Változó intenzitással, de teljes mellszélességgel kopogtat a tavasz az ablakokon, így időszerű beszélgetni egy kicsit a kerékpározásról. Bence nem csak az elviselhető hőmérsékletű évszakokban, de télen is teker, így van bőven mondanivalója a témáról. Például arról, hogy hol és hogyan érdemes közlekedni a kétkerekűvel, mit érdemes a láncra kenni az első használat előtt vagy arról, hogy miért fontos, hogy mindig legyenek rendesen felpumpálva a gumik.

Az adásban elhangzik az is, hogy a kerékpárúton 50 km/h a megengedett legnagyobb sebesség, ez azonban nem teljesen igaz ebben a formában. A Magyar Kerékpárosklub cikke alapján a KRESZ szerint

kerékpárral lakott területen belül legfeljebb 40 km/h sebességgel szabad közlekedni. Lakott területen kívül sisakban 50 km/h a megengedett legnagyobb sebesség, de csak ha utast nem szállítunk. Sisakot kötelező használnunk ha 40 km/h felett haladunk. Kerékpárúton 30 km/h, gyalog- és kerékpárúton 20km/h a megengedett maximális sebesség.

Sisakot egyébként is érdemes minden esetben használni. Ahogy Bence mondja, a mindennapokban is egyre több olyan bringással találkozik, aki védi a kobakját. Persze védekezni azzal is lehet, ha olyan útvonalat választunk, ahol kisebb esély van arra, hogy például autók között kelljen haladnunk. Ebben segíthet sokat a BudapestGO kerékpáros útvonaltervezője, ami a szerkesztőség Lance Armstrongja szerint jobb a Google megoldásánál is.

Az adás első felében az ukrajnai orosz invázió nyomán egy kicsit beszélünk az energiahordozókról és Európa energiafüggőségéről. Ez azért is kulcsfontosságú téma, mert ahogy Major András írta a Greendexen megjelent cikkében, az orosz energia európai szerepe annyira magától értetődővé vált az elmúlt évtizedekben, hogy nemrég még senki nem számolt reálisan a tőle való függetlenedéssel.

Most viszont már egyre többen beszélnek arról, hogy ezt a függőséget hosszabb vagy rövidebb távon, de meg kell szüntetni. Az Európai Unió például 2027-ig szeretné megszüntetni az orosz energiahordozóktól való függését. Ennek nyomán máris elindultak a változások, például a bürokratikus akadályok miatt a megújulókat kisebb mértékben alkalmazó Olaszországban a kormány zöld utat adott hat szélerőműpark megépítésének, és terveik szerint 30 hónapon belül készen állnak majd az orosz gázról való leválásra.

Egyik napról a másikra tehát nem fog menni az átalakulás, de az is látható, hogy a mostani helyzet akár komoly lökést is adhat az európai energiaátmenetnek. Erre pedig szükség is lenne. Ahogyan Patricia Espinosa, az ENSZ hamarosan leköszönő klímavédelmi vezetője mondta, Oroszország ukrajnai inváziója nem vonhatja el a világ vezetőinek figyelmét az egyre súlyosbodó éghajlati válságról. A szakember szerint továbbra is a klímaválság az emberiség jövőjét leginkább fenyegető krízis.