és irodalom szakos tanár
http://www.irodalomterapia.hu/tagjaink/szanto-livia-lena.php

Szántó Lívia Léna irodalomterapeuta, magyar nyelv és irodalom szakos tanár
http://www.irodalomterapia.hu/tagjaink/szanto-livia-lena.php

Szeptember 1. az új kezdet, az újratalálkozás öröme és egyben az újabb, lelki értelemben vett megpróbáltatások ideje is a diákok, a szülők és a pedagógusok számára. Az örömön, a várakozáson és a lehetőségeken túl fontos arról is beszélni, ami az iskolában nehéz, és főleg arról, hogyan lehet segíteni.

Szó esik a stresszkezelésről, a kiégés megelőzéséről, a teljesítményhelyzetekről és a szorongás mérsékléséről.

Beszélgetőpartnereink Márkus Noémi magyartanár-irodalomterapeuta, aki gyakorló tanárként és pedagógusoknak tartott támogató csoportok vezetőjeként is megszólal, valamint Leichtman Ágnes coach-irodalomterapeuta, aki kiégést megelőző workshopokat is tart irodalomterápiás eszközökkel.

http://www.irodalomterapia.hu/tagjaink/markus-noemi.php
http://www.irodalomterapia.hu/tagjaink/leichtman-agnes.php

Ezúttal a nyárhoz kötődő irodalmi válogatással készültünk: az Egyenes Labirintus elmúlt félévének vendégei és a műsorvezetők által választott és felolvasott szövegek lesznek hallhatóak.

A felolvasásban közreműködtek:
Bálint Lilla
Béres Judit
Borbély Zsuzsi
Böcskei Balázs
Csorba-Simon Eszter
Fekete Edina
Kiss Noémi
Szűcs Péter

Ezúttal a nyárhoz kötődő irodalmi válogatással készültünk: az Egyenes Labirintus elmúlt félévének vendégei és a műsorvezetők által választott és felolvasott szövegek lesznek hallhatóak.

A felolvasásban közreműködtek:
Bálint Lilla
Béres Judit
Borbély Zsuzsi
Böcskei Balázs
Csorba-Simon Eszter
Fekete Edina
Kiss Noémi
Szűcs Péter

A július 23-i adás különlegessége, hogy ezúttal a nyárhoz kötődő irodalmi válogatással készültünk: az Egyenes Labirintus elmúlt félévének vendégei és a műsorvezetők által választott és felolvasott szövegek lesznek hallhatóak.

A felolvasásban közreműködött:
Kiss Noémi
Brunnerné Berta Nóra
Tóth Viktória
Zsédely Tímea
Lipták Ildikó
Ferber Eszter
Csirke Kata
Béres Judit
Guerh Péter

„Élni mindenütt lehet jól, mondta Yeznig úr annak idején, van, aki meg tudja választani a helyét, és van, aki nem, a legtöbb embernek sehol sem jó, a legtöbb ember olyan dolgokat akar, amelyeket nem lehet akarni, a boldogsághoz többnyire kevés kell, de azt a keveset nem vesszük észre.“

Mitől függ az, hogy az ember tud-e valahol jól élni vagy sem? Mi kell ahhoz, hogy valahol otthonra leljünk? Miként befolyásolja az identitásunkat a származásunk és a múlt eseményeinek ismerete és értelmezése?

Románia földrajzilag és etnikailag is egy rendkívül sokszínű világ. Erdély, Partium, Moldva, Dobrudzsa, Duna-delta és a Fekete-tenger partvidékét számos népcsoport lakja: románok, magyarok, székelyek, csángók, szászok, svábok, zsidók, örmények, cigányok, lipovánok, törökök, görögök és még sokan mások. Csak távolról nézve tűnhet egyszerűnek a véleményalkotás és az ítélkezés az itt élőkről. De ez a kavargóan színes szőttes rögtön mintákra, majd a minták szálakra bomlanak, amint közelebb lépünk. Még egy egyszínűnek ható élet fonala is számos másikkal fonódik és gabalyodik össze.

Vida Gábor új regénye a Senkiháza egy Bukarestben felcseperedett magyar mérnök életének fonalát veszi fel a huszadik század harmincas éveinek közepén, amint éppen a gyökerei után indulva egy erdélyi kisvárosba készül, hogy ott új életet kezdjen.

„A hálátlan utókor mindig többet tud a világról, mint a bölcs és elégedett jelen. Hálátlan utókornak lenni könnyű, mert nemcsak azt tudjuk, amit az elbeszélt események hősei nem, hanem azt is, hogy mit súgnánk nekik. Halálos biztonsággal látjuk, mit kell tenniük ahhoz, hogy a nekünk tetsző és kedvező irányba vezesse őket a végzet, és mit ne tegyenek a maguk és maradékaik előnyére.“

Vida Gábor erdélyi magyar író, a marosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóirat főszerkesztője.

https://magveto.hu/index.php?action=szerzo&id=54
https://hu.wikipedia.org/wiki/Vida_Gábor_(író)
https://www.lato.ro
https://magveto.hu/konyvek/senkihaza-erdelyi-lektr/139506561