KlubRádió unofficial

Nemzetközi médiaszemle

DÁTUM: 2023.06.08. SZERZŐ: CSERNYÁNSZKY JUDIT

Mohammed Shia Al-Sudani iraki kormányfő köszönetet mondott a bagdadi magyar nagykövetnek, Tar Attilának, hogy a magyar cégek felajánlották részvételüket az iraki úthálózat-fejlesztésben, ami befektetési lehetőséget is teremt a vállalkozások számára – olvashatjuk az Iraqi News portálon.

Mint kiderült, ez a munka a kínai „Egy út – egy övezet” beruházás részeként valósulna meg. Tar Attila előtt egy héttel tárgyalt az iraki miniszterelnök a kínai nagykövettel, és a részleteket egyeztették. Két hete pedig nagyszabású nemzetközi konferenciát rendezett Irak, amelyen Szaúd-Arábia, Törökország, Szíria, Jordánia, Kuvait, Bahrain, Quatar, az Egyesült Arab Emírségek, Oman és Irán vett részt. Az Irakból induló és Törökországig húzódó 1200 km-es útfejlesztésben vasútvonalak és kőolajat, földgázt szállító vezetékek építése is szerepel. Azt, hogy a magyar részvételnek az üzleti nyereségen kívül esetleg politikai indoka is lehet, a cikk nem részletezi.

A „Bukaresti Kilencek” kedden Pozsonyban tartott tanácskozásán a közép- és kelet-európai szövetségesek megállapodtak Ukrajna további és még intenzívebb támogatásában, hogy NATO-tagságát segíthessék; a javaslatot a júliusi NATO-csúcson júliusban terjesztik elő Vilniusban – olvasható az amerikai ABC News tévécsatorna hírei között az AP hírügynökség tudósításra hivatkozással. A kilencek még szorosabban együttműködnek az orosz agresszió visszaverésében, és evégett növelik Ukrajna katonai képességeit. Közös közleményükben úgy fogalmaztak, hogy a NATO-csúcson a NATO–ukrán kapcsolatok remélhetőleg új szintre emelkednek, ám hangsúlyozták, hogy egyelőre csak politikai tekintetben, ami előbb-utóbb lehetővé teszi Ukrajna számára a szövetségbe belépés feltételeinek teljesítését. A „Bukaresti Kilencek” (B9) Magyarország is beletartozik Bulgáriával, Cseh-, Észt-, Lett-, Lengyelországgal, Litvániával, Romániával és Szlovákiával egyetemben. Az írás nem tér ki arra, hogy a pozsonyi találkozón – amelyen egyébként Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is részt vett – ezúttal Magyarország is maradéktalanul egyetértett-e mindennel.

Erről néhány részletet Novák Katalin Facebook-bejegyzéseiből tudhatunk meg: az államfőnő egyeztetett a NATO főtitkárával, aki megköszönte a magyar katonák koszovói helytállását. Az elnök asszony elmondta: Magyarország érdeke az erős észak-atlanti szövetség, továbbá, hogy Ukrajnában mihamarabb sikerüljön igazságos békét elérni. Novák Katalin tett közzé, ám más források kitérnek arra is, hogy Ukrajna NATO- és EU-tagságát is támogatja Magyarország. Mindebből némi disszonanciát hallhatunk ki a magyar kormány sokszor hangoztatott álláspontjához képest. Sőt, állítólag az is elhangzott, hogy a B9-ek részt vesznek Ukrajna újjáépítésében is.

Zelenszkij elnök egyébként videóüzenetet küldött Pozsonyba a B9-ek számára. Az AP hírügynökségi jelentése emlékeztet arra, hogy az oroszok Ukrajna elleni támadásának első évfordulóján még Biden elnök is részt vett a NATO bukaresti kilenceinek varsói tanácskozásán, ahol minden jel szerint szintén nagy egyetértésben születtek meg a NATO kelet-európai csapaterősítésére vonatkozó közös döntések – magyar vétó vagy kifogások nélkül.

A Politico cikkében Alberto Alemanno, az uniós jogban jártas egyetemi professzor szerint, ha mégsem tölti be Magyarország 2024 júliusától az EU soros elnökségi pozícióját, miután az Európai Parlament többsége leszavazta a magyar elnökség esélyét, három forgatókönyv is létezik a megoldásra.

Mindaddig halasztják és kitolják a magyar elnökséget, amíg az nem teljesíti a 7. cikkelyben megfogalmazott és az egyéb jogállamisági kritériumokhoz kötött feltételeket.

A második verzióban betöltheti ugyan az elnökségi posztját, de nem vezethet olyan üléseket, amiken épp azokról a jogállami kérdésekről esik szó, amelyeknek teljesítésével még tartozik hazánk. Ebben az esetben az előttünk és az utánunk következő elnökségek, azaz Belgium és Spanyolország vennék át az irányítást. A harmadik variációban pedig fele-fele arányban osztanák meg e félév elnökségi feladatait a belga és az azt követő spanyol elnökség között. Ugyanakkor bizonytalan a cikk, mert nagy valószínűséggel ezek a tervek ilyen rövid határidőn belül nem kivitelezhetőek. Már csak azért sem, mert Brüsszel nyakán a lengyel EU-s elnökség is, ami ellen nincs annyi kifogás, mint a magyar ellen, legfőképpen a következetes ukránbarát politikája okán.

A professzor megállapítja azt is, hogy a magyar elnökség blokkolása nem mindenekelőtt Orbán szankcionálását jelentené, hanem az Európai Unió biztonságos működésének a megőrzését. Viszont ez önmagában is egy olyan fenyegetés, amely véget vethetne végre annak a vitának, hogy meddig tolerálhatóak az olyan tagállamok, amelyek megkérdőjelezik annak joghatóságát, miközben hasznot húznak belőle a pénzügyi támogatásoknak köszönhetően.

DÁTUM: 2023.06.07. SZERZŐ: KÁRPÁTI JÁNOS

Ylva Johansson belügyi EU-biztos áttörésre számít a tagállami belügyminiszterek holnapi luxembourgi tanácskozásán a migrációs politikát illetően – jelenti a Reuters. A svéd politikusnő azt mondta újságíróknak, hogy megállapodás várható abban, miként osszák el a tagállamok a felelősséget a menekültek, illetve migránsok fogadásával kapcsolatban.

A hírügynökség megjegyzi: az Európai Unióban évek óta folyik erről az elkeseredett vita. A közös európai menekültpolitika szabályai – amelyek értelmében mindig annak az EU-tagországnak kell eljárnia, ahová a menekült először érkezett – 2015-ben teljesen tarthatatlanná váltak, hiszen rövid idő leforgása alatt több mint egymillió ember jelent meg (főként a szíriai háború elől menekülve) egyes uniós országokban, nagy részük a Földközi-tengeren át. Spanyol-, Görög-, Olaszország, Málta azóta esdekel több segítségért, de az olyan gazdag célországok, mint Német-, Francia-, Svédország azt mondják: az nem járja, hogy az összes újonnan érkező végül náluk kössön ki. Rossz vért szült – fogalmaz a Reuters –, hogy két keleti uniós tagállam, Lengyel- és Magyarország visszautasította menekültek és migránsok befogadását a zömmel muszlim közel-keleti és észak-afrikai országokból.

Időközben az EU növelte erőfeszítéseit a bejutni igyekvők távol tartása végett, és ENSZ-adatok szerint tavaly „csak” 160 ezer ember jutott át a Földközi-tengeren. A veszélyes úton mintegy 2500-an meghaltak vagy eltűntek. Az uniós tagországok azonban mindeddig képtelenek voltak megállapodni abban, hogy ki, milyen részt vállaljon a felelősségből.

A vita a Reuters szerint akörül forog, hogy minden EU-ország kötelezhető-e az érkezők befogadására – amint azt a déli és a nyugati tagállamok követelik –, vagy pedig engedjék-e a keleti tagállamoknak, hogy mintegy kivásárolják ezt a kötelezettséget, pénzbeli támogatással vagy a támogatásban közreműködő személyzet rendelkezésre bocsátásával. Mint a hírügynökségi beszámolóban olvasható, a körvonalazódó megállapodás az utóbbi verziót tartalmazza, nem írja elő az érkezők kötelező áthelyezését, és a tagállam választhat, miként juttatja kifejezésre szolidaritását a többikekkel. Ylva Johansson a vonakodó tagállami kormányokat arra figyelmeztette, hogy az ilyen kérdésről tartott szavazásnál a vétójog nem érvényesül. Az EU-biztos óvott attól, hogy belpolitikai megfontolásokból foglaljanak el kemény álláspontot a tagállamok.

Az EUObserver című brüsszeli uniós hírportál egy holland liberális európai parlamenti képviselő – Samira Rafaela –, valamint a szintén hollandiai leideni egyetem egyik politológusa – Tom Theuns – közös cikkét közli, aminek az üzenete: nem szabad engedni, hogy a magyar kormány lássa el jövő év második felében az EU soros elnökségét. Érvelésük szerint Magyarország jelenleg nem demokratikus, és azon túl, hogy mindennek a megcsúfolása lenne, ha egy autokrata állam elnökölne az egyik uniós alapintézményben, két további probléma is adódik.

Az egyik a nyilvánvaló összeférhetetlenség. Az uniós büdzsével kapcsolatos új feltételességi mechanizmus révén euróezermilliókat tartanak vissza a Fidesz-kormánytól, a kötelezettségszegési eljárások szankciókkal járnak, és emellett folyamatban van az uniós alapszerződés hetedik cikke szerinti, az európai alapértékek védelmezésére hivatott eljárás. Az EUObserver vendégszerzői szerint abszurd lenne, ha Magyarország elnökölne a saját demokratikus volta lebomlásának szentelt ülésen.

A másik probléma – folytatódik a cikk –, hogy Magyarország az európai együttműködés aláásására használhatná fel az elnökséget olyan kulcsterületeken, mint például a menedékjog és a migráció. Emellett már most adott az a helyzet, hogy a Fidesz-kormány olyan kulcsfontosságú uniós döntések megvétózásával fenyegetőzik, mint Ukrajna megsegítése. Az, hogy az elnökségnek lehetősége van meghatározni a tanácsi napirendet, csak növeli e tekintetben a manőverezés lehetőségét – teszi hozzá a szerzőpáros. Szerintük gyors és határozott cselekvésre van szükség a tagállamok részéről, mert ha engedik, hogy Magyarország lássa el az elnökséget, az veszélybe sodorja az EU alapértékeit, intézményi integritását és demokratikus legitimációját.

Orbán Viktort Putyin magyarországi helytartójának nevezi Ulrich Kökel a Frankfurter Rundschauban megjelent elemzésében. Kiemeli, hogy Orbán az Ukrajna elleni orosz invázió első napjától fogva ott fékezi az európai szankciós politikát, ahol csak tudja.

Nem lehet nem észrevenni azt sem, mennyire közel áll egymáshoz Orbán és Putyin a keresztény-konzervatív ideológia hirdetésében – teszi hozzá, és felidézi a két vezető nemrégiben elhangzott egy-egy szónoklatát. Orbán május elején arról beszélt, hogy „megállítottuk a migrációt, véget vetettünk a genderideológia támogatásának, és fáradhatatlanul küzdünk a békéért, ez a gyógyír a progresszív-liberális vírusra”. Putyin pedig a győzelemnapi beszédében azt mondta, „békés jövőt akarunk, a nyugati globalista elitek pedig rombolják a családot, a hagyományos értékeinket, azt, ami emberré tesz bennünket”.

A majna-frankfurti lap szerzője ezt kérdi: vajon valóban így gondolja mindezt Orbán, az 1989-i szabadságharcos? Válasz helyett Ivan Krasztev bolgár demokráciakutatót idézi, akinek meggyőződése, hogy Orbán teljes szívéből csalódott a Nyugat liberális politikai felfogásában – az emberi jogok, a hatalommegosztás, a sajtószabadság számára mind zavaró tényező a hatalomba való kapaszkodásban.

DÁTUM: 2023.06.06. SZERZŐ: KÁRPÁTI JÁNOS

A német nyelvű LMBT-közösség queer.de címen elérhető portálja ismerteti azt az interjút, amit a Neue Luzerner Zeitung című svájci lap készített Xavier Bettel – meleg voltát 2008 óta nyilvánosan felvállaló – luxemburgi miniszterelnökkel, aki azt mondja, rá sem ismer a néhány évvel ezelőtti Orbán Viktorra.

Bettel az interjúban kitér arra, hogy az egyik európai tanácsi ülésen személyes jellegű beszélgetést folytatott a magyar kormányfővel. „Megkérdeztem tőle: emlékszel még arra, hogy három évvel ezelőtt együtt ebédeltük Budapesten a férjemmel? Bólintott, mire én: Viktor, már nem ismerek rád. Ő pedig csak hallgatott.”

Bettel szerint az Európában növekvő melegellenesség nem csak az LMBT-közösség problémája, hiszen – ismét idézem – „ma a homoszexuálisokról és leszbikusokról van szó, tegnap a zsidókról, holnap a fogyatékossággal élőkről.” Úgy fogalmazott: „nem a meleg kormányfő vagyok, hanem kormányfő, aki meleg”. Leszögezte, hogy mindig fel fog lépni az emberek beskatulyázása ellen, tekintet nélkül arra, melyik kisebbségről van szó.

Az LMBT-közösségi portál az interjúismertetéshez hozzáfűzi: a most 50 éves Bettel 2013 óta áll a nagyhercegség kormányának az élén, és az ő miniszterelnöksége alatt vált lehetővé a melegek és a leszbikusok házasságkötése. Ő maga 2015-ben házasodott össze addigi partnerével. Két évvel ezelőtt nyilvánosan megrótta Orbánt az állítólagos melegpropagandáról szóló magyar törvény miatt, és megjegyezte, hogy a magyar miniszterelnöknek egyszerűen fogalma sincs a homoszexualitással kapcsolatos kérdésekről.

Miként lett Ausztria Putyin alpesi erődítménye? Ezt a meglehetősen erős megfogalmazású kérdést teszi fel a Politico amerikai portál európai kiadásában Matthew Karnitsching. A szerző szerint Bécs számára jó üzlet a semlegesség.

Ausztria ambivalens magatartást tanúsít Oroszország irányában azóta, hogy Vlagyimir Putyin elnök tavaly brutálisan rátámadt Ukrajnára: Bécs nem akarja nyíltan támogatni Moszkvát, de attól is tartózkodik, hogy folyamatosan kárt okozzon ennek a viszonynak, amely évtizedeken át oly vonzónak bizonyult – írja a Politico, és hozzáteszi: miközben Ausztria aligha volt az egyetlen olyan ország, amely lelkesen átölelte Oroszországot a putyini egészpályás letámadásra való készülődés közben, nincs még egy EU-tag, amelyiknek ennyi nehézséget okozna, hogy ezt elengedje – Magyarország a jelek szerint meg sem próbálja. Annak ellenére, hogy Ausztria tetemes humanitárius támogatást nyújt Ukrajnának, menekülteket fogad be, támogatja az Oroszország elleni EU-szankciókat, valamint nyilvánosan bírálja Putyint a nemzetközi normák megsértése miatt, a színfalak mögött az osztrák–orosz kereskedelmi kapcsolatok érintetlenek, különösen az energetika és a pénzügyek területén.

Ausztria nyugati partnerei – folytatódik a cikk – hosszú időn át tűrték az osztrákok orosz ügyleteit, de az ukrajnai háború megnövelte a téteket. Bécs hirtelen minden oldalról nyomásnak van kitéve. Az Atlanti-óceán mindkét partján vannak olyan bírálók, akik szerint a katonai semlegesség hangoztatása az osztrák vezető körök mélységes cinizmusáról tanúskodik, és veszélyezteti az európai egységet Ukrajnával kapcsolatban. Egy vezető beosztású európai bizottsági tisztségviselő Oroszországot illetően „az EU lágy altestének” nevezte Ausztriát, és felhívta a figyelmet arra, hogy Moszkva az évek során sikeresen beszivárgott az osztrák elit soraiba.

A Politico szerint az EU-nak, ami már így is vég nélküli küzdelmet folytat a Putyinnal flörtölő magyar „rosszfiúval”, Orbán Viktorral, tovább bonyolítja a helyzetét az a körülmény, hogy Ausztria nem hajlandó keményen szembe fordulni Oroszországgal. Brüsszelben attól tartanak, hogy Európa földrajzi közepén olyan övezet jöhet létre Magyarországból és Ausztriából, amelyik toleráns Oroszország iránt, és hogy ez tovább is terjedhet, és segítheti Oroszországot éket verni a nyugati országok közé.

És végül, ha már Ausztria, említsünk meg egy friss malőrt: a dolgok pillanatnyi állása szerint úgy fest, hogy az Osztrák Szociáldemokrata Párt szombati linzi kongresszusán rosszul számolták össze a pártelnök-választáson leadott szavazatokat. Olyannyira, hogy tegnap az eredetivel ellentétes eredményt hirdettek. Szombaton még a migrációval szemben szigorúbb fellépést szorgalmazó Hans Peter Doskozilt, a Magyarországgal szomszédos Burgenland tartományfőnökét hozták ki győztesnek. A hétfői újraszámlálás viszont azt mutatta, hogy 317-280 arányban az ellenlábas, a baloldali lázadóként emlegetett Andreas Babler nyerte meg a választást.

Babler – írja a német Handelsblatt – nem örömet és megkönnyebbülést mutatott a hír hallatán, hanem azt követelte, számolják össze harmadszor is a voksokat, hogy megnyugtató végeredményt lehessen hirdetni. Babler szerint ez a felfordulás mélypont a párt életében, és ami történt, azon nincs semmi mentegetnivaló.

Bolgár György és a hallgatók negyed évszázados műsora, amely 2002 januárja óta hallható a Klubrádióban.

DÁTUM: 2023.06.05. SZERZŐ: CSERNYÁNSZKY JUDIT

Miként a Szabad Európa, akként a Kijev Independent is – sok más lappal együtt közzé tette – az ukrán külügyminisztérium tiltakozását a magyar kormány által publikált videó miatt, amelyben a Krím-félsziget orosz területként van feltüntetve – a feltehetően nem véletlenül kiválasztott térképen. 

A magyar kormány YouTube-oldalán még május 30-án megjelent mintegy 30 másodperces videót – amelyik békeüzenetet akar küldeni (sic!) – egy robbanással és egy rossz térképpel illusztrálta. Inkorrekt a térkép. Ellentmond a magyar kormány hivatalos álláspontjának, amely szerint Budapest elismeri és támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását a nemzetközileg is elismert határok alapján. Magyarország hagyja abban ezt a provokációt és tartsa magát az ENSZ-, az EU- és a NATO-tagságából eredő kötelezettségeihez – olvasható a felszólítás a közleményben. Nem segíti a magyar kormány által meghirdetett azonnali béke megteremtését az, ha Oroszország agresszív politikájának játszmájában részt vesz. Ukrajna megbízott budapesti nagykövete diplomáciai jegyzéket juttatott el a magyar kormánynak – zárul a kijevi külügy közleménye. – Tegyük hozzá: a jegyzékre azonban még nincs magyar válasz.

A TASZSZ orosz hírügynökség természetesen kiegészítette a maga álláspontjával az ukrán külügy közleményét és részletezi a 2014-i, az ukrajnai puccs következményeként a Krímben és Szevasztopolban megtartott referendum eredményét, amely természetesen csaknem 100%-ban kimondta ezen területek egyesítését Oroszországgal, miközben egy szóval sem említi, hogy ennek eredménye mind a mai napig nem tekinthető nemzetközileg elismert népszavazásnak. Az Ukrajna szuverenitását kimondó 1991-i egyezségről sem ír, amire garanciát adott három évvel később a Budapesti Memorandum. Csak annyit jegyez meg a TASZSZ írása utolsó mondatként, hogy a vitathatatlan eredmény ellenére Kijev nem ismeri el a Krím Oroszországhoz tartozását.

A Nyílt Társadalom Alapítvány (a világ legnagyobb magánalapítványa) elnöke, Alex Soros, Soros György fia írt véleménycikket a CNN–nek az Amerikában erősödő antiszemitizmusról és arról, hogy a Biden-kormány létfontosságú lépéseket tesz a megakadályozásáért. A cikkíró hivatkozik a Tel Aviv-i egyetem 2021-i kutatásaira, amelyek szerint növekszik a zsidók elleni incidensek száma, és az Egyesült Államokban tavaly még tovább romlottak a körülmények

A hosszú írásból kiderül, hogy miben gyökereznek a Soros-fiú félelmei. Magyarország náci megszállása idején a nagyapja hamis papírokat szerezve menekítette ki a családját Magyarországról. Édesapja, Soros György még így is sok családtagját veszítette el a holokauszt idején. Neki éppen ez adott indíttatást filantróp karrierje felépítéséhez, miután másnak bélyegezték meg, sőt gyűlölték azért, amiről ő nem tehetett.

Akkor határozta el, hogy segíti a félelem nélküli élet megteremtésében azokat, akiknek hasonló sors jutott. Édesapám – írja Alex Soros – az Egyesült Államokban, és még a világ számos pontján leírhatatlan támadások célkeresztjébe került, holott a demokráciáért és az emberi jogokért folytatott küzdelemnek szentelte egész életét. Szembeszállt Trump elnökkel, mindenekelőtt 2016-i kampánya záróbeszédével, és Orbán Viktorral is, aki a 2018-i óriásplakát-kampányával apámat azzal vádolja, hogy el akarja árasztani az országot migránsokkal. Legutóbb a Twitter-tulajdonos Elon Musk is hasonlóval próbálkozott, amikor Soros Györgyöt egy képregény-figurával vetette egybe. A zsidók elleni, mindegyre szaporodó erőszakos támadások láttán Alex jónak látja a Biden-kormány nemrég meghirdetett, az antiszemitizmus elleni stratégiáját, mert helyén kezeli a fehérek felsőbbrendűségét hirdető eszmékkel és mozgalmakkal való leszámolást is.

Százezrek, egyes becslések szerint mintegy félmillióan tüntettek vasárnap Donald Tusk, az Európai Tanács volt elnöke és Rafal Trzaskowski, Varsó ellenzéki főpolgármestere kezdeményezésével a demokráciáért és a lengyel kormány ellen Varsóban – jelent meg szinte minden mérvadó nemzetközi újságban az AP amerikai hírügynökség jelentése. Az US News and World Report beszámolójában olvasható a többi között, hogy volt lengyel államfő, Lech Walesa is ott menetelt a tömeg élén. A felvonulók tiltakoztak a lengyel kormány ellen, a Jog és Igazságosság pártja és vezetője ellen, akik épp úgy bontják le a demokráciát, mint a magyar és a török kormány, miközben már az autokrácia útját járják.

Végül röviden a The Washington Postban megjelent írásból: hiába tárgyalt vasárnap a NATO-főtitkár, Jens Stoltenberg az újjáválasztott török elnökkel, Recep Tayyip Erdogannal, nincs áttörés a svéd NATO-tagságának ratifikálása ügyében. Erdogan ugyanazt hajtogatja, mint megválasztása/újraválasztása előtt. Magyarország pedig nem egyértelműsítette, hogy miért nem akarja NATO-tagként látni Svédországot.

Szóból ért az ember, és Megbeszéljük a hetet.

Bolgár György és a hallgatók negyed évszázados műsora, amely 2002 januárja óta hallható a Klubrádióban.

Nemzetközi médiaszemle

DÁTUM: 2023.06.02. SZERZŐ: KÁRPÁTI JÁNOS

Magyarország most leginkább az Európai Parlamentben tegnap elfogadott, súlyosan elmarasztaló tartalmú határozat kapcsán szerepel a nemzetközi médiában, és a legtöbb beszámoló azt emeli ki, hogy a képviselők nagy többsége kétségbe vonja a magyar kormány alkalmasságát az EU soros elnökségének az ellátására a jövő év második felében.

A Politico amerikai hírportál európai kiadása hangsúlyozza: az a tény, hogy az állásfoglalást – ami egyébként semmilyen konkrét kötelezettséget nem ró az uniós intézményekre – 442–144-es szavazataránnyal, a szélsőbaltól a jobbközépig terjedő politikai spektrum öt frakciójának az egyetértésével hagyták jóvá, jelzi a magyarországi demokrácia elmúlt években tapasztalt visszaszorulása miatti elégedetlenséget. A portál mindazonáltal homályosnak nevezi a dokumentum megfogalmazását, miszerint az uniós Tanácsnak mielőbb „alkalmas megoldást” kell találnia a magyar elnökség ügyében, különben „megfelelő intézkedésekre” számíthat a Parlament részéről. A Politico szerint néhány EP-képviselő hajlik arra, hogy a szükséges minimumra korlátozzák az együttműködést az esetleges magyar elnökséggel, illetve, hogy a rendezvényeken másként gondolkodó újságíróknak, tudósoknak is megszólalási lehetőséget biztosítsanak a hivatalos magyar tisztségviselők mellett.

Az EurActiv uniós hírportál diplomáciai forrásokból így értesült: kicsi az esélye annak, hogy a tagállamok csatlakozzanak a Parlamenthez, és a magyar elnökség felfüggesztését szorgalmazzák. Idézi ugyan a portál Anna Lührmannt, a német kormány Európa-ügyi miniszterét, aki e héten azt mondta újságíróknak, vannak kétségei az iránt, hogy képes-e Magyarország sikeres elnökséget lebonyolítani, mégis csekélynek látja az érdeklődést az ügy iránt brüsszeli diplomáciai körökben. Margrethe Vestager, az Európai Bizottság dán alelnöke úgy nyilatkozott az EurActivnak: a soros elnökséget ellátó országnak tisztességes közvetítői szerepet kell ellátnia, semlegességet kell tanúsítania a napirenden levő kérdésekben, és ha ez lesz a magyarok hozzáállása, akkor rendben. A portál szerint a nyugati diplomaták jellemző hozzáállása az, hogy „ne változtass a szabályokon, ha azt várod el másoktól, hogy tartsák magukat a szabályokhoz”.

Az EurActiv meg is nevezi azt az EP-képviselőt, aki sajtótájékoztatón felvetette, a szükséges minimumra kellene korlátozni az együttműködést a magyar elnökséggel. A holland liberális Sophie in ‘t Veldről van szó, aki a magyar másként gondolkodóknak biztosítandó fórum mellett azt is elképzelhetőnek tartja, hogy az EP-képviselők bojkottálják majd azokat a háromoldalú egyeztetéseket, amelyeken a Tanács és az Európai Parlament megbízottai szoktak tárgyalni a javaslattevő-végrehajtó Bizottsággal az egyes szabályozási javaslatokról. 

Ugyanebben a cikkében a brüsszeli hírportál kitér arra, hogy miközben a fő figyelem most Magyarországra összpontosul, az Európai Bizottság újabb frontot nyitott a Lengyelországgal fennálló jogállamisági vitasorozatában. Az EurActiv szerzője betekinthetett abba a levélbe, amelyet Didier Reynders igazságügyi biztos intézett a varsói kormányhoz. Reynders szerint az Európai Unió jogával való összeegyeztethetőséget illetően súlyos aggályokat ébreszt az az új lengyel törvény, amelyik különbizottság felállításáról rendelkezik a lengyel belbiztonságra 2007–22 között gyakorolt orosz befolyás kivizsgálása végett. A törvény ugyanis hatalmat ad egy adminisztratív testület kezébe, lehetővé téve azt is, hogy egyéneket közhivatal ellátásától tiltsanak el, ami jogaik korlátozásához vezethet – vélekedik az uniós jogi normák érvényesülése fölött őrködni hivatott brüsszeli testület igazságügyi biztosa.

Visszatérve a magyar EU-elnökség körüli vitákhoz, kiemelendő: a tekintélyes konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung kommentárban szögezi le: nem tartja jó gondolatnak az elnökség ellátásának a megtagadását a magyar kormánytól. Nikolas Busse külpolitikai felelős szerkesztő, az írás szerzője szerint az ilyen lépés nem elhanyagolandó következményekkel járna az uniós intézményrendszerre nézve, másfelől pedig csekély lenne a politikai hatása.  

Az, hogy Orbán Viktornak kevés barátja akad Brüsszelben, közismert. Vezetése alatt Magyarországon rosszul áll a jogállamiság ügye, Ukrajna kérdésében pedig a miniszterelnök megint csak az ár ellen – sőt, ez utóbbi tekintetben egykori lengyel rokonlelkével, a PiS vezetőjével is szemben – úszik, sorolja a frankfurti lap kommentátora az Orbánt illető kifogásokat. Ámde – folytatja – a tagállami jogok megvonására az EU alapszerződés 7. cikke szerinti eljárás alapján kerülhet sor. Az, hogy az ilyen döntés egyöntetűséget követel, most kétségkívül kezére játszik Magyar- és Lengyelországnak, alapvetően mégis ez a helyes módszer, mert ha ettől eltérnek, akkor könnyen előállhat olyan helyzet, hogy politikai véleménykülönbségek intézményes blokádhoz eredményeznek. Erre utal az Ukrajnához való magyar hozzáállás is – érvel a Frankfurter Allgemeine, és hozzáteszi: különben sem kell túlbecsülni a tanácsi soros elnökség szerepét. A kommentátor szerint a rossz irányú magyarországi fejlemények kiigazítását rá kell bízni az Európai Bizottságra.

A párizsi Les Echos hasonlóképpen ítéli meg a helyzetet: beszámolója szerint Magyarországot nagyon nehezen lehetne megfosztani az elnökségtől, és az Európai Parlament kezdeményezése pusztán jelképes jelentőségű. Laurence Boone francia EU-ügyi államtitkár szerint Párizs azt várja a magyar elnökségtől, amit minden más elnökségtől is: semlegességet, pártatlanságot – írja a lap.