Hadiipari reneszánszról szólnak a hírek, pedig az európai védelmi kiadások még 2023-ban sem érték el a GDP 2 százalékát, és néhány év múlva is várhatóan 3 százalék alatt maradnak. Mindezt úgy, hogy három éve háború dúl keleti szomszédunkban, Ukrajnában.

Érdemes ezt azzal összehasonlítani, hogy az aktív helyi konfliktus nélküli hidegháborúban az európai országok az éves GDP-jük 3-5 százalékát fordították védelmi célokra, míg az Egyesült Államok 5-6 százalékot – hívta fel a figyelmet a mostani európai hadiipari tervek korlátozottságára Lázár Zsolt hadiipari elemző, a G7 podcast vendége.

A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban.

– hangsúlyozta Lázár Zsolt.

A pozitív tovagyűrűző hatások jól működtek a nyugat-európai és amerikai gazdaságban, a keleti blokk országaiban azonban nem – ennek kiemelt szerepe volt a kommunista rendszer elmaradásában és hidegháborús vereségében. Izrael példája mutatja, hogyan lehet ezt jól csinálni: az ország hadiipari informatikai fejlesztéseire alapozva a világ egyik vezető technológiai központja lett.

Magyarország esélyei politikai és gazdasági adottságai miatt csekélyek, hogy profitálni tudjon az európai hadiipari fejlesztésekből.

A gazdasági nehézségeket jól mutatja a Gripen vadászgépek beszerzése. Csehország és Magyarország majdnem ugyanakkor vásárolt a svéd típusból, Lázár Zsolt korábbi tanulmányában azt elemezte, hogy milyen hatásai voltak a két országban a gyártó által vállalt ellentételezési programnak.

Az üzlet lényege az volt, hogy a vadászgépek beszerzéséért cserébe Svédország próbál helyi vállalatoktól vásárolni, és/vagy beruházni. Míg cseh cégek tudtak termékeket eladni a program segítségével a svédeknek, Magyarország esetében az ellentételezés kimerült az Electrolux beruházásában, amikor porszívógyárat hoztak ide – ezt aztán el is vitték már Ázsiába. Az ellentételezésben

a magyar know-how-t és magyar céges betársulást mikroszkóppal lehetne keresni

– fogalmazott Lázár Zsolt.

A kormányzat az utóbbi évek hadiipari beszerzéseit próbálja sikerként tálalni, különösen hogy a Rheinmetall vagy az Airbus hazai bázist is létrehozott. Ezek leginkább összeszerelő-karbantartó bázisnak tekinthetők, nem érdemi hozzáadott értéket termelő egységeknek. Ezekben ráadásul semmi egyedi sincsen: ahova érdemi mennyiséget adnak el, mindenhol hasonló bázisokkal jelennek meg a hadiipari gyártók. Ezek is mutatják, hogy

Magyarország nem találta meg annak módját, hogyan lehet hadiipari fejlesztésekből érdemi innovációt, hozzáadott értéket létrehozni.

Az új európai együttműködésekben pedig azért sem várható, hogy jelentős szerepe jutna hazánknak, mert egyre kevésbé lehet megbízni Magyarországban. Az orosz elköteleződés olyan körülmény, ami miatt már nem eltévedt bárányként, hanem kockázatként tekintenek Magyarországra. Ilyen körülmények között pedig érthető, hogy szenzitív fejlesztéseknek a közelébe sem juthat hazánk.

Európa számára ugyanakkor óriási innovációs lehetőség van a hadiipari fejlesztésekben. Ennek kihasználásához azonban arra lesz szükség, hogy csökkentsék a párhuzamosságokat. A katonai eszközöknél még messze nem beszélhetünk egységes piacról. Az eltérő fegyverrendszerek párhuzamos üzemeltetése jelentős többletköltségekkel jár, az európai egységesítés jelentősen növelné a hatékonyságot.

Mivel több európai gyártó versenyez az erőforrásokért, kevésbé versenyképesek az exportpiacokon. Nem ritkán egymással is versenyeznek az EU-n kívül, a nagyobb koncentráció segíthetné az eredményesebb külpiaci fellépést.

A beszélgetésben továbbá szóba került:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLemarad a gazdaság a népesség növekedése mögött, ha nem csökken Afrika kizsákmányolásaA nehézségekben a rossz kormányzási gyakorlatoknál is nagyobb szerepe lehet az adóelkerülésnek és az egyoldalú kereskedelmi kapcsolatoknak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMosolygósnak mondják a filippínó vendégmunkásokat, de sokuk lesz depressziós MagyarországonTöbbszörösen kiszolgáltatott, sérülékeny csoport az itthon dolgozó EU-n kívüli vendégmunkásoké, a magyarok pedig saját kiszolgáltatottságuk miatt bizalmatlanok velük szemben. G7 Podcast!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA minimálbér-emelés felét a vásárlók fizetik megA másik felét jellemzően a vállalatok nyelik le és gazdálkodják ki. A G7 Podcastban a minimálbér kutatója, Linder Attila beszélt az új eredményekről.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz osztrák fizetést könnyebb elérni, mint az osztrák boldogságotFriss kutatási eredmények szerint az ausztriai magyarok boldogabbak a magyarországi átlagnál, de nem érik el az osztrák átlagot.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„A kínaiak le fogják tarolni a piacot” - mekkora a baj az európai autóiparban?Honnan ered a magyar gazdaságot is sújtó járműipari válság, és mennyire kell tartani a kínai konkurenciától? Autópiaci szakértőket kérdeztünk a G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSikeres, innovatív magyar cégekhez kiszámítható oktatás és kutatás is kelleneCsehország és Észtország állva hagyta innovációban Magyarországot. A G7 Podcastban Cséfalvay Zoltánt kérdeztük, hogy mit lehetne jobban csinálni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSok pénzzel nyomul a Balkánon a kormány, de miért jó ez Magyarországnak?200 milliárd forint kedvezményes kölcsönt nyújt hazánk Észak-Macedóniának. A térség szakértőjével készített podcastunkból kiderül, hogy mire fordíthatják ezt az összeget.

The post Kimarad a nagy európai hadiipari fejlesztésekből Magyarország, és ennek jó oka van first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.