Aszad rezsimjének utóbbi néhány évét nézve az az igazán meglepő, hogy egyáltalán 2024-ig kihúzta: legnagyobb szövetségesei, a Hezbollah, Irán és Oroszország saját konfliktusaikkal, háborúikkal vannak elfoglalva, a szíriai hadseregből pedig nem sok maradt.

A diktátor bukása azonban csomó új kérdést is felvet, kezdve azon, hogy el lehet-e hinni az Iszlám Állam és az al-Káida korábbi, szíriai vezérének, ha azt mondja, ő bizony megváltozott. A világnak pedig van mitől félnie: Európa okkal tarthat egy új menekültválságtól, ha a törékeny Szíria még tovább reped.

Mi lesz a keresztényekkel? És a kurdokkal? Az alavitákkal? Mit keres Izrael a Golán-fennsíkon? Visszatérhet az Iszlám Állam rémuralma? Ezekről is kérdezte Kacskovics Mihály Béla Keresztes Imrét, a HVG Világ rovatának Közel-Kelettel foglalkozó újságíróját.

Töltsd ki a HVG Podcastok hallgatói kérdőívét!

https://forms.gle/WJpLqt69HsxAzsXt6

Iratkozz fel a Fülke csatornájára!

Spotify: tiny.cc/FulkeSpotify

Apple Podcasts: tiny.cc/FulkeApple

Hallgasd meg a HVG többi podcastját:

Spotify: tiny.cc/HVGpodcastokSpotify

Apple Podcasts: tiny.cc/HVGpodcastokApple

SoundCloud: tiny.cc/HVGpodcastokSC

Tartalom:

00:00 Intro

01:17 Aszad összeomlása – miért így, miért most?

07:33 Stratégiai érdekek 1.: Törökország

08:38 Az Iszlám Állam volt emírje – miért van még életben al-Dzsolani?

12:16 Hogyan néznek ki jelenleg a szíriai politikai erők, mi várható a jövőben?

15:11 Kisebbségi kérdés 1.: A kurd kisebbség

16:42 Kisebbségi kérdés 2.: A keresztény kisebbség

18:21 Lehet olyan migrációs hullám, mint 2015-ben volt?

19:00 Stratégiai érdekek 2.: Izrael

21:52 Stratégiai érdekek 3.: Egyesült Államok

24:43 Stratégiai érdekek 4.: Oroszország

28:39 Stratégiai érdekek 5.: Irán