Bolgár György és a hallgatók negyed évszázados műsora, amely 2002 januárja óta hallható a Klubrádióban.

Bolgár György és a hallgatók negyed évszázados műsora, amely 2002 januárja óta hallható a Klubrádióban.

Nemzetközi médiaszemle

DÁTUM: 2023.05.08. SZERZŐ: INFOVILÁG

A Modern Diplomacy című lap cikkének nyers fordítása szerint: Orbán Viktor magyar miniszterelnök szereti mindenért az EU-t hibáztatni, és egyre nagyobb aggodalomra ad okot, hogy a közvélemény támogatottsága látványosan visszaesett a blokk iránt – jegyzi meg a Bloomberg.

A budapesti villamosmegállókban elhelyezett plakátokon egy adag pizza látható, felirata: „Miért elégednénk meg kevesebbel?” A magyarokat arra buzdítják, hogy gondolkjanak a pénztárcájukra, és válasszák a „Több Európát”.

Az üzenet szükségtelennek tűnhet föl egy olyan volt kommunista országban, am az Európai Unióhoz csatlakozása, 2004 óta több mint 100 000 millió eurót (110 000 millió dollárt) szívott fel, ami az egy főre jutó támogatások között a legmagasabbak közé tartozik.

A kampány azonban aggasztó fejleményeket tükröz egy olyan országban, amely az EU integritásának legkritikusabb próbájává vált.

A Népszava című balközép újságnak a más országokkal való kapcsolatokról készített felmérése szerint Orbán támogatóinak többsége – messze a legnagyobb politikai csoportosulás – „szimpatikusabbnak” tartja magát az oroszokkal és a kínaiakkal szemben, és „kevésbé rokonszenvesnek” az amerikaiakkal és az ukránokkal szemben.

Az Egyesült Királyság 2020. januári kilépése az EU-ból a második legnagyobb gazdaságú országtól fosztotta meg a közösséget egy megosztó népszavazás után, amiről a brit kormány úgy gondolta, hogy megnyerheti. Egy hasonló politikai baleset Magyarországon – bár kevésbé költséges – vitathatatlanul szimbolikusabb lenne, tekintve, hogy Magyarország egykor az EU hidegháború utáni sikeres bővítésének egyik példaképe volt.

Lengyelországgal együtt Orbán is vitába keveredett Brüsszellel a demokratikus intézmények, például az igazságszolgáltatás és a média kormányzati ellenőrzése miatt.

Orbán többször is visszautasította, hogy Magyarországot ki akarja szorítani az EU-ból. A kilépésnek nem lenne értelme – mondta –, tekintve, hogy az ország mennyire összefonódott a kereskedelmi blokkal. Exportjának csaknem négyötöde az EU határok nélküli piacán landol, gazdaságát pedig olyan német vállalatok beruházásai támogatják, mint a Mercedes-Benz Group AG és a BMW AG.

A magyar miniszterelnök európai elkötelezettségével – és tágabb értelemben nyugati hűségével – kapcsolatos kérdések azonban kétségeket vetnek fel Orbán végjátékával kapcsolatban, különösen az ukrajnai orosz különleges katonai művelet óta tett lépései és retorikája miatt. Orbán rendszeres rádióműsorában március 31-én azt mondta, hogy az emberek elkezdhetik megkérdőjelezni az EU „egész létezését” Ukrajna támogatása miatt. Két héttel később kijelentette, hogy a támogatás megvonása véget vetne a háborúnak.

A kormány által támogatott óriásplakátokon egy bomba látható „szankciók” felirattal, és az EU-t hibáztatják, amiért „tönkretesz minket”. Orbán elutasította az Ukrajnának nyújtott fegyversegélyt, húzta az időt a NATO-bővítéssel kapcsolatban, miközben energetikai üzleteket kötött Oroszországgal.

A magyarok nagyjából EU-pártiak maradtak, miközben Orbán 2010 óta tartó megszakítás nélküli kormányzása alatt Oroszországnak és Kínának udvarolt.

Most azonban, hogy Magyarország egyre mélyülő recesszióval és 25%-ot meghaladó inflációval néz szembe, ez a támogatás mára megroppant – a legdrámaibb mértékben a fiatalok körében, akik egy NATO-ellenes ellenzéki párthoz áramlanak.

Szóból ért az ember, és Megbeszéljük a hetet.

Bolgár György és a hallgatók negyed évszázados műsora, amely 2002 januárja óta hallható a Klubrádióban.

Bolgár György és a hallgatók negyed évszázados műsora, amely 2002 januárja óta hallható a Klubrádióban.

A Klubrádió színes és kiadós fogása minden pénteken fél négytől.

A hozzávalók: történetek, kopogós és puha hírek, egy kis bulvár - persze jó ízléssel. Végül adunk hozzá egy kis zenét, és az egészet alaposan összedolgozzuk, 30 perc alatt tálaljuk. A főúr: Benda László

Rengetegen döbbentek rá arra a 2022-es választások után, hogy mennyire ismeretlen számukra az ország. És hogy mennyire kíváncsiak volnának rá. Arra, ami Pécstől Debrecenig, Veszprémtől Miskolcig történik, kik a helyi kiskirályok, miről beszélnek, hogyan gondolkodnak a közügyekről az emberek. Ezért fontos hétről hétre szót ejteni minderről, és bevonni azokat az ott dolgozó kollégákat, akik sokszor magányosan küzdenek az elnémítás ellen.

Azt beszélik – a műsor azoknak szól, akik szeretnek tágabb környezetükről is tájékozódni.

DÁTUM: 2023.05.05. SZERZŐ: KÁRPÁTI JÁNOS

Magyarországnak továbbra is hegymenetben felfelé haladva kell megvívnia csatáját azért, hogy hozzájusson tízerzermillió eurós uniós támogatásokhoz, annak ellenére, hogy az országgyűlés változtatásokat hajtott végre az igazságszolgáltatás rendszerén, a bírói függetlenség végett, igyekezvén eleget tenni a Brüsszel által támasztott jogállami elvárásoknak – állapítja meg a dublini Irish Times, átvéve a tekintélyes londoni Financial Times cikkét, amit közvetlenül csak azért nem tudok ismertetni, mert csak előfizetők férnek hozzá.

A helyzetismertetés kiemeli, hogy Vera Jourova, az Európai Bizottság alelnöke üdvözölte, előrelépésként értékelte a parlamenti döntést, de figyelmeztetett arra, hogy még maradtak reform teendők. Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke így vélekedik: elképzelhető, hogy Orbán Viktor sosem fogja megkapni a teljes összeget, hiszen az uniós támogatások egy része olyan politikai ügyekkel kapcsolatos, amelyekben valószínűtlen, hogy a miniszterelnök hajlandó lenne engedni. Megemlíti, hogy van például korrupcióellenes hatóság, de nem látható konkrét korrupcióellenes stratégia.

Budapest nem engedett olyan kérdésekben sem, mint például az egyetemek irányítása, amit kormány hű emberek kezébe adtak, és ez a diák- és kutatói cserprogramok felfüggesztéséhez vezetett,

Ezzel egybecsengő helyzetértékelést ad az EurActiv brüsszeli uniós hírportál, ami szerint az országgyűlési törvényalkotás ellenére továbbra is holtponton van a helyreállítási alapok folyósításának az ügye. Ismerteti a cikk az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság levelét, amelyet Didier Reynders uniós igazságügyi biztoshoz intéztek, és amiben megállapítják:

az igazságszolgáltatási reformcsomag létfontosságú ahhoz, hogy Magyarország hozzájusson az uniós alapokhoz, de a mostani törvényalkotási folyamat nem tesz eleget az átláthatóságra és konzultációra vonatkozó elvárásoknak.

Az EU végrehajtó intézményének a tisztségviselői arról tájékoztatták az EurActivot, hogy Magyarországnak az eddigieknél többet kell tennie egy sor politikai mérföldkő vonatkozásában, ha azt akarja, hogy felszabadítsák a zárolt pénzeket. A portál felhívja a figyelmet arra, hogy a brüsszeli Bizottságra az Európai Parlament is nyomás gyakorol, mégpedig a Magyarországgal szembeni kemény álláspont végett. Az EurActiv írása kitér arra, hogy egy magyar LMBT-ellenes törvény miatt az európai intézmények, sok EU-tagállam támogatása mellett beperelték Magyarországot az Európai Bíróságon, a szexuális irányultság és a nemi identitás szerinti diszkriminációra hivatkozva.

Bár a Frankfurter Allgemeine Zeitung tudósításának az a címe, hogy az Európai Bizottság üdvözli a magyar igazságügyi reformot, de a szöveg rögtön azzal folytatódik, hogy Orbán Viktor kormányának 27 mérföldkövet kellene elérnie a befagyasztott EU-ezermilliók feloldásához, és az igazságügyi reform ezek közül csak négyet érint.

A lap idézi Vera Jourovának azt a megfogalmazását, hogy az igazságszolgáltatás függetlensége ügyében tartott országgyűlési szavazás „tisztán eljárástechnikai értelemben nagyon jó előrelépésnek” minősíthető. Csak hát Magyarországnak a reformokat teljes mértékben meg is kell valósítania, ráadásul a Bizottság hivatalosan csak akkor fogja megtenni az értékelést, amikor Magyarország benyújtja a pénz folyósítására vonatkozó kérelmét, márpedig ahhoz előbb mind a 27 mérföldkövet el kell érni.

A Bloomberg amerikai pénzügyi hírügynökség beszámol Orbán Viktor tegnapi beszédéről, amely az amerikai republikánus párt által támogatott, Budapesten tartott CPAC-konferencián hangzott el. Abból azt emeli ki, hogy a miniszterelnök kinyilvánította óhaját, térjen vissza elnökként a Fehér Házba Donald Trump, illetve küzdelemre buzdította az amerikai és az európai populista erőket a liberalizmus ellen, amit egyébként biológiai fegyverhez hasonlított.

Ugyanez az elem szúrt szemet a beszédből az AP amerikai hírügynökség tudósítójának, aki felhívja a figyelmet arra: a populista magyar kormányfő vírushoz hasonlította a liberalizmust, és a progresszív elitek legyőzésére igyekezett mozgósítani a globális jobboldalt. Idézi az AP azt is, hogy Orbán – három különböző dolgot összekapcsolva – úgymond nemet mondott a migrációra, a genderre és a háborúra, valamint Magyarországot a konzervatív politika inkubátorának nevezte.

Az AP tudósítása – amit, és erre fontos felhívni a figyelmet, szó szerint, teljes terjedelmében átvett az egyébként kőkonzervatív szemléletű Newsmax tévécsatorna is – kitér arra: az AP és több más nemzetközi médiaintézmény, miként tavaly, most sem kapott akkreditációt a magyarországi CPAC-rendezvényre, pedig azt hónapokkal előre kérték.

Nyitó beszédében Matt Schlapp CPAC-elnök közölte: úgy döntöttek, hogy Amerikában is „magyar módra fognak eljárni” a médiához való viszonyulást illetően: vagyis ők maguk döntik majd el, ki az újságíró, és ki nem az.

DÁTUM: 2023.05.01. 

SZERZŐ: CSERNYÁNSZKY JUDIT

Ukrajnának hálásnak kellene lennie mindazért, amit Magyarország tett, mert igencsak magas árat fizetett ezért a háborúért – emelte ki az ukrán Unian portál Szijjártó Péter reagálását arra az interjúra, amit Zelenszkij elnök adott külföldi lapoknak, és amiben a magyar kormánynak, mint NATO-tagországot képviselő kormánynak a háborús időkben tanúsított magatartását és álláspontját bírálta. Az ukrán elnök szerint Magyarország nem a NATO-elvárásoknak megfelelően reagált az oroszok háborújára. Szijjártó ezt a magas árat konkretizálta is, a háborúban elhunyt kárpátaljai magyarokra utalva.

A kritikus kijelentéseket értelmezve a Unian kitér a NATO főtitkárának váratlan kijevi látogatásán elhangzottakra, amikor Ukrajna leendő NATO-tagságára utalt, akkor úgy fogalmazott, hogy viszonylagos egyetértés van a tagországok között. Ukrajna pedig tudja, hogy Magyarország nem támogatja a NATO-tagságukat és ez ugyancsak viharos reakciókat keltett Kijevben.

Mint írják: Orbán a nyilvánosság előtt, a parlamentben is beszélt arról, hogy ehhez a lépéshez Oroszország hivatalos beleegyezésére is szükség van, megerősítve azt egy különálló jegyzékben. Az ukrán külügyminisztérium erre úgy reagált, hogy szuverén joga a maga útját járni, az ország szabadon dönthet arról, hova akar tartozni. A magyar politikusok véleményét e tekintetben pedig kifejezetten veszélyes játéknak tekinti az ukrán diplomácia, különösen azt, hogy Moszkva szeszélyétől tennék függővé az ország biztonsági garanciáit.

Zelenszkij elnök az interjúban elmondta, hogy az az ország, amelyik NATO-tagként Oroszország érdekeit védi és így szembe megy a szövetségi érdekekkel, az ne adjon tanácsokat Ukrajnának, hogy tagja legyen-e a NATO-nak, vagy ne. 

Szintén ukrán portál, a News Liga igyekszik magyarázatot találni arra, miért írta alá Novák Katalin nagy hirtelen a Magyar Honvédség vezérkari főnökének, Ruszin-Szendi Romulusznak a menesztését. Úgy vélik, ennek hátterében az áll, hogy kiszivárgott: a magyar kormány mégis csak segítéséget nyújt Ukrajnának azzal, hogy átengedte például a franciák helikoptereit.

Folytatja támadását a magyar kormány ellen az amerikai nagykövet – ezzel foglalkozik a francia–angol nyelvű Visegrád Post. A portál vasárnap tette közzé David Pressman beszédének az amerikai nagykövetségen, az ukrán–magyar panelbeszélgetésen elhangzott részleteit. Kiemeli például, hogy az Egyesült Államok azt akarja, legyen vége a háborúnak. Békét akar. „De a békét akkor érhetjük el, ha mindannyian összefogunk a háborút pártolók ellen, és hogy Putyin vonja vissza csapatait a vele szomszédos demokratikus országból.” A cikk külön kitér arra is, hogy az Egyesült Államok tisztában van a kárpátaljai kisebbségek nyelvoktatását ért sérelemével, ami aggodalommal tölti el, s kész az ukrán és magyar partnerekkel együttműködni a mindkét fél számára elfogadható megoldás végett.

Felsorolni is képtelenség, milyen nagy visszhangja van Ferenc pápa magyarországi útjának. Nyissátok ki a kapukat! – ezt emelte ki a Kossuth téren elhangzott pápai beszédből a német lapok többsége, köztük a Der Spiegel, amelyik óvatosan fogalmaz akkor, amikor azt írja, hogy talán Orbán Viktorra utalt Ferenc pápa, amikor arról beszélt, hogy a külföldiek előtt nem lehet bezárni a kapukat, ha azok segítségre szorulnak, ha azok szegények. A cikk 25 ezerre taksálta az eseményen megjelentek számát, s a kritikus hangvételű beszédet a tömegben végighallgatta Novák Katalin éppúgy, mint Orbán Viktor, illetve Karácsony Gergely, akivel a pápa külön találkozott is szombaton.

A beszámoló végül kiemeli, hogy a pápa annak ellenére vállalkozott a háromnapos magyarországi látogatásra, hogy pár hete bronchitis miatt három napig kórházban kezelték.

A spanyol El País szerint a háromnapos pápai vizit két fontos kérdés körül forgott: a menekültkérdés, illetve a szomszédban zajló háború. A lap cikkírója meg is jegyzi, hogy Orbán Viktor álláspontja e két kérdésben igencsak elmérgesítette a viszonyt Magyarország és az Európai Unió között. A 86 éves Ferenc pápa diplomatikusan igyekezett egyensúlyozni, amikor békét követelt és együttérzését fejezte ki Ukrajna iránt, ugyanakkor jelezte nyitottságát Moszkva felé is a párbeszéd lehetőségét előrevetítve.

Ennek egyik beszédes jelenete volt, amikor a moszkvai pátriárkát Budapesten képviselő Hilarion orosz metropolitával találkozva megcsókolta a keresztet, mintegy jelezve az orosz ortodox egyház iránti tiszteletét is.