Révai József elhíresült kijelentése szerint "a legrosszabb orosz film is jobb, mint egy amerikai", de az 1980-as évek magyar panellakói aztán mégis a "Magányos farkas" című Chuck Norris-akciófilm vetítésére özönlöttek a szomszédba, ha volt egy kultúros, aki a művelődési otthonból hétvégére hazavihette a város egyetlen "képmagnóját", vagyis videóját, ami akkor annyiba került, mint egy autó. Takács Róbert történésszel, a "Hollywood a vasfüggönyön túl" című kötet szerzőjével beszélgettünk arról, hogy a Rákosi-rendszerben miként ostorozták a "reakciós Hollywoodot", hogy aztán a propaganda ellenére mégis tömegek ostromolják a mozikat, amikor 1956 után bemutatták az első amerikai filmeket Magyar Népköztársaságban. Miként forgalmazták a hollywoodi filmeket és milyen koprodukciók és együttműködések születtek a jenki Pál utcai fiúktól a Hungária körúton ollózó Peléig és a Növényi Norbert műlábát leszakító Arnold Schwarzeneggerig? Kik voltak azok a társadalomkritikus rendezők, akiket a "Másik Amerika" hangjaként ünnepeltek - hát persze, hogy köztük volt egyik kedvencünk Sidney Lumet -, és miként viszonyultak Steven Spielberg vagy George Lucas munkásságához a Hermann István "A mai kultúra problémái - Kapitalista kultúra, szocialista kultúra" című 1974-es művén iskolázott kádárista ideológusok? Milyen marxista értelmezéseit alakították ki a "Csillagok háborújának" és az "E. T."-nek, miképp hamisították a filmképregényeket, és miként küldték művészgarbós esztéták a filmtörténet szemétdombjára a "Terminátort"? De a kedvencünk a "Robotzsaru" lesajnáló Filmvilág-kritikája: „Itt minden olajozott, precíz, szinte tökéletes. Robot forgatókönyvíróval, robotrendezővel. Alkalmasint robotnéző is akad majd hozzá.”

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: