A Holnapután legújabb adásában a vendégünk Kántás Zoltán, környezetvédelmi
technikus, természetvédelmi szakember és a Greendex szerzője, aki segített az adásunk
során abban, hogy megértsük: mit is jelent ma valóban „közel lenni a természethez”, és
miért múlik rajtunk a jövő élhetősége. Beszélgetésünk során érintjük a környezetünkkel
való kapcsolatainkat, a természet rendszereit és az alapjait is!

A Holnapután legújabb adásában a vendégünk dr. Gál Izóra, agrármérnök, egyetemi
docens , akivel a természet egyik legérdekesebb, sokszor alábecsült témájáról a
gyomokról beszélgettünk. Pontosabban arról, hogy amit ma sokan kártevőnek tartanak,
az valójában táplálék, gyógyír és ökológiai szempontból is nélkülözhetetlen része a
természeti rendszernek. A műsorunk során szó esett továbbá a kiskerti
gyomszabályozásról, illetve a talaj és a biodiverzitás kapcsolatáról.

A Holnapután következő adásában a vendégünk újra dr. Bíró Tibor, a Nemzeti
Közszolgálati Egyetem tanára és a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke, akivel
folytattuk előző heti beszélgetésünket. Az előző részben érintettük vendégünk szakmai
pályáját, a tavalyi árvíz tapasztalatait, a vízhiány és a víztöbblet kérdését és az árvízi
kockázatokat. Most pedig hasonló módon négy témakört fogunk átbeszélni Tiborral a
vízgazdálkodás témakörében a holtágak szerepétől indulva az aszálykezelési
lehetőségekig.

A Holnapután következő adásában a vendégünk dr. Bíró Tibor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára és a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke, akivel beszélgettünk a vízgazdálkodás jelenéről és jövőjéről. A víz egyszerre jelent bőséget és hiányt Magyarországon, így egyre sürgetőbb kérdés, hogyan tudunk alkalmazkodni a szélsőséges időjárási eseményekhez, árvízi kockázatokhoz és aszályokhoz. Tibor több évtizedes tapasztalata alapján mutatta be, hogyan formálódik át a hazai vízgazdálkodás a klímaváltozás nyomására, és milyen lehetőségeink vannak a fenntartható jövő felé vezető úton.

A Holnapután podcast rendhagyó epizódjában vendégünk Novák Zsombor kollégánk
volt, aki a Greendex.hu újságírója. Zsomborral arról beszélgettünk, hogy milyen ma
tudatosan gyereket vállalni, hogyan lehet a mindennapi nevelésben érvényesíteni a
fenntarthatóságot, és milyen új szerepeket, kihívásokat hoz az apaság. Műsorunk során
érintettük a gyermekvállalás dilemmáit, az otthonmaradó apa tapasztalatait, a tudatos
étkezési megoldásokat, valamint a mosható pelenkák és a gyerekruhák fenntarthatósági
kérdéseit is.

A Holnapután legújabb epizódjában Révai Mátyás környezetkutató és permakultúra-
tervező volt a vendégünk. Mátyás évek óta azon dolgozik, hogy megmutassa: a természet
nem legyőzendő akadály, hanem partner, amellyel együttműködve hosszú távon
fenntartható rendszerek hozhatók létre. A beszélgetésünk során végigvettük, mi a
permakultúra lényege, hogyan segíthet a talaj helyreállításában, miként erősítheti a
vidéki közösségeket, és hogyan illeszthető be a jövő mezőgazdaságába.

A Holnapután legújabb adásában egy rendkívül izgalmas témát jártunk körbe, az ökofalvak hazai helyzetét. Vendégünk dr. Farkas Judit, a Pécsi Tudományegyetem Néprajz – Kulturális Antropológia Tanszékének oktatója, aki hosszú évek óta kutatja a fenntartható közösségeket és ezek társadalmi beágyazottságát. A beszélgetés során szó esett az ökofalvak kialakulásáról, működéséről, kihívásairól, valamint arról, milyen jövő várhat ezekre a közösségekre Magyarországon.

A Holnapután podcast következő epizódjában a vendégünk Deli Daniella, az Energiaügyi Minisztérium Klímapolitikáért felelős helyettes államtitkára, akivel a LIFE kapacitásépítési programról beszélgettünk. Ez a pályázat az Európai Unió egyik legfontosabb környezetvédelmi és klímavédelmi finanszírozási programjához kapcsolódik. A beszélgetés során nemcsak a LIFE program működését és lehetőségeit jártuk körbe, hanem kitértünk arra is, hogyan tudnak a magyar pályázók sikeresebben élni ezzel a forrással, milyen jó példák születtek eddig és mire érdemes figyelni egy pályázat megírása során.

A Holnapután podcast legújabb epizódjában dr. Vasas Gábor, a HUN-REN Balatoni
Limnológiai Kutatóintézet igazgatója volt a vendégünk. Gábor évek óta kutatja a
Balaton ökológiai állapotát, a klímaváltozás hatásait, valamint a tóhoz kapcsolódó
félreértéseket. Az adásban a jelenlegi helyzetképtől a jövőbeli forgatókönyvekig
jutottunk el, mindezt tudományos alapokra helyezve, de közérthetően.

„A LIFE programban olyan új, innovatív megoldások támogathatók, amelyek az EU
környezetvédelmi és éghajlat-politikájának megvalósításában példamutatók, és uniós szinten
hozzáadott értéket képviselnek.” A Holnapután című rádiós podcast vendége Sashalmi Éva, a LIFE
programok nemzeti kapcsolattartója volt.
A LIFE (L’Instrument Financier pour l’Environnement) program az Európai Unió pénzügyi eszköze,

amelyet 1992-ben hoztak létre. A program dedikáltan környezet- és természetvédelmi, valamint energia-
és klímapolitikai célkitűzések megvalósítását támogatja. A LIFE olyan uniós pénzügyi finanszírozási

eszköz, amely 33 éve már több mint 6000 sikeres projektet támogatott annak érdekében, hogy a köz- és
magánszféra bevonásával valósulhassanak meg a tagállamok által közösen kitűzött célok és prioritások.
Sashalmi Éva, a LIFE programok nemzeti kapcsolattartója elmondta: jelenleg a LIFE Program 2021–
2027-es időszakának megvalósítása zajlik, évente megjelenő pályázati felhívásokkal. Ebben az
időszakban összesen mintegy 5,4 milliárd euró pályázati forrás áll rendelkezésre. Ebből 2,143 milliárd
euró (40%) a négy alprogram közül a természetvédelmi alprogram kerete, amely a legnagyobb az
alprogramok keretei közül.
„Ennek történelmi okai vannak, ugyanis a LIFE abban az évben – 1992-ben – jött létre, amikor az
élőhelyvédelmi irányelv hatályba lépett, és éppen azért hívták életre, hogy az irányelv végrehajtását és a
Natura 2000 hálózat megvalósítását segítse.”
Sashalmi Éva kiemelte, hogy a LIFE programnak 2021 óta 4 alprogramja működik két fő területen belül.
A környezetvédelem témakörében a „Természet és biodiverzitás”, valamint a „Körforgásos gazdaság és
életminőség” alprogram. A klímapolitika témakörében pedig „Az éghajlatváltozás mérséklése és
alkalmazkodás”, valamint a „Tiszta energiára való átállás” alprogram.
A LIFE kapacitásépítés-projekt kapcsán Sashalmi Éva hangsúlyozta, hogy a fő cél a sikeres magyar LIFE
pályázatok számának növelése és a minőségük javítása, illetve az, hogy a projekt keretében részletes és
célzott tájékoztatást és képzést nyújtsanak a potenciális LIFE pályázóknak. További prioritás a LIFE
nemzeti kapcsolattartó pontok már meglévő kompetenciáinak és ismereteinek bővítése, hogy még inkább
érdemben segíthessék a magyar pályázókat és érdeklődőket.
A projekt keretében megvalósuló tevékenységek közé tartoznak többek között az információs napok,
tematikus képzések szervezése, célzott információterjesztési kampányok digitális csatornák segítségével
(pl. a https://lifepalyazatok.eu/ honlap frissítése és fenntartása, illetve podcast-felvételek készítése),
valamint jó gyakorlatok cseréje a külföldi kollégákkal együttműködve.
„Már eddig is számos projekttevékenység megvalósult, többek között információs napok, képzések,
valamint egy spanyolországi tanulmányút, de az idén is hasonlóan változatos események várhatók.”
A legfontosabb időpontokkal és határidőkkel kapcsolatban Sashalmi Éva ekképpen nyilatkozott: „A
pályázatok benyújtása minden évben ősszel történik. A határidő általában szeptember közepe
(megjegyzés: az egyes projekttípusok között ebben van minimális eltérés), idén a legtöbb projekttípus
esetében a határidő szeptember 23. lesz. Az integrált pályázatok sajátossága, hogy ősszel egy előzetes,
áttekintő jellegű, majd következő tavasszal egy részletes pályázati anyagot szükséges elküldeni a CINEA
bíráló bizottságának. A határidőket minden évben a pályázati kiírások tartalmazzák” – zárta gondolatait
Sashalmi Éva.