KlubRádió unofficial

Nemzetközi médiaszemle

DÁTUM: 2023.05.25. SZERZŐ: CSERNYÁNSZKY JUDIT

Orbán Viktort bírálta kemény hangon a volt amerikai védelmi miniszter, William Cohen a Bloomberg hírügynökségnek adott televíziós interjúban, amellyel tulajdonképpen Orbánnak a Katarban, a pódiumbeszélgetésben elhangzott mondataira reagált.

Először is rosszul teszi Orbán Viktor, hogy nem ítéli el Putyin elnököt a semleges és szuverén ország ellen indított támadása miatt. Amikor azt állítja, hogy Oroszország fogja megnyerni ezt a háborút, akkor nem veszi figyelembe Orbán Viktor azt, hogy az orosz elnök megszegett minden lehetséges nemzetközi törvényt, és háborús bűnösként elfogató parancsot adtak ki ellene. Tévesen látja azt is a Putyin-párti magyar kormányfő, hogy ha a Nyugat nem küldene több segélyt és segítséget Ukrajnának, akkor kevesebben halnának meg. Hiszen már eddig is több tízezren vesztették életüket, milliók menekültek külföldre és milliók váltak hontalanná a saját hazájukban! Orbán Viktor nem úgy viselkedik, mint a NATO igazi, őszinte tagja, s országa sem az a demokratikus ország, ami ennek megfelelő értékrendet vall. Elmondta azt is, hogy senki más, csak és kizárólag Putyin terjeszti tovább a háborús helyzetet, amikor iskolákat, kórházakat lövet és bombáztat szét, amikor civil célpontokat támadtad. Putyint kellene megállítani! 

A The Economist folyóirat portáljára frissen felkerült írás Orán Viktor kínai kapcsolatait elemzi, elsőre rögtön levezetve azt a tételt, hogy a magyar kormányfő és Kína is Amerika-ellenességükben (persze, ez csak a jelenlegi, demokrata vezetés elleni hangulatkeltés) találtak egymásra, s válik egyre szorosabbá kapcsolatuk. Ehhez alapot Szijjártó múlt heti pekingi látogatása adott, aki kerek-perec kijelentette, hogy soha nem volt ilyen jó a két ország kapcsolata. A szerző szerint Orbán a kínai álláspontot visszhangozza, amikor azt ismételgeti, hogy a Nyugat Ukrajna-támogatásának az árát Európa fizeti meg, tovább súlyosbítva a konfliktust. Persze itt is ízekre szedik Orbánnak a Katarban elhangzott kijelentéseit, kezdve azzal, hogy ez a háború nem nyerhető meg.

Magyarország miatt nem kaphatják meg a frontvonalban lévő országok az Európai Bizottság által ígért 100 millió eurós szubvenciót, amit Ursula von der Leyen arra az esetre adna Bulgáriának, Szlovákiának, Lengyelországnak és hazánknak is, ha feloldja az ukrán gabona és egyéb agráripari termékek importtilalmát. Mostanáig egyedül Magyarország nem oldotta még fel ezt a tilalmat – húzza alá az Euractiv, így viszont a másik három ország sem részesülhet segélyben. Nem beszélve arról, hogy ez a négy ország úgy hozott egyoldalú döntést erről az importtilalomról, hogy uniós jogszabályt sértett vele.

Fahidi Évát mutatja be a holokauszt-túlélők és rokonaik kárpótlására létrehozott német Claims Conference abban a sorozatában, aminek célja az emlékek felidézésével tovább vinni a zsidóörökséget és emlékeztetni a soára, hogy többé soha ne fordulhasson elő. A Facebookon is közzé tett sorozatban az 1925-ben született, tehát 98 esztendős Fahidi Éva elmondja: amikor Auschwitzba megérkeztek, megkérdezte édesapját, mi fog velük ott történni. Két perc sem telt el, máris meztelenül és lenyírt hajjal találtam magam – idézi fel a pillanatot.

Negyvenkilenc rokonát gyilkolták meg a haláltáborokban. Fahidi Éva büszkén mutatott a mellette ülő lányára, aki továbbviszi a család nehéz örökségét.

Bolgár György és a hallgatók negyed évszázados műsora, amely 2002 januárja óta hallható a Klubrádióban.

DÁTUM: 2023.05.24. SZERZŐ: KÁRPÁTI JÁNOS



Orbán Putyin játékát játssza – írja a Der Spiegel, annak kapcsán, hogy Magyarország az uniós külügyminiszterek tanácskozásán is kitartott az Ukrajnának szánt, 500 millió eurós katonai támogatási keret, valamint az Oroszország elleni újabb, sorrendben 11. büntető intézkedéscsomag blokkolása mellett.

A Budapest által felhozott érveket a német magazin ócskának minősíti. Felhívja a figyelmet arra: az, hogy az ukrán kormány feltette az OTP-t a háború támogatóinak a listájára, vagyis pellengérre állította, nem jár semmilyen szankcióval a magyar pénzintézetre nézve. A listán jó tucatnyi további nyugati ország vállalatai találhatók, köztük Görögországból öt, Franciaországból négy, az Egyesült Államokból három cég. Németországot a Metro üzlethálózat képviseli a szégyenlistán. Magyarország kivételével azonban egyetlen érintett ország sem vonja kétségbe Ukrajna megsegítését – hangsúlyozza a Der Spiegel.

A cikk szerzője szerint az OTP listázása csak mondvacsinált indoka a magyar vétónak, hiszen Budapest és Kijev viszonya régóta mérgezett. Ennek kapcsán a német újságíró kitér az ukrajnai magyar kisebbség helyzetére is, amire hivatkozva Magyarország megtagadja Ukrajna katonai támogatását. Budapest emellett az orosz energiától való függőségtől sem akar megszabadulni – teszi hozzá.

Megfogalmazása szerint Orbánról immár az hírlik, hogy ő Vlagyimir Putyin orosz elnök egyfajta képviselője az Európai Unióban.

Az APA osztrák hírügynökség külön tudósításban foglalkozik azzal, hogy Rétvári Bence belügyminisztériumi államtitkár az EU-t tette felelőssé Magyarországon bebörtönzött 808 embercsempész szabadon engedéséért, mondván, az Európai Unió nem járul hozzá a határvédelem költségeihez, és enyhíteni kellett a túlterhelt magyar büntetés-végrehajtásra nehezedő nyomást.

Az APA ennek nyomán megkereste az Európai Bizottságot, amely azt válaszolta, hogy szoros kapcsolatban állnak a magyar hatóságokkal, és az EU rendelkezik ugyan jogi keretekkel, egyelőre azonban korai lenne következtetéseket levonni. 

A bécsi Die Presse kemény hangvételű glosszában bírálja az osztrák kormányt, a magyar vezetéshez való hozzáállása miatt. Az iskolaudvaron még elmegy – írja a szerző -, hogy gyanús osztálytársakkal összefognak, harmadikokkal szembeni előnyök megszerzése érdekében, ám Karl Nehammer kancellártól és belügyminiszterétől, Gerhard Karnertől már elvárható lenne, hogy végre felnőjenek, és legyen annyi emberismeretük, hogy felmérjék, kivel is álltak össze.

Az Orbán Viktor vezette magyar kormány megsérti az Európai Unió jogát és az emberi jogokat, kivonja magát közös határozatokból, és nem mutat szolidaritást sem a bevándorlás kezelésében, sem az Oroszország által megtámadott Ukrajna melletti közös kiállást illetően – állapítja meg a Die Presse, és felteszi a kérdést: vajon miért tanúsítana más magatartást Budapest az embercsempész bandák elleni küzdelemben? Ezeknek a csempészeknek az elengedése, arra hivatkozva, hogy a magyar börtönökben való ellátásuk túl sokba kerül, ugyanarról a felelőtlen magatartásról tanúskodik, amit Orbán és emberei évek óta mutatnak az uniós testületekben – hangsúlyozza a lap, és megemlíti azt is: azt bezzeg szívesen fogadta a magyar kormány, amikor osztrák rendőrök közösen járőröztek a magyarokkal magyar területen a Fox rendészeti művelet keretében.

A londoni Financial Times arról ír, hogy Magyarország gyorsítani igyekszik az EU-val folytatott tárgyalásokat a befagyasztott támogatási pénzek felszabadítása végett. Budapest eleget tesz néhány brüsszeli követelésnek, de a pénz mintegy kétharmada valószínűleg zárolva marad – olvasható a cikkben. Megszólaltatják Bóka Jánost, a miniszterelnöki kormányiroda európai uniós kérdésekért felelős államtitkárát, aki szerint a magyar igazságügyi reform új lendületet adott a tárgyalásoknak, és annak nyomán javult a légkör, gyakoribbá váltak az eszmecserék. Elismeri Bóka, hogy az igazságügyi reform csak négyet fed le a 27 elváráscsoport – úgymond szuper mérföldkő – közül, és hogy még további erőfeszítéseket kell tenni a tudományos élet szabadságával kapcsolatos követelmények teljesítése érdekében.

Az államtitkár ugyanakkor Budapest hajthatatlanságára utalt a polgári szabadságjogok és a bevándorlási jogrendszer tekintetében. Még nem mérlegelték az összes lehetőséget, de a maga részéről nem zárja ki a jogi opciókat – mondja, és a Financial Times ezt úgy értelmezi, hogy a magyar kormány ezekben a kérdésekben akár bíróság elé is citálhatja Brüsszelt.

Bolgár György és a hallgatók negyed évszázados műsora, amely 2002 januárja óta hallható a Klubrádióban.

DÁTUM: 2023.05.23. SZERZŐ: KÁRPÁTI JÁNOS



A Reuters, azzal az osztrák–magyar diplomáciai konfliktussal kapcsolatban, amely a Magyarországon bebörtönzött embercsempészek szabadon engedése nyomán keletkezett, megjegyzi: Ausztria az első számú célországa a Balkánon át, Magyarországon keresztül az EU centrumába igyekvő, csempészek segítségét igénybe vevő migránsoknak. Bécs ezért biztonsági fenyegetésként éli meg ezeknek az embercsempészeknek az elengedését. A 2010 óta hatalmon levő, nacionalista Orbán-kormány olyan bevándorlásellenes és szigorú menekültügyi politikát folytat, ami konfliktust idéz elő az EU-val, és kivívja az ENSZ menekültügyi főbiztosságának a bírálatát – teszi hozzá a hírügynökség.

Kitér a tudósítás arra is, hogy a büntetésvégrehajtás adatai szerint a magyar börtönökben fogva tartottak több mint 13 százaléka embercsempészet miatt ül, és hogy a magyar rendőrség a múlt hónapban hetente több mint kétezer illegális migránst toloncolt vissza, illetve vett őrizetbe.

Az APA osztrák hírügynökség – mint az a Der Standard című bécsi lap honlapján olvasható – beszámol arról, hogy Reinhold Einwallner, az osztrák szociáldemokraták biztonságpolitikai szóvivője kijelentette: pártja évek óta figyelmeztet arra, hogy Orbán Viktor nem lehet sem példakép, sem partner a menekültügyekben, és csak idő kérdése volt, hogy mikor hoz Orbán olyan döntést, amellyel nyilvánvaló módon szembe megy Ausztria érdekeivel, és amelynek nyomán mindkét jobboldali párt magyarázattal tartozik.

A szociáldemokrata politikus utalása a kormányzó Néppárt mellett a szélsőjobboldali, radikálisan bevándorlásellenes Szabadságpártra vonatkozott. Ez utóbbinak a vezetője, Herbert Kickl most úgy foglalt állást: az embercsempészek magyarországi szabadon engedése csak megerősíti pártja eddig is vallott álláspontját, ami szerint a lakosság megvédése az új népvándorlás negatív következményeitől elsősorban nemzeti feladat. A vitatott intézkedés osztrák szemszögből elfogadhatatlan – szögezte le Kickl, aki, mint arra az APA emlékeztet, korábban több ízben dicsérte a magyar menekültügyi politikát, a menedékkérelmek befogadásának a megtagadását. 

Maradva a migrációs témánál, a The New York Times, a görög parlamenti választásról szóló tudósításában Kiriakosz Micotakisz jobbközép irányzatú miniszterelnök sikerének okai közt első helyen említi a bevándorlókkal szembeni kemény fellépést. Ezt mind a választók, mind az Európai Unió illetékesei hajlandóak elfogadni annak fejében, hogy a kormányfő alaposan beavatkozik a görög gazdaság életébe, annak stabilitása végett.

Micotakiszt vádolják azzal, hogy jogellenesen visszakényszeríti a tengerre a menedékkérőket. Elismerte, hogy a titkosszolgálat lehallgatott egy ellenzéki vezetőt. Megszilárdította a média felett gyakorolt ellenőrzését, olyan mértékben, hogy a sajtószabadság Görögországban európai mélypontra süllyedt. Mindez – írja a The New York Times – csupa olyasmi, amit az Európai Unió által vallott értékek őrei megvetéssel említenek olyan jobboldali populista vezetők esetében, mint például a magyar Orbán Viktor, vagy az olasz Giorgia Meloni. De a görög Micotakiszt méltatja Brüsszel, mint olyan, Európa-párti konzervatívot, aki amellett, hogy biztosítja a görög gazdaság szilárdságát, katonai támogatást nyújt Ukrajnának is, valamint gondoskodik a regionális stabilitásról, olyankor, amikor Törökországban fennáll a politikai felfordulás eshetősége.

Az amerikai lap úgy fogalmaz, hogy Micotakisz elvégzi a piszkos munkát a kontinens érdekében, amikor visszatartja a migránsokat – és ez azt is mutatja, mekkorát változott Európa, abban az értelemben, hogy a korábban a jobboldalhoz kapcsolt kemény migránsellenes fellépés a fősodor irányvonalává vált.

Az ALDE európai liberális pártcsalád stockholmi értekezletén téma lesz, hogy Andrej Babiš volt cseh miniszterelnök, akinek a pártja, az ANO a liberális európai parlamenti frakcióhoz tartozik, május elején részt vett a CPAC amerikai konzervatív fórum budapesti konferenciáján, és ott konzervatív vezetőként mutatták be – olvasható az EurActiv című brüsszeli uniós hírportálon. A cikk felhívja a figyelmet arra, hogy az ALDE-képviselőcsoporthoz történt 2014-i csatlakozás óta az ANO több politikusa távozott a pártból azzal az indokkal, hogy az már nem tekinthető liberálisnak. 

Maga Babiš és az ANO vezetősége „liberális konzervatívként” jellemzi a pártot, és az európai liberálisoktól való eltérésüket leginkább abban határozzák meg, hogy nagyon kritikusak az EU zöldítési – és általános értelemben – klímapolitikájával szemben.

Bolgár György és a hallgatók negyed évszázados műsora, amely 2002 januárja óta hallható a Klubrádióban.

DÁTUM: 2023.05.22. SZERZŐ: CSERNYÁNSZKY JUDIT

Nem véletlen, hogy a tanárok és diákok tiltakozására nem reagál a kormány. És nem véletlenül beszél Orbán Viktor munka alapú társadalomról. A hatalom célja az indoktrináció: az engedelmes, kritikus gondolkodás nélküli, idegen nyelveket nem beszélő, konzervatív erkölcsi felfogású, az illiberális demokráciát támogató alanyok „tömegtermelése” – foglalta össze Gábor György vallástörténész, filozófus, a Budapesti Rabbiképző Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, s nem mellesleg a Klubrádió egyik publicistája az olasz Il Manifesto napilapnak adott interjúban a mostani tanár–diák- tüntetések hátterét.

A jelenlegi magyar kormány nem fordít figyelmet a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatására, mert ők lesznek a rendszer (Orbánék reménye szerint) hű alanyai. A státusztörvény nem csak a tanárokat tartja ellenőrzés alatt: még azt is tiltaná, hogy az oktatásban érintett szereplők ne mondhassák el véleményüket a médiának.

A tanárokat már ma is totálisan kizsákmányolják, zsarolják, fizetésük pedig megalázó. A civilizált világban példátlannak nevezi Gábor György, hogy a belügyminiszter vezeti az oktatási és egészségügyi minisztériumot is – márpedig Magyarországon ez a helyzet.

Az arab világ egyik központi üzleti lapja, a Menafn az Azeri News alapján számol be a „türk államok ombudsmanjainak szövetsége” budapesti konferenciájáról. Türkmenisztán, Kazahsztán, Üzbegisztán ombudsmanjai magyar kollégájukkal örömmel nyugtázták az emberi jogok helyzetének javulását, a törvénykezés progresszivitását és „az innovációk gyakorlatba ültetését”.

Utóbbira különösen büszke volt az azeri képviselő, Sabina Aliyeva. A „türkomb”-találkozó részvevői, tehát az ombudsmanok vizsgálódás céljából az ország jó néhány börtönébe ellátogattak.

Magyarországi vizitjét követően a pápa április vége óta nemegyszer utalt arra, hogy békemisszió tervén dolgozik, de részleteket azóta sem árult el. Most azonban egy lépéssel előrébb van a Vatikán – számol be a Voice of America/Amerika Hangja. Ferenc pápa megnevezte békekövetét Matteo Zuppi bíboros személyében, aki egy év óta az olasz püspöki konferencia vezetője. A Vatikán diplomáciai forrása úgy fogalmazott a médiának, hogy a pápa elképzelései szerint a béke nagykövete találkoznék Zelenszkij ukrán elnökkel épp úgy, mint az orosz államfővel, Putyinnal. Reményei szerint ezzel a gesztussal megkezdődhet a két ország közti békefolyamat. A mikorról, az időzítésről egyelőre nincsenek információk. Volodimir Zelenszkij a múlt szombaton járt a pápánál, és az olasz tv-nek is nyilatkozott: őszintén beszélt arról, hogy bár minden tisztelete a pápáé, nincs szükség mediátorokra. Békére van szükség. Putyin csak gyilkol és gyilkol. A közvetítő ezen nem segíthet. A találkozó után a Vatikán nem adott ki közleményt a tervezett békemisszióról és arról sem, hogy Zelenszkij arra kérte a pápát, támogassa Kijev béketervét, amely visszaállítaná Ukrajna területi egységét, követeli az orosz csapatok kivonását, s az ellenséges viszony felszámolását.

Információk szerint ma fogják véglegesíteni azt az uniós szankciós listát, amellyel szemben a múlt héten a magyar kormány kifogást emelt, és meg akarja vétózni. Az 1950-es években alapított amerikai National Review konzervatív véleményportál ennek kapcsán a diktátor Putyint említve Orbánnal példálózik. Vladimir Kara-Murzát, az ismert orosz ellenzéki politikust 25 év börtönbüntetésre ítélték nemrégiben, mivel orosz létére Ukrajnát támogatta és elítélte az orosz agressziót. Most viszont az Orbán-kormány azon oroszok elleni szankciókat akarja megtorpedózni, akik – a többi között – cselekvő részesei Kara-Murza bebörtönzésének. A szerző emlékeztet arra is, hogy Orbánék már 2020-ban blokkolni akarták az ún. Magnickij-törvényt is, ami a korrupt politikusok, üzletemberek elleni szankciók kivetésére vonatkozott. 

A Baltic News Network a CNN-re és egyéb forrásokra támaszkodva írja, hogy Recep Tayip Erdogan továbbra sem hajlandó ratifikáltatni a svédek NATO-tagságát, amíg a feltételei nem teljesülnek, amit ő a terrorizmus elleni küzdelem selyempapírjába csomagol be. Természetesen Magyarország is említtetik a cikkben olyan partnerként, amelyik Törökországgal egyetemben húzza-halogatja a svédek beléptetését az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetébe.

A magyar kormány azt kifogásolja, hogy a svéd vezetés bírálja őt Brüsszelben. Mire Stockholm visszaüzente, a magyar kormányról kialakított álláspontja semmiben sem különbözik a finnekétől. Mint ismeretes, hosszú huzavona után Törökország példáját követve végül a Fidesz is jóváhagyta a finnek NATO-tagságát.

Szóból ért az ember, és Megbeszéljük a hetet.

Bolgár György és a hallgatók negyed évszázados műsora, amely 2002 januárja óta hallható a Klubrádióban.

Nemzetközi médiaszemle

DÁTUM: 2023.05.19. SZERZŐ: KÁRPÁTI JÁNOS

Ezúttal nézzünk körül Magyarország szomszédságában! A szlovák parlamentben arra készülnek, hogy a jövő héten második olvasatban is szavazást tartsanak a transzneműek hivatalos személyi adatainak megváltoztatását korlátozó törvényről – jelenti a Reuters.

A konzervatív törvényhozók által benyújtott javaslat, amit márciusban első olvasatban 87 szavazattal fogadott el a 150 tagú Szlovák Nemzeti Tanács, azt tartalmazza, hogy csak akkor lehet a hivatalos okmányokban feltüntetni a nem megváltozását, ha genetikai teszttel kimutatható, hogy eredetileg rosszul állapították meg az illető nemét – vagyis a nemváltoztató műtéten átesetteket kizárnák ebből a lehetőségből. A Reuters megjegyzi: a tervezet hasonlít az e tárgykörben 2020-ban elfogadott magyar törvényre, és emberi jogi csoportok hangos tiltakozása volt a válasz.

Szlovákiában a jelenlegi szabályozás értelmében a transzneműek megváltoztathatják a keresztnevüket, továbbá vezetéknevüket – amit egyébként nők esetében az -ova toldalék megkülönböztet a férfiak vezetéknevétől –, valamint személyi igazolványukban a feltüntetett nemüket és ezzel összhangban a születéskor kapott személyi számukat. A tervezett törvénymódosítás csak a név megváltoztatásának a lehetőségét hagyná meg, vagyis olyan helyzet állhatna elő a transzneműek esetében, hogy a női nevet viselő egyén a személyi okmány tanúsága szerint férfi.

Martin Macko, a Másság Kezdeményezés elnevezésű LMBT-szervezet vezetője ezt elfogadhatatlan megbélyegzésnek tartaná. Dunja Mijatovic, az Európa Tanács emberi jogi biztosa arra szólította fel a szlovák törvényhozókat, hogy utasítsák el a tervezetet. Ha mégis elfogadják, akkor a Reuters szerint elképzelhető, hogy Zuzana Caputova, a liberális államfő megvétózza azt, és így az újabb parlamenti szavazás lehetőségét kitolja az őszig, márpedig Szlovákiában szeptemberben előre hozott választást tartanak, addig ügyvezető kormány irányítja az országot. Martin Mackónak ugyanakkor meggyőződése, hogy az alkotmánybíróság érvénytelenítené a törvényt. „Az az előnyünk Magyarországgal szemben, hogy még mindig független az alkotmánybíróságunk” – mondja.

A szlovák alkotmány csak férfi és nő közötti házasságot ismer el, ám a parlament 2020-ban szűk többséggel ugyan, de leszavazta az abortusz megnehezítését célzó javaslatot.

Az Osztrák Néppárt nem süllyedhet a dinamikus szélsőjobboldal vazallusává – írja Lendvai Pál a bécsi Der Standardban megjelent kommentárjában. Az osztrák belpolitikában egy ideje sok szó esik a szélsőjobboldali Szabadságpárt, az FPÖ erősödéséről és nyomulásáról, illetve arról, hogy a jobbközép Néppárt soraiban korántsem egyértelmű a szabadságpártiakkal való összefogás elutasítása.

Ide kívánkozik, hogy a Der Standard egy másik írása szerint az FPÖ hónapok óta mintegy 30 százalékkal a legnépszerűbb párt a közvélemény-kutatások szerint.

Lendvai felidézi, hogy egy kiemelkedő polgári történésznő a minap azt mondta neki: nem lehet elég hangosan szót emelni az FPÖ-vel való koalíciókötés ellen. A veterán publicista úgy vélekedik Herbert Kickl FPÖ-elnökről – aki néhai Jörg Haidertől Heinz-Christian Strachéig a mindenkori szabadságpárti vezetők találékony beszédírója volt, most viszont már ő élvezi az első embert megillető reflektorfényt –, hogy Karl Nehammer néppárti kancellárnál magasabb ligában játszik, és a mostani helyzetet nem lehet összevetni azzal, amikor 2000-ben Haider alábecsülte Wolfgang Schüssel néppárti kancellár képességeit. Lendvai helyteleníti, amikor ártalmatlannak próbálják beállítani a szabadságpárti elnököt, és szerinte Kicklnek az az ambíciója, ő legyen „Orbán, made in Austria”. Megállapítja, hogy az egyetlen olyan aktív, szövetségi szinten politizáló néppárti személyiség, aki rémálomnak tartja az osztrák parlamentben a szabadságpártiak részéről hallható putyini propagandát, Ausztria orbanizálásának a hangoztatását, „Ausztria erőd” emlegetését, az Karoline Edtstadler uniós ügyekkel foglalkozó kormánytag, Lendvai szavai szerint a legintelligensebb néppárti politikus, aki a fő esélyes az osztrák EU-biztosi tisztség betöltésére Johannes Hahn távozása után.

És hogy mindezek mellett helyet kapjon egy kis lapszemle a lapszemlében, hozzáteszem, hogy Lendvai Pál külön kitér a londoni The Economist – mint írja, a világ legjobb hetilapja – Ausztriáról szóló, megsemmisítő erejű cikkére, ami a korrupcióról, az FPÖ-sikerekről az Oroszországhoz fűződő, túlságosan szoros viszonyról tett megállapítások után azzal a figyelmeztetéssel zárul, hogy Ausztria második Magyarországgá, Európa problémájává válhat.  

Nem csupán az Osztrák Szociáldemokrata Párt sodródott tehát a puszta létét fenyegető válságba, hanem a Néppártban is visszhangtalan maradtak Othmar Karasnak, az Európai Parlament első alelnökének idejében elhangzó figyelmeztető szavai – írja Lendvai Pál. 

Végezetül egy rövid tényhír a Politico amerikai hírportál európai kiadásából. Immár végleges, hogy a jövő évi európai parlamenti választást június 6–9. között kell megrendezni minden tagországban. Ebből kilencedike a vasárnap, és a döntés Portugália kudarc: Lisszabon azért szeretett volna más időintervallumot, mert tizedike, hétfő nemzeti ünnep, és félő, hogy így alacsony lesz a részvétel.