Bolgár György és a hallgatók negyed évszázados műsora, amely 2002 januárja óta hallható a Klubrádióban.

Nemzetközi médiaszemle

DÁTUM: 2023.05.18. SZERZŐ: CSERNYÁNSZKY JUDIT

Minden mérvadó portál, de még a kis, helyi információs csatornák is első helyen foglalkoztak a magyar kormánnyal, ami ismét blokkolt egy uniós döntést, aminek alapján Brüsszel katonai támogatást nyújtana Ukrajnának. Szijjártó jelenlegi magyar külügyminiszter gyakorlatilag megzsarolta Ukrajnát, amikor úgy fogalmazott, hogy addig nem kaphatja meg az ország az újabb, mintegy 500 millió eurós támogatást, amíg Brüsszel le nem veszi a tilalmi listáról az OTP-t, amit az oroszok háborúját támogató pénzintézetként könyvelt el Kijev – összegzi a fejleményeket a többi között az ABC News, amerikai tv-csatorna híroldala az AP hírügynökség tudósítása alapján. 

Miután Ukrajna Korrupcióellenes Nemzeti Hivatala e hónap elején a háborút támogató nemzetközi szponzorok közé sorolta a magyar pénzintézetet, utóbbi azzal érvelt, hogy rég radikálisan csökkentette fiókjai számát az orosz piacon, jelenleg mindössze 0,17%-os az orosz kitettsége. A tudósítás oroszbarátként említi a magyar kormányt, amelyik minduntalan igyekezett akadályokat gördíteni az Ukrajnának nyújtandó közös, uniós támogatások elé, illetve a szankciók elfogadásakor is ellenséges magatartást tanúsított Ukrajna irányába, amit most Szijjártó az osztrák kollégájával tartott sajtótájékoztatón határozottan ki is fejtett, nem titkolva ellenszenvét Ukrajnával szemben.

A cikk emlékeztet: a nacionalista magyar kormány nem csökkentette orosz energiafüggőségét más uniós országokhoz hasonlóan, továbbra is szoros kapcsolatot ápol Moszkvával. Szijjártó nyomatékosította, hogy amíg az OTP megítélésében változatlan a helyzet, addig nem lesz egyetértés az olyan döntésekben, amelyek az EU-tól és tagállamaitól további gazdasági és pénzügyi áldozatokat követelnek.

A Pentagon, az amerikai fegyveres erők napilapjának tekinthető Stars and Stripes is közölte a rólunk szóló tudósítást.

A másik fontos hír az EU Költségvetési Ellenőrző Bizottságnak a háromnapos tárgyalásait összegző véleménye lett: a Politico az elsők között tudósított a költségvetési ellenőrző bizottság budapesti záró sajtótájékoztatójáról, aminek fő mondanivalója ez volt: Magyarország még nem áll készen a befagyasztott uniós támogatások elnyerésére. Továbbra is kétséges az igazságügyi rendszer függetlensége és a korrupció mérséklődése. A Budapesten tárgyaló négytagú delegáció bírálta a magyar számvevőszéket, amelyik nem látja el kellőképpen a feladatát, és Brüsszelben változatlanul attól tartanak, hogy az uniós pályázati pénzeket Orbán Viktor családja és barátai további gazdagodására használják fel. Idézi a Politico a bizottság elnökének, a szavait, aki beszámolt a sajtótájékoztatón arról, hogy hiába kérdezték az Állami Számvevőszék elnökét az uniós pályázatok és a pénzek körüli visszaélésekről, s arról, hogy jelentette-e a csalásokat az ügyészségnek, Monika Hohlmeier nem kapott egyértelmű, sőt, semmilyen választ sem. A Politico reagálást kért a kormánytól, ám hiába.

Az Euractiv tudósításában nyomatékot kapott az a bizottsági bírálat, amelyik kitért az önkényes törvénykezésre, az egy éjszaka alatt megalkotott jogszabályokra, az auditálási hiányosságokra és az átláthatóság megkövetelésére. Pozitívumként kiemelte a bizottsági elnök, jó kezdeményezésnek tűnik az Integritás Hatóság felállítása és eddig látott tevékenysége, a többi között az adóhatósággal, az uniós csalásokat leleplező OLAF korrupcióellenes hivatallal való kapcsolattartás kialakítása. Mindezek azonban nem elegendőek ahhoz, hogy a felfüggesztett mintegy 28 000 millió eurós alap forrásaihoz hozzájuthasson a magyar kormány.

A magyar–lengyel kapcsolatok megromlásának krónikáját összegzi az EUobserverben egy publicista, s ebből csaupán két mozzanat: május elején rendezték meg a lengyel filmnapokat Budapesten és eltűnt szerződésre hivatkozva az E.ON a harmadik napon lekapcsolta az áramot, ami nyomban véget vetett a filmnapoknak. A magyar áramszolgáltató cég még azt a fáradságot sem vette, hogy legalább telefonon előre jelezze a Lengyel Kulturális Intézetnek a tervezett, igencsak kellemetlen lépést. A másik kínos ügy Böröndi Gábor vezérkari főnök győzelemnapi botrányos megjegyzése volt. A magas rangú és beosztású magyar katona szerint a lokálisnak indult háborúból a béketeremtés szándéka nélkül lett világháború a lengyelek hibájából. 

A magyar viszonyokat közelről ismerő szerző a végére hagyott egy csattanót, nem mellékesen a lengyel választások előtt: a 2015-ben szárba szökkent lengyel–magyar barátság, amiből mindkét ország hasznot húzott nemzetközi porondon – utálatba és ellenségeskedésbe fordult, aminek már csak az vethet véget, ha Orbán és Kaczinsky is távozik a hatalomból.

Bolgár György és a hallgatók negyed évszázados műsora, amely 2002 januárja óta hallható a Klubrádióban.

Nemzetközi médiaszemle

DÁTUM: 2023.05.17. SZERZŐ: KÁRPÁTI JÁNOS

A Falter című osztrák hetilap internetes változata arról ír, hogy az MCC, vagyis a Mathias Corvinus Collegium, a magyar Fidesz-kormányzat jobboldali konzervatív káderképzője átveszi az ellenőrzést egy bécsi magánegyetem, a Modul Universität fölött. A bejelentést a lap szerint homlokráncolás fogadta Ausztria fővárosában, hiszen az MCC korántsem tekinthető semleges szereplőnek: a magyar parlament döntése alapján 1700 millió eurónak (!) megfelelő összeget kapott arra, hogy úgymond hazafias elitet képezzen. Az intézménynél előadásokat tartók zöme a liberalizmus, a feminizmus és a globalizáció elleni kultúraharc képviselője.

A Modul egyetemet – olvasható a Falter-cikkben – 2007-ben alapította közösen az osztrák főváros gazdasági kamarája, Mohamed Bin Issza Al-Dzsaber szaúdi üzletember, valamint Bécs városa, turizmus és gazdaság szakirányú, angol nyelvű képzéssel. Campusa van Dubaiban és Kínában is. A bécsi gazdasági kamara 2020-ban egy brit vállalkozásnak adta át saját tulajdoni részarányának 90 százalékát. Egy ideje úgy hírlik, hogy a magánegyetem pénzügyi gondokkal küzd. A Bécs peremét ékesítő Kahlenbergen a bérleti díj magas, és egyre kevesebb a beiratkozó diák. A „résen át” pedig most behatol a Fidesz által finanszírozott MCC. Az egyelőre nem világos, hogy ez a váltás mivel jár majd a diákokra nézve. Karl Wöber rektor, aki egyébként azt is vitatja, hogy az intézménynek anyagi természetű gondjai lennének, ígéri, hogy az átvétel nem fogja befolyásolni a tantervet. Wöber szerint nem jönnek új professzorok, de az MCC a Twitteren már jelezte, hogy előadó lesz Bécsben a brit Joanna Williams, a „Nők a feminizmus ellen” és a „Miként győzött a woke” című könyv szerzője, továbbá Jeffrey Sachs amerikai közgazdász, aki az utóbbi időben vírustagadó nézeteket terjesztett.

Orbán most hirtelen aggódni kezdett az EU-milliárdok miatt – írja a hamburgi Die Welt. A cikk szerzője – Philipp Fritz – úgy látja, hogy az ellene indított jogállamisági eljárás miatt Budapest beadja a derekát, és hajlandó megerősíteni az igazságszolgáltatást. Különösen a legmagasabb bírói fórumnak, a kúriának a meggyengítését minősítette úgy Brüsszel, hogy az a demokrácia sérelmét okozta. A törvényi változtatásokért cserébe azt várja a magyar kormány, hogy szabadítsák fel a befagyasztott uniós pénzeket. Philipp Fritz kétségesnek tartja, hogy ezzel megoldódott volna a konfliktus.

Közli a német lap Zgut-Przybylska Edit magyar politológus véleményét is, ami szerint Orbán csupán a valódi engedmények illúzióját nyújtja, és valójában nem adta fel célját, hogy monopolizálja az államot és a piacot. „Csak annyi engedményre hajlandó, amennyi de facto még nem érinti a rezsim működési módját” – hangsúlyozza, és felhívja a figyelmet arra, hogy a Brüsszel által elvárt 27 „mérföldkő” – vagyis elérendő cél – közül Budapest csak négynek az ügyében tett érdemi lépéseket, amivel Orbán alig áldoz fel valamit. 

Hegedűs Dániel, a German Marshall Fund szakértője arra hívja fel a figyelmet a Die Weltnek nyilatkozva, hogy az igazságszolgáltatási rendszert érintő változtatások aligha fordítják el a Fidesz törzsválasztóit, Orbán ezek nyomán mégis hozzájuthat a regionális fejlesztési alapok több mint feléhez, tízezermillió eurónál is nagyobb összeghez.

Hegedűs szerint egészen más lenne a helyzet, ha Orbán az LMBT-ellenes politikáját fogná vissza. Ez aligha képzelhető el, mert akkor a miniszterelnök vesztesként tűnnék fel választói szemében, és ez sokkal fontosabb, mint a blokkolt brüsszeli pénz. Orbán engedményei tehát jól adagoltak, és végső soron kozmetikai jellegűek – ismerteti a hamburgi lap a magyar szakértő álláspontját.

Bolgár György és a hallgatók negyed évszázados műsora, amely 2002 januárja óta hallható a Klubrádióban.

Nemzetközi médiaszemle

DÁTUM: 2023.05.16. SZERZŐ: KÁRPÁTI JÁNOS

A Newsweek amerikai hírmagazin legfrissebb vezető cikke arról szól, hogy az oroszok 2014 óta igen nagy erőfeszítéseket tettek tengeralattjáró-kapacitásaik fejlesztésére, míg a NATO a hidegháború vége óta meglehetősen elhanyagolta ezt a területet.

Újabban, Finnország már megtörtént, valamint Svédország tervezett NATO-csatlakozása miatt is az eddiginél több figyelmet szentelnek az orosz tengeralattjárók iránt, hiszen a NATO-bővítés nyomán a sarkköri térségben növekszik a feszültség, és az oroszok aggódnak a Kola-félszigetről irányított Északi Flottájuk biztonsága miatt. Az atlanti szövetség nem csupán a Kola-félszigethez, hanem az orosz Balti Flottának otthont adó Kalinyingrádhoz is jobban „hozzáférhet” a bővítéssel, hiszen lényegében az egész Balti-tenger NATO-tóvá válik.

A tenger alatti katonai kapacitások fejlesztése azonban nem csupán a nukleáris csapásmérés képessége szempontjából fontos. Az oroszok az infrastruktúrára tekintettel is fejlesztették tengerfenék-hadviselési eszközeiket. Rendszeresen járőröznek az észak-amerikai partok közelében és más, szokatlannak mondható vizeken, így Írország közelében, illetve élénk érdeklődést mutatnak az északi-tengeri energiakitermelő létesítmények iránt. A nyugati szövetség veszélyeztetve érzi a tenger alatt húzódó kábelek, vezetékek biztonságát, márpedig ez saját létfontosságú infrastruktúrájának – internethálózatának és energetikai csővezeték-hálózatának – a részét képezi. A felszíni flottákat tekintve a NATO jóval erősebb az oroszoknál, a felszín alatt az oroszok nagy kihívást jelentenek.

A következő cikk múlt heti ugyan, de talán nem kellene említés nélkül átsiklanunk fölötte. A Politico amerikai portál európai kiadása portrét közöl arról a Frank Furediről, aki a magyar kormány által támogatott MCC-nek, vagyis a Mathias Corvinus Collegiumnak a brüsszeli intézményét vezeti.

Eszerint a Budapesten született, de csaknem egész életében Nagy-Britanniában élt Furedi az 1980-as években még az egyik legkeményvonalasabb kommunista volt az Egyesült Királyságban. Ő alapította 1978-ban a Forradalmi Kommunista Párt (angol rövidítéssel: RCP) elnevezésű trockista csoportosulást, aminek az Élő Marxizmus című magazinjában Frank Richards, illetve Linda Ryan néven jelentette meg saját írásait.

Ugrás az időben: 2016-ban Furedi már a brexit, vagyis az EU-ból való brit kilépés támogatója, jelenleg pedig Orbán Viktor magyar vezető jobboldali populista programját népszerűsíti az európai politika központjában. Tavaly novemberi indulása óta a brüsszeli MCC számos témában tartott rendezvényt, és tett közzé jelentéseket. Ezek általános hangvétele a Politico szerint pont olyan, mint amilyet egy Orbánhoz kötődő intézménytől várni lehet: az induló vállalkozások jobban teszik, ha távol tartják magukat az Európai Bizottságtól, a történelemtanárok mind az antirasszista woke mozgalom ügynökei, az ukrajnai konfliktusban való uniós elköteleződés pedig az EU demokráciadeficitjére világít rá.

Az egykori trockista RCP veteránjai ma megtalálhatók befolyásos konzervatív és euroszkeptikus körökben. Egyikük, Claire Fox például Nigel Farage Brexit Pártjának az európai parlamenti képviselője volt, az egykori „élőmarximusos” Munira Mirza pedig Boris Johnson mellett dolgozott a Downing Streeten. Az MCC brüsszeli képviseletén a személyzet csaknem összes nem magyar tagja ebből a körből jött – írja a Politico. „A közéletben, légy akár amerikai elnök, akár a legalacsonyabb szintű valaki, hozod magaddal az embereidet, ez így természetes” – mondja Furedi, akit Orbán Balázs bízott meg a brüsszeli MCC vezetésével. Csak néhány évet akar Brüsszelben tölteni, szavai szerint azzal a céllal, hogy „aláássa a Magyarország körüli politikai karantént.”

Végül egy kis színes hír, a politika világán kívülről – igaz, ez is egy félig magyar, félig brit emberről szól. A Reuters jelentette, hogy egy nepáli serpa, vagyis hegyi kísérő – név szerint Pasang Dawa – immár a 26. alkalommal mászta meg sikeresen a Mount Everestet, amivel rajta kívül csak egyetlen másik, Kami Rita nevű serpa büszkélkedhet, igaz, a most így előállt holtversenyből Kami Rita újból az élre törhet, mert ő is éppen mászásban van. Ami ebből a számunkra érdekes, az, hogy Pasang Dawa a Reuters szerint egy magyar hegymászó kíséretében hódította meg a csúcsot.

Mint utánanéztem, a nepalnews hírportál arra is kitért, hogy a szóban forgó magyar hegymászó Price Márton Péter.

Ő a Wikipédia szerint 29 éves, Budapesten született, kettős, angol és magyar állampolgárként, gyermekkorát Gödöllőn töltötte, jelenleg pedig Londonban él, ahol befektetési üzletemberként dolgozik.

Bolgár György és a hallgatók negyed évszázados műsora, amely 2002 januárja óta hallható a Klubrádióban.

Nemzetközi médiaszemle

DÁTUM: 2023.05.15. SZERZŐ: CSERNYÁNSZKY JUDIT

Svédországból üzent Szijjártó, aki szerint elfogadhatatlan és botrányos az OTP elleni uniós szankció várható kiszabása Ukrajna javaslatára, miután Kijev szerint Magyarország a „rendkívüli katonai műveletet” végrehajtó Moszkvát támogatja.

A Prensa Latina latin-amerikai hírszolgálat is beszámolt a stockholmi uniós külügyminiszteri tanács üléséről, így arról is, hogy a magyar külügyminiszer szerint az OTP semmilyen törvényszegést sem követett el, aminek alapján büntetéssel lehetne sújtani. Szijjártó azt követelte Ukrajnától, hogy vegye le a magyar bankot a szankciós listáról. – Mint ismeretes: most Svédország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztét, s tudvalevő az is, hogy Magyarország még mindig nem ratifikálta a svédek NATO-tagságát.

Az orosz Krasznaja Zvezda hírügynökség is Szijjártó Péter szavait visszhangozza, amik szerint Magyarország változatlanul hirdeti a maga béketervét, és amibe továbbra sem fér bele az, hogy fegyvereket vagy egyéb közvetlen segítséget nyújtsanak Ukrajnának az oroszokkal szembeni küzdelmükben, hiába szorgalmazza ennek az ellenkezőjét az EU.

A magyar külügyminiszter ez alkalomból ismét bírálta a szövetségeseket, akik szítják a háborús helyzetet. Kijevnek pedig megüzente, hogy a jelenlegi ukrán oktatási törvény gyakorlatilag ellehetetleníti a magyar iskolák működését.

A magyar kormány igazságügyi reformcsomagja, amit a befagyasztott uniós pénzek feloldása végett fogadtak el a fideszes többségű parlamentben, sok előremutató elemet tartalmaz ugyan, azonban mégsem felel meg az uniós elvárásoknak – írja az Euractiv a Magyar Helsinki Bizottságra, illetve az Amnesty International értékelésére hivatkozva. Az írás emlékeztet, hogy kohéziós alap 22 000 millió eurója forog kockán, viszont egyáltalán nem kizárt, hogy ennek egy részét, 13 000 milliót mégis csak felszabadíthatnak a magyar kormány számára.

A ma Budapestre érkező brüsszeli delegáció két tagja Klubrádiónak nyilatkozván elmondta: épp azért fontos számukra ez a háromnapos vizit, mert feltehetően bizonyítást nyer, az uniós támogatások kiosztására még nem érett meg a helyzet, ugyanis sejthető, hamarosan pénz üti a magyar kormány markát. Ám ezt egyelőre a maga a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság és az EP többsége is ellenzi.

Az Euractiv szerint az Európai Bizottság sem elégedett az eddig megszavazott törvényi változtatásokkal – alapvetően a magyar kúria és a bírói tanács elnöke megválasztásának a módja, illetve az Európai Bíróságra történő fellebbezési lehetőség korlátai miatt.

Didier Reynders igazságyügyi biztos szerint pedig ebben a formában feltehetően nem kap politikai támogatást sem a bizottságtól, mivel szeretné látni a törvények alkalmazását a gyakorlatban is. Ennek ellenére Gulyás Gergely miniszter a legutóbbi sajtótájékoztatón már bejelentette, hogy egy hónapon belül elküldhetik Brüsszelnek a számlát.

Az orosz sajtó azonnal lecsapott a magyar külügyminiszter Facebook-bejegyzésére arról, hogy Pekingbe utazott, s útjának hangsúlyosan deklarált célja, támogatni az kínai elnök által előterjesztett béketervet. A Korrespondent beszámol arról, hogy Szijjártó szerint bármilyen is az a béketerv, még mindig jobb, mint a háború folytatása.

Emellett a tárgyalásainak másik fontos kérdése lesz az akkumulátorgyári befektetések menedzselése. Magyarország nem szeretné, ha Európa és Kína kapcsolata elmérgesednék. Ezért nem kockázatként tekint Kínára, hanem egy olyan országként, amellyel az együttműködés óriási lehetőségeket kínál hazánk számára.

Meg kell jegyeznünk, hogy a Korrespondent rendkívül merészen ír arról, hogy „időnként a magyar kormány botrányos kijelentéseket tesz Ukrajnáról, ráadásul szoros kapcsolatot ápol a Kremllel. Orbán Viktor pedig negatívan értékelte a NATO főtitkárának Ukrajna leendő NATO-tagságára vonatkozó bejelentését is.” Sőt még azt is idézi, amikor nem létező országnak titulálta Ukrajnát a magyar miniszterelnök.

Tudvalevő, hogy hazánk szerfölött népszerű a fogászati turizmusban, és erre most már az írek rájöttek. Az ír Independentben megjelent legfrissebb felmérés szerint – amit egyébként egy magyar egészségügyi közvélemény-kutató végzett – 2550 személy megkérdezése alapján alkottak véleményt. Kiderült, hogy egy átlagos kezelés 7240 euróval, azaz 2,7 millió forinttal kevesebbe kerül nálunk, mint Írországban. A részletekről, s az Írországból Budapestre költözött fogorvos a saját tapasztalatát is megosztotta: hazájában legalább 1000 euróba került egy fogbeültetés, nálunk viszont csak 290–550 euróba.

Kiszámolták, hogy még utazással és szállásdíjjal együtt is inkább megéri magyar szakorvossal dolgoztatni. A legkifizetődőbb persze a kezelést egy nyári vakációzással egybekötni, hisz’ a magyar fürdők világhírűek.

Szóból ért az ember, és Megbeszéljük a hetet.

Bolgár György és a hallgatók negyed évszázados műsora, amely 2002 januárja óta hallható a Klubrádióban.