A Holnapután aktuális adásában Barta Róbert Gézával, a HungaroMet tanúsítási vezetőjével beszélgettünk az ökocímkékről. Ezek a jelölések segítik a környezettudatos választást, miközben a rendszer a cégeket is hozzásegíti egy fenntarthatóbb működéshez. 

Magyarország vízgazdálkodási helyzete drasztikusan megváltozott az elmúlt években. Míg a 2000-es évek elejéig az árvíz mellett a belvíz jelentette a legnagyobb kihívást, ma már sokkal inkább az a baj, hogy nincsen víz. Az évek óta tartó aszályt a természet, a mezőgazdaság, és turizmus, és úgy általában mindenki megszenvedi. A Holnapután aktuális adásában dr. Bíró Tiborral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetőjével beszélgettünk hazánk vízügyi kihívásairól, az aszály kérdésköréről és arról, hogy milyen megoldási lehetőségek mentén indulhat el az ország.

Podcastunk aktuális adásában a divatvilág és a ruhaipar fenntarthatósági kihívásait tekintjük végig Szentesi Rékával. Vendégem divatkutató és márkastratéga, aki 20 éve dolgozik nemzetközi és magyar márkákkal, illetve 10 éven keresztül volt szakmai vezetője egy hazánkban működő francia divatfőiskola divatmenedzsment szakának.

Az ALTEO a hazai energiaipar és a körforgásos gazdaság ismert vállalata, amely a zöld átállás támogatására kínál okos, hatékony és megbízható megoldásokat. A 15 éve a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vállalat 2022-ben a hazai energetikai szektorban elsőként szerzett önkéntes, független fél általi értékelés alapján készült nemzetközi ESG tanúsítványt. 

Bár Magyarországot gyakran emlegetjük víznagyhatalomként, mégis előfordul, hogy egyetlen éven belül kell megküzdenünk az aszállyal, a belvízzel és az árvízzel. Hogyan alakult ki ez a paradox helyzet, és mit tanulhatunk az Árpád-kori őseinktől? Az adásban Németh Zoltán műszaki pedagógussal, és gazdálkodóval járjuk körül a 19. századi folyószabályozások drasztikus következményeit, és megismerjük azt a monumentális, középkori csatornahálózatot, amely a feltételezések szerint képes volt a vizet olyan módon kezelni, hogy az év minden szakaszában a legtöbbet lehessen kihozni belőle. Szót ejtünk a talajvízszint süllyedéséről, az élelmiszereink csökkenő tápanyagtartalmáról és arról, hogyan mentheti meg a jövő mezőgazdaságát a modern technológia és az ősi tudás ötvözése.

Egyre sürgetőbbé válik olyan alternatív alapanyagok keresése, melyek környezetszennyezés nélkül, minél kisebb lábnyom mellett képesek kielégíteni az ipar és a fogyasztók igényeit. Fenntarthatósági szempontból a fosszilis alapú műanyagok kora lejárt, mégis elárasztanak mindent. Talán ezen is tud majd változtatni egy magyar startup, a gombafonalakkal foglalkozó Fraxinea. Ők azt ígérik, hogy kizárólag természetes összetevők felhasználásával tartós, strapabíró, biztonságos, és nem utolsó sorban komposztálható anyagokat hoznak létre. A cég társalapítójával, Takács Emesével beszélgettem.

Az adásban többek válasz kapunk az alábbiakra:

• Miért jelent jobb alternatívát a gombafonal a szintetikus megoldásoknál?
• Mire használható a micélium a mindennapokban, és mi történik vele az életciklusa végén?
• Milyen eszközökkel, hol és hogyan állíthatók elő a gombatermékek?
• Milyen jövőbeli felhasználási lehetőségek előtt áll az iparág?
• Hogyan kerül a gombafonal a jógaterembe?
• Mennyibe kerülnek ezek a termékek, és mitől válhatnak versenyképessé?
• Milyen kihívásokkal néz szembe egy micéliumra szakosodott magyar startup?

Vajon tényleg „invázióról” van szó, vagy csak meg kell tanulnunk együtt élni az új szomszédainkkal? A Holnapután legújabb adásában Dr. Heltai Miklós, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének igazgatójával járjuk körül a városi vadgazdálkodás legégetőbb kérdéseit.

A város nem az ember felségterülete: élőhelyet jelent számos más faj számára is. Ez ellen lehet tenni, de ahhoz minden érintettre, a teljes közösség együttműködésére szükség van. Amíg pedig az állatok, és különösen a vaddisznók itt vannak, meg kell tanulnunk együtt élni velük. Félnünk nem kell tőlük, de fontos tudnunk, hogy – bár nem céljuk az embereket bántani – előfordulhatnak váratlan események. 

A műsorból pedig többek között az is kiderül, hogy mit érdemes tennünk, ha összefutunk egy vaddisznóval. Akár az utcán, akár a kertünkben.

„Az emberi élet mindig az első, az emberi tulajdon mindig a fontosabb, de az állatvilágnak is élnie kell. Ezt a hármast kell összerakni” – mondja Dr. Heltai Miklós a műsorban az előttünk álló kihívásokról.

A Holnapután legújabb adásában a klímadiplomácia kulisszái mögé pillantunk be Schaffhauser Tiborral, a Green Policy Center szakértőjével, aki az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét ellátó ciprusi delegáció tagjaként vett részt a tavalyi, belémi COP30-on. A beszélgetés végigköveti a klímacsúcsok történetét az 1992-es riói alapoktól a 2015-ös mérföldkőig, a Párizsi Megállapodásig, amelynek célja a globális felmelegedés 1,5–2 °C alatt tartása. Bár a közvélemény gyakran szkeptikus, a diplomáciai erőfeszítéseknek köszönhetően a korábban jósolt 4-5 fokos melegedés helyett jelenleg 2,1–2,8 fok körüli érték várható, amennyiben az országok tartják magukat vállalásaikhoz.

A belémi csúcs különösen feszült légkörben zajlott, amit nemcsak az esőerdei helyszín logisztikai nehézségei, hanem az Egyesült Államok távolmaradása miatti pénzügyi bizonytalanság is jellemzett. Az Európai Unió azonban a korábbinál határozottabb fellépéssel akadályozta meg a folyamat megtorpanását, kiállva a fosszilis energiahordozók kivezetése mellett. A találkozó egyik legfontosabb eredménye a finanszírozási célszámok rögzítése volt: 2035-ig évi 1,3 billió dollárt kell mozgósítani a fejlődő országok zöld átállásának segítésére. Az adás rávilágít, hogy bár a nemzetközi alkuk lassúnak tűnhetnek, minden tizedfoknyi különbség kritikus jelentőséggel bír a bolygó éghajlati stabilitása szempontjából.

Borítókép: Schaffhauser Tibor

A Holnapután legújabb adásában egy igazán különleges világba nyertünk betekintést, a viharok, szupercellák és extrém időjárási jelenségek kulisszái mögé. Vendégünk Komjáti Kornél, a Szupercella Egyesület elnöke volt, aki nemcsak megfigyelője, hanem aktív kutatója és dokumentálója a legkeményebb hazai viharrendszereknek. A beszélgetés során szó esett adrenalinnal teli pillanatokról, tudományról, felelősségről és arról is, hogyan változik a viharok természete a klímaváltozás hatására.

A Holnapután legújabb adásában vendégünk Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese volt, akivel hazánk vízügyi helyzetéről és szerepéről beszélgettünk. A magyarországi vízgazdálkodás ma rendkívül összetett kihívásokkal néz szembe, miközben nőnek a szélsőségek (súlyosbodnak az aszályok, egyre intenzívebbek az esőzések), a táj vízháztartása történelmi mélypontra került.