Cser Zoltán buddhista tanító: “A buddhista országokban a boldogság megőrzése, míg nálunk nyugaton a boldogság felfedezése a cél.”

Buddhista tanítóként, a budapesti Tan Kapuja Buddhista Főiskola igazgatójaként és oktatójaként is fontos kérdés számára, mi is a boldogság, és mi annak a buddhista értelmezése. A Mozinet Nagylátószög új epizódjában Cser Zoltánnal beszélget Veiszer Alinda A boldogság ügynöke című film kapcsán Bhutánról és a Bruttó Nemzeti Boldogság Indexről. A Mozinet új bemutatójában Arun Bhattarai és Zurbó Dorottya dokumentumfilm-rendezők egy boldogságügynök életét követik. Az apró himalájai királyságban, Bhutánban ugyanis a Boldogság Kutatóintézet munkatársai járják az országot, és kérdőív segítségével mérik fel a lakosság boldogságszintjét. A történet során nemcsak a hétköznapi emberek vágyait ismerjük meg, hanem főhősünk személyes sorsa is kibontakozik, akinek legnagyobb álma, hogy végre szerelemre találjon.

„Nagyon jó a motiváció, amikor egy uralkodó réteg nem csak a gazdasági növekedésben méri a sikert, hanem abban, hogy lelkileg milyen állapotok vannak. Viszont ez csak Bhutánban tud így működni. Tehát ezt nem lehet honosítani mondjuk Magyarországon, vagy Nyugat-Európában.”

A bhutáni boldogságmérésről elmondja, üdvözlendőnek tartja, hogy van egy buddhista ország, ahol a hatalom a boldogságot teszi az ország sikerének mértékegységévé. A nyugati fogyasztás orientált világban véleménye szerint ez elképzelhetetlen lenne. Bhutánban olyan buddhista fogalmak, mint a karma, vagy a reinkarnáció nagyban befolyásolják a viselkedéskultúrát és az etikát, a jótetteknek náluk távlati következményei vannak.

„Ma van egy felszínes boldogság, ilyen csillogás típusú dolog. Mi ezt úgy mondjuk, hogy a kívül szép, de belül rohadó gyümölcs állapota. Persze a felszínen jól néznek ki a dolgok, de mindenkinek ott vannak a mélységben a boldogtalanság állapotok.”

Ezzel szemben a nyugati világ attitűdjét eltorzítja a fogyasztói szemlélet, eltávolodtunk a hagyományainktól kultúravesztettekké váltunk. Ez pedig rossz érzéseket, depressziót okoz a nyugati ember számára, amit különböző felszínes megoldásokkal, tárgyi javakkal, jóléttel próbál orvosolni.

„Megértettem azt a mondást, hogy a tudatunk olyan, mint egy makrancos teve: ha meg akarjuk kötni, el akar menekülni, ha elengedjük, ott marad. Volt egy-két élményem ezzel kapcsolatban, hogy nem rohanni kell a boldogság után, elég egy kicsit megállni.”

Cser Zoltán a saját boldogságértelmezéséről is beszél. Elmondja, hogy számára is hosszú folyamat volt, mire rájött, hogy a boldogságot nem úgy fogja elérni, ha rohan utána. Elég csak megállni és hagyni, hogy megtörténjen.

A beszélgetésben szóba kerül még:

-        Mi a különbség a népi és kolostori buddhizmus között Bhutánban?

-        Hogy kezdődött, és mi a módszertana a bhutáni boldogsámérésnek?

-        Hogyan függ össze a boldogság és hagyományőrzés Bhutánban?

-        Mi a boldogság buddhista értelmezése?

-        Miért depressziós a nyugati ember és milyen választ adhat erre a buddhizmus?

A boldogság ügynöke, május 2-től a mozikban!

Előzetes: https://www.youtube.com/watch?v=K-YSd0VeoHs&t=3s&ab_channel=Mozinet

A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük.

Fejezetek:

00:00 Bevezetés

01:09 Népi és kolostori buddhizmus Bhutánban

04:47 Buddhista mentalitás egy királyságban

10:13 A boldogságmérés kezdetei

13:13 A boldogság és a hagyományok Bhutánban

15:15 A boldogságmérés módszertana

17:05 Harmónia - A boldogság buddhista és értelmezése

21:18 A nyugati depresszió-trend és a bhutáni válasz erre